Valdano: A Real sohasem másolt senkit

Amikor Florentino Pérezt tavaly májusban ismét megválasztották a Real Madrid elnökének, a sportvezető rögtön kijelentette, hogy a szakmai stábjának Jorge Valdano is tagja lesz. Az egykori világbajnok futballista, aki trénerként is dolgozott a klubnál, a sportigazgatói pozíciót tölti be, vagyis nagy részben ő felelős a szakmai döntésekért, az új igazolásokért. Valdano csalódott lenne, ha a Real Madrid nem jutna be a Bernabéu-stadionban rendezendő döntőbe, de úgy véli, a történelem már megtanította a klub tagjait arra, hogy türelmesek legyenek.

- Florentino Pérez visszatérése után mindenki arról beszélt, hogy ismét eljött a galaktikusok ideje Madridban. Mi a különbség a mostani és a korábbi Real között?
- Az alapvető differencia az, hogy korábban a Real Madridnak csapata volt, most viszont egy komplett kerettel rendelkezünk. Ez egy sokkal kiegyensúlyozottabb keret, de az alapvető játékospolitika most is ugyanaz, mint mindig. A klubnál a világ legjobb játékosainak leigazolása Alfredo di Stéfanóval kezdődött, és azóta folyamatosan tart. Ha nem a világ legjobbjai futballoztak a Realban, akkor tulajdonképpen megszűnt Real lenni. Sohasem használtuk szívesen a galactico kifejezést, de lehetetlen elkerülni.

- Azért eltart egy ideig, amíg minden összeáll, nemigaz? A nyáron szinte egy teljesen új csapatot igazoltak.
- A labdarúgásban az összeszokottság nagyon fontos, ahhoz pedig idő kell. De meg vagyok győződve róla, hogy hamarosan még jobban fogunk játszani. Két előnyünk is van. Először is, a csapat nagyon jó kezekben van: Manuel Pellegrini egy rendkívül profi edző. Régóta Spanyolországban dolgozik, és olyan szakember, aki minden mérkőzésen támadó szellemben küldi pályára együttesét. Arra törekszik, hogy a gárda többet birtokolja a labdát az ellenfélnél, és ez tökéletesen illik a klubhoz. Másodjára pedig olyan keretünk van, amelyikkel nagyon könnyű dolgozni: a sztárok is ugyanolyan elhivatottak és kemények dolgoznak, mint a többiek.

- Az eredményekre eddig nem is lehet panasz, de a teljesítmény nem volt mindig megfelelő.
- Csak egy kis folyamatosság hiányzik. A csapat nem csak a támadásban, hanem a védekezésben is jó, de a középpályán több higgadtságra, nyugalomra van szükség. Ezzel együtt, a játékosaink jellege miatt, a csapat sokkal direktebben futballozik, mint sokan gondolnák. A Bernabéu-stadion közönsége nagyon türelmetlen: nem szeretik a lassan felépített támadásokat, inkább a gyorsan végigvitt rohamokat kedvelik. Így aztán a csapat is könnyebben gyorsítja a játékát, mint lassítja.

- Akkor nem a Barcelona a követendő szakmai modell?
- A Real sohasem másolt senkit.

- Nem függ a csapat túlságosan is Cristiano Ronaldótól?
- Az ő szerepe a Realnál legalább olyan fontos, mint a Manchester Unitedben volt. Amikor nálad szerepel a világ egyik legjobb futballistája, akkor meg kell próbálni maximálisan kihasználni a jelenlétét. Ez természetes, és értelemszerűen azért vettük meg, hogy meccseket döntsön el a számunkra, de ez nem azt jelenti, hogy csak tőle függünk.

- Milyen fontos Xabi Alonso személye az ön által említett folyamatossághoz?
- Xabi szereplése döntő a számunkra a játékintelligenciája, érettsége miatt. Ő az a focista, aki meghatározza a csapat játékstílusát, ritmusát. Cristiano Ronaldónak megvan a képessége, hogy megváltoztassa az eredményt - ez a legnagyobb hatalom egy mérkőzésen. Xabi viszont képes megváltoztatni a játék menetét, meg tudja határozni a meccs ritmusát, mint egy karmester a zenekarét.

- A szurkolók meglepődtek azon, hogy Klaas-Jan Huntelaart, Arjen Robbent és Wesley Sneijdert is eladták. Mi állt ezen transzferek mögött?
- Huntelaar tulajdonképpen Karim Benzema érkezésének lett az áldozata. Mivel olyan csatáraink vannak, mint Ruud van Nistelrooy vagy Raúl, Huntelaar maximum kiegészítő ember lett volna, így inkább kerestünk neki egy olyan egyesületet, amely megfelel az igényeinek - a Milan egy nagyon jó választás volt. Sneijder esetében való igaz, hogy eleinte úgy tűnt: kevés középpályásunk van, és azt gondoltuk, hogy ő fontos szerepet tölthet be. Estebán Granero és Xabi Alonso megvétele, illetve az a tény, hogy a tréner négy támadóval játszatta a csapatot a felkészülési időszak nagy részében, megváltoztatta a helyzetet. Nem volt értelme megtartani őt.

- És mi a helyzet Robbennel?
- A felkészülési időszakban a legtöbb meccsen csereként állt be, és nagyon jól játszott. Azt gondoltuk, hogy elégedett lesz ezzel a szereppel, de pár nappal az átigazolási időszak vége előtt az édesapja, aki egyben az ügynöke is, hogy többet akar játszani - ezért aztán eligazolt a Bayern Münchenbe.

- Akkor ezek nem gazdasági döntések voltak?
- Nos, ha úgy vesszük, akkor ha valaki leigazolja Zlatan Ibrahimovicot, akkor el kell adni Samuel Eto'ót.

- Mekkora a szerepe Florentino Péreznek a klub napi irányításában?
- Ő hozza meg a stratégiai döntéseket, de minden más kérdésben elmondja a véleményét, és még a legapróbb részletekkel is foglalkozik.

- A szakmai döntésekkel is? Például, hogy kit igazoljanak le?
- Természetesen. Nem ismerek olyan egyesületet, ahol az elnök véleménye ellenére is megvennének egy focistát. Végső soron ő a felelős, az ő szava a döntő.

Manuel Pellegrinit (balra) nagyra tartja Valdano

- Akkor, ha mondjuk ön szakmai igazgatóként meg szeretné venni Wayne Rooneyt a Manchester Unitedtől, de Pérez nemet mond, nem veszik meg? Vagy fordítva, ha az elnök mindenképpen Rooneyt akarja megszerezni, de a szakmai stáb, a vezetőedző nemet mond, akkor szintén nem szerződtetik?
- Figyelembe véve, hogy a Real Madrid milyen tipusú focistákat szokott venni, nagyon egyszerű megállapodni. Megértem én, hogy a média ráharap a témára, de a fent vázolt szituáció még sohasem fordult elő nálunk. Ha nem elégedett mindenki, akkor nem vesszük meg az adott játékost. Hatalmas hiba lenne szerződtetni egy olyan labdarúgót, akit az edző nem akar, ugyanakkor mindig az elnököt is meg kell győzni arról, hogy szükségünk van a kiszemeltre. Ha ez megvan, akkor az igazolás megtörténhet.

- A cél nyilvánvalóan a BL-döntő, amelyet a Bernabéu-stadionban rendeznek majd. Csalódás lenne, ha a Real nem jutna be a finélába?
- Számomra mindenképpen. Bízunk benne, hogy eljutunk odáig, de nem szabad csak ezzel foglalkoznunk. A labdarúgás egy játék, és ha aggódunk miatta, akkor megszűnik annak lenni. Nem izgulhatunk állandóan emiatt. Ki kell érdemelnünk, hogy játszhassunk a döntőben. Azt azért kihangsúlyoznám, hogy 1998 előtt a klub 32 éven keresztül nem tudott BL-t, illetve BEK-et nyerni, de így is a XX: század legjobb egyesülete volt. Szóval a történelem megtanított minket arra, hogy türelmesek legyünk.

- Türelemről beszél, de miután több, mint 200 millió fontot költöttek, ezt kevesen fogják megadni. A csapatnak kötelező nyernie.
- Nem, a kötelező az, hogy mérkőzésről mérkőzésre jobbak legyünk, és az eredmények már ennek a következményeként javulnak.

- Akkor fogalmazzunk másként. Kudarc lenne, ha a Real semmilyen trófeát nem nyerne a szezon során?
- A kudarc az, ha az ember nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy elérje a célját. Ugyanakkor jól tudom, hogy mi a közvélemény álláspontja ezzel kapcsolatban.

- A nyomás hatalmas.
- Éppen ezért szoktuk nagyon alaposan megvizsgálni a kiszemelt futballisták személyiségét is. Ezt a nyomást nem mindenki tudja kezelni, ráadásul a kívülről érkező elvárásokat nem is tudjuk befolyásolni. Pérez azt már tudja, hogy miként keltsen hatalmas elvárásokat, de ennek az ellenszerét még nem találta meg.

- És hogyan lehet csökkenteni ezt a nyomást?
- Egy sportigazgatónak, vezetőnek valamilyen szinte irányítania kell a médiát. Ez olyan, mint amikor valaki egy motor oldalkocsijában ül: a kanyarban az ellenkező irányba kell dőlni. Amikor mindenki dicsér, és eufórikus a hangulat, akkor kritikusnak kell lenni, mert az eufória eltávolít a realitásoktól, és ellenkező esetben, a negatív kritikák esetében ki kell emelni a pozitívumokat.

- A probléma az, hogy az ellenfelük minden idők egyik legjobb klubcsapatának tartott Barcelona. Korábban többször is dicsérte Josep Guardiolát és csapatát, de mostanában már nem teszi.
- Jelenleg itt dolgozok, és a Real Madridra kell koncentrálnom. Tavaly, amikor szakkommentátor voltam, akkor is pozitív hangnemben beszéltem Guardioláról, amikor még nem lehetett tudni, hogy ilyen sikeres lesz, és sokan kritizálták. A véleményem azóta sem változott, a különbség az, hogy másra kell összpontosítanom. Nem azért fizetnek, hogy az ellenfelet dicsérjem!

Forrás: World Soccer

www.global-soccer.eu