A szlovén futballcsoda nyomában

Az európai vb-selejtezők egyik legnagyobb meglepetését Szlovénia okozta azzal, hogy a pótselejtezőn Oroszországot búcsúztatva kijutott a 2010-es tornára. A szlovén válogatott sikere már csak azért is érdekes, mert szinte nincsen olyan szempont, amelyben a szomszédos ország jobb lenne nálunk - ők mégis már a harmadik nagy tornájukra készülhetnek a 2000-es években...

Akárcsak a magyar válogatott számára, a szlovénoknak is a 2008-as Európa-bajnokság selejtezői jelentették a mélypontot az elmúlt években. Akkor Szlovénia a hatodik helyen végzett a csoportjában, csak Luxemburgot tudta megelőzni, és 12 mérkőzésen mindössze 11 pontot szerzett.

Ehhez képest a vb-selejtezők gyökeres fordulatot hoztak, hiszen a csapat tíz meccsen 20 pontot gyűjtött, hazai pályán veretlen maradt, és kiharcolta a pótselejtezőt - a playoffban pedig a sokkal esélyesebbnek tartott Oroszország ellen 2-2-es összesítéssel, idegenben szerzett góllal továbbjutott.

Szlovénia rövid futballtörténelme második világbajnokságára, összességében pedig a harmadik nagy tornájára készülhet - hiszen a nemzeti csapat ott volt a 2000-es Eb-n és a 2002-es vébén is. Mindez alaposan feladja a leckét a honi szakértőknek, hiszen szinte lehetetlen olyan szempontot találni, amely alapján a szlovén futball jobb lenne a magyarnál - az eredménybeli különbség azonban jelentős.

Szlovénia lakossága kevesebb, mint egyötöde Magyarországénak, és ez az arány nagyjából az igazolt labdarúgók számánál is: a FIFA adatai alapján nálunk 127 226, míg Szlovéniában 30 725 futballista szerepel egyesületben. A szlovén klubcsapatok ugyanolyan gyengék a nemzetközi porondon, mint a magyarok, sőt, ebből az összevetésből jobban jövünk ki: Szlovéniának eddig egyetlen képviselője volt a Bajnokok Ligájában (a Maribor még az 1999-2000-es idényben), az UEFA-kupa csoportkörébe pedig egyszer sem sikerült eljutniuk. Az európai szövetség jelenlegi rangsorában Szlovénia egyetlen hellyel áll a magyar előtt.

A korosztályos válogatottak eredményeit tekintve is jobban állunk: szlovén csapat még sohasem jutott be U17-es vagy U19-es kontinensviadalon a legjobb nyolc közé. Nálunk szokás arra panaszkodni, hogy nincsen "normális" stadionunk, ahol 40 ezernél is többen szurkolhatnak a válogatottnak (a Puskás Ferenc-stadion jelenlegi befogadóképessége 42 ezer fő), Szlovéniában azonban ez nem jelent problémát: ott a legnagyobb stadion a 13 500 férőhelyes celjei Petrol Arena.

A vb-selejtezők során azonban a válogatott nem is ott, hanem a maribori Ljudski vrt-ben játszott - maximum 12 432 néző előtt. E két stadionon kívül nincs több olyan létesítményük, ahová tízezernél többen férnek be - más kérdés, hogy ezt a két stadiont egyaránt nemrégiben újították fel. A válogatott keretet vizsgálva sem találni szignifikáns különbséget a magyarral szemben. A szlovéneknek most nincs olyan nemzetközi klasszisuk, mint mondjuk Zlatko Zahovic volt, és náluk is csak elvétve kerül be otthon szereplő a keretbe - az oroszok elleni pótselejtezőn csak légiósok szerepeltek.

Forrás: AFP

A szlovénok második világbajnokságukra készülhetnek

Nekik sincsen játékosuk európai sztárklubban (hacsak a fiatal középpályást, René Khrint nem említjük, aki már bemutatkozott az Interben), azaz válogatottjaik hasonló szintű csapatokban futballoznak, mint a magyarok: akad itt labdarúgó a Bundesligából, a holland és az orosz bajnokságból, az angol másodosztályból. A Premier League-ben például jelenleg egyetlen szlovén sem játszik. Más kérdés viszont, és ez már lényeges különbség, hogy légiósaik nagy része rendszeresen pályára lép klubjában, sőt, alapember.

Még érdekesebb a szövetségi kapitányi poszt, mert ebből a szempontból két nagy differencia is felfedezhető. Az egyik a szakvezetők száma: míg Szlovéniában 1991 óta mindössze hatszor történt váltás a válogatott élén, addig nálunk 11-szer. A jelenlegi kapitány, Matjaz Kek a 2008-as Eb-selejtezők közben került posztjára, és bár vezérletével a csapat leszerepelt a kvalifikációs sorozatban, maradhatott.

A másik jelentős különbség pedig a kapitányok nemzetiségében keresendő: Szlovéniában ugyanis eddig mindig csak hazai edző irányította a válogatottat. Mindez rámutat az egyik döntő tényezőre, ami miatt a szlovén nemzeti csapat jóval sikeresebb: az ország futballja az egykori jugoszláv iskolára épül.

A gól, amellyel révbe ért a csapat:

A 2000-2002-es sikercsapat legjobbjai (Zahovic, Dzoni Novak, Ales Ceh, Darko Milanic) mind még az egykori Jugoszláviában tanulták a sportág alapjait, és közülük sokan a visszavonulásuk után is a futballban maradtak: Milanic jelenleg a Maribor edzője, Zahovic ugyanennél a klubnál sportigazgató, Ceh az Olimpija Ljubljana utánpótlásánál tevékenykedik.

A szlovén labdarúgás tehát nagyon sokat köszönhet az egykori Jugoszláviának, ugyanakkor egy ilyen fiatal országnál a nemzeti öntudat a szokottnál is fontosabb - ami extra motivációt ad a focistáknak. Aligha véletlen, hogy a szlovén csapat mind a három világversenyre pótselejtezőn keresztül jutott ki (sőt, a 2004-es Eb előtt is ott voltak a playoffban, de akkor Horvátország jobbnak bizonyult): a jelek szerint a futballtudás mellett a küzdeni tudás is nagyon sokat számít.

A vb-pótselejtezőre nevezett keret

Samir Handanovic	kapus	1984. július 14.	Udinese	37	-
Jasmin Handanovic	kapus	1978. január 28.	Mantova	3	-
Aleksander Seliga	kapus	1980. február 1.	Sparta Rotterdam	-	-
Miso Brecko	hátvéd	1984. május 1	1. FC Köln	29	-
Bostjan Cesar	hátvéd	1982. július 9.	Grenoble Foot	40	2
Branko Ilic	hátvéd	1983. február 6.	FC Moszkva	35	-
Bojan Jokic	hátvéd	1986. május 17.	FC Sochaux	32	-
Matej Mavric	hátvéd	1979 január 29.	TuS Koblenz	32	1
Marko Suler	hátvéd	1983. március 9.	La Gantoise	15	2
Valter Birsa	középpályás	1986. augusztus 7.	AJ Auxerre	32	2
Andraz Kirm	középpályás	1984. szeptember 6.	Wisla Kraków	24	1
Andrej Komac	középpályás	1979. december 4.	Maccabi Tel-Aviv	40	-
Robert Koren	középpályás	1980. szeptember 20.	West Bromwich Albion	44	4
Rene Krhin	középpályás	1990. május 21.	FC Internazionale	2	-
Aleksander Radosavljevic	középpályás	1979. április 25.	Tom Tomszk	13	1
Dalibor Stevanovic	középpályás	1984. szeptember 27.	Vitesse Arnhem	15	1
Anton Zlogar	középpályás	1977. november 24.	Omonia Nicosia	37	1
Zlatko Dedic	csatár	1984. május 10.	VfL Bochum	22	3
Zlatan Ljubijankic	csatár	1983. december 15.	La Gantoise	15	4
Milivoje Novakovic	csatár	1979. május 18.	1. FC Köln	36	13
Nejc Pecnik	csatár	1986. január 3.	CD Nacional	7	2

A játékos neve után a posztja, a születési ideje, a klubja, a válogatottságainak, illetve góljainak száma látható.

www.global-soccer.eu