Az orosz válogatott a Szovjetunió felbomlása után megőrizte helyét az európai labdarúgás középmezőnyében, de korábbi sikereit Hiddink érkezéséig nem tudta megismételni. Míg a szovjet együttes volt világbajnoki negyedik és Európa-bajnok is, és még 1988-ban is Eb-döntőt játszott, addig a jogutód Oroszország, ha ki is jutott egy világversenyre, ott rendre búcsúzott a csoportkör után.
Ennek ellenére nagy volt a felháborodás, mikor az orosz szövetség 2006-ban a holland szakembert nevezte ki a válogatott élére, elvégre addig sohasem dolgozott külföldi tréner a nemzeti csapatnál. Az orosz edzői kar nagy része nem értett egyet Hiddink szerződtetésével, Valerij Gazzajev például így fogalmazta meg aggályait: "Egy külföldi nem értheti meg az orosz lélek összetettségét."
A holland edzőnek azonban sikerült az, ami egyetlen elődjének sem: a 2008-as Eb-n a legjobb négy közé jutott a válogatottal. A hollandok elleni negyeddöntőben egészen káprázatos mérkőzést játszottak, ami után az elődöntőben a végső győztes spanyolok elleni vereség már nem okozott akkora csalódást. A nemzeti csapat remek szereplése egybeesett az orosz klubfutball fellendülésével: a CSZKA Moszkva 2005-ben, a Zenit Szankt-Petyerszburg 2008-ban megnyerte az UEFA-kupát, a bajnokságba egyre több pénz áramlott, így a külföldiek is szívesen szerződtek Oroszországba.
Ennél is fontosabb volt azonban az ellentétes játékosmozgás: amíg a 2008-as Eb-keretben csak egyetlen légiós volt (a Németországban nevelkedett Ivan Szaenko), addig az Eb után az orosz futballisták kapósak lettek külföldön. A Győrbe érkezett keretben négy topligában szereplő játékost találunk, a Chelsea légiósa, Jurij Zsirkov pedig sérülés miatt hiányzik. A tekintélyes angol lap, a The Guardian kelet-európai szakírója, Jonathan Wilson szerint Hiddink legjelentősebb tette az volt, hogy visszaadta az oroszok önbizalmát: arra biztatta játékosait, vállalják az egyéniségüket. Az orosz újságírók elképedtek azon, hogy a futballisták az edzéseken következmények nélkül káromkodhattak (régebben ez elképzelhetetlen volt), Roman Pavljucsenko pedig egy nyilatkozatában elmondta, hogy míg korábban sokan nyűgnek tekintették a válogatottban való szereplést, Hiddink alatt alig várták, hogy ismét együtt dolgozzanak.
A világbajnokságra azonban nem jutott ki a válogatott, ami talán a selejtezők legnagyobb meglepetése volt. A csoportban Arsavinék másodikok lettek a németek mögött, mindkét egymás elleni találkozón egy góllal kaptak ki, és mind a kétszer az ellenfél kapusa, René Adler volt a mezőny legjobbja. A moszkvai találkozó hajrájában egy teljesen jogos tizenegyest sem kaptak meg, amit még a német szaklap, a Kicker is elismert.
Arsavin túltette magát a szlovének elleni buktán
A pótselejtezőn egyértelműen ők voltak az esélyesek Szlovéniával szemben. Az első mérkőzésen Moszkvában pár perccel a lefújás előtt még 2-0-ra vezettek, ám ekkor gólt kaptak, a visszavágót pedig 1-0-ra elveszítették. A kiesés alighanem nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a szövetség nem hosszabbította meg Hiddink 2010 júniusában lejáró szerződését, bár elképzelhető, hogy a holland amúgy is távozott volna a nyáron, hiszen karrierje során sehol sem dolgozott négy évnél hosszabb ideig. Az Eb-selejtezőkön már a török válogatottat fogja irányítani.
Győrben azonban még a holland ül a kispadon, és várhatóan a megszokott csapatot küldi pályára - a mostani keretből 13-an ott voltak a 2008-as Eb-n is. A legnagyobb hiányzó a Chelsea ballábas játékosa, Jurij Zsirkov, aki sérülés miatt nem léphet pályára, és akit a védelemben és a középpályán egyaránt használt Hiddink. A magyar közönség nem láthatja az elmúlt évek egyik legnagyobb orosz tehetségét, a szintén sérült Alan Dzagojevet sem. A 19 éves középpályás ötszörös válogatott, alapember a CSZKA Moszkvában, amely még versenyben van a Bajnokok Ligájában.
Hiddinkkel nem volt nyűg a válogatottság
Hiddink a légiósok mellett elsősorban a CSZKA és a Zenit játékosaira építette csapatát, ami azért meglepő egy kicsit, mert a legutóbbi két évben a Rubin Kazany volt a bajnok. A kazanyiaktól sokáig csak Szergej Szemakra számított, aki viszont kulcsfigura a középpályán - szakértők szerint a szlovének elleni két selejtezőn sorsdöntő volt, hogy az első meccsen a szünetben lecserélték, a visszavágón pedig csak a szünetben állt be. Nélküle ugyanis a középpályás védekezés sokkal kevésbé hatékony. A másik fő hibapontot a védelem jelenti, ahol Hiddink a selejtezők során szinte végig a Szergej Ignasevics, Vaszilij Berezuckij duóhoz ragaszkodott, bizonytalanságaik ellenére.
Ami a taktikát illeti, az oroszok az elmúlt időszakban rendre 4-5-1-es felállásban játszottak, az előretolt ék mögött (aki alaphelyzetben Roman Pavljucsenko volt) mögött Andrej Arsavin kötetlen szerepkörben futballozott. Az Arsenal klasszisának teljesítménye alapjában határozza meg az oroszok szerepelését, hiszen a középpályán (főleg Dzagojev hiányában) ő az egyetlen kreatív futballista. Igaz, az utóbbi időben Dinijar Biljaletgyinov is egyre jobb formában futballozik, úgy tűnik, jót tett neki, hogy a nyáron az Evertonba igazolt.
Az orosz keret | ||||
Játékos | Poszt | Klub | Születési idő | Meccs/gól |
Igor Akinfejev | kapus | CSZKA Moszkva | 1986. április 8. | 39/- |
Vlagyimir Gabulov | kapus | Dinamo Moszkva | 1983. október 19. | 5/0 |
Alekszandr Anjukov | hátvéd | Zenit | 1982. szeptember 28. | 48/1 |
Alekszej Berezuckij | hátvéd | CSZKA Moszkva | 1982. június 20. | 34/0 |
Vaszilij Berezuckij | hátvéd | CSZKA Moszkva | 1982. június 20. | 42/0 |
Szergej Ignasevics | hátvéd | CSZKA Moszkva | 1979. július 14. | 55/4 |
Gyenyisz Kologyin | hátvéd | Dinamo Moszkva | 1982. január 11. | 21/0 |
Renat Janbajev | hátvéd | Lokomotiv Moszkva | 1984. április 7. | 8/0 |
Dinijar Biljaletgyinov | középpályás | Everton | 1985. február 27. | 32/4 |
Vlagyimir Bisztrov | középpályás | Zenit | 1984. január 31. | 30/4 |
Igor Gyenyiszov | középpályás | Zenit | 1984. május 17. | 11/0 |
Konsztantyin Zirjanov | középpályás | Zenit | 1977. október 5. | 30/7 |
Szergej Szemak | középpályás | Rubin Kazany | 1976. február 27. | 64/4 |
Igor Szemsov | középpályás | Dinamo Moszkva | 1978. április 6. | 42/2 |
Dmitrij Torbinszkij | középpályás | Lokomotiv Moszkva | 1984. április 28. | 19/2 |
Andrej Arsavin | középpályás | Arsenal | 1981. május 29. | 50/20 |
Alekszandr Buharov | csatár | Rubin Kazany | 1985. március 12. | 1/0 |
Roman Pavljucsenko | csatár | Tottenham Hotspur | 1981. december 15. | 33/15 |
Pavel Pogrebnyak | csatár | VfB Stuttgart | 1983. november 8. | 17/5 |
Szövetségi kapitány: Guus Hiddink |