A katari vb lehet a FIFA-elnök veszte

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA), illetve elnöke, Joseph Blatter a támadások kereszttüzébe került, amikor a szervezet tavaly decemberben kihirdette a 2018-as és a 2022-es világbajnokság rendezőjét. A FIFA tagjait korrupcióval vádolták, ráadásul Blatter komoly ellenfélre akadt a katari Mohammed Bin Hammam személyében, aki a nyáron valószínűleg versenybe száll az elnöki posztért.

Nagy meglepetést okozott, amikor a FIFA tavaly decemberben döntött a 2018-as és a 2022-as világbajnokság helyszínéről, hiszen egyiket sem az az ország kapta, amelyiket előzetesen a legalkalmasabbnak tartott a nemzetközi szövetség. 2018-ban Oroszország, négy évvel később Katar lesz a házigazda a testület végrehajtó bizottságának döntése alapján, a procedúrára pedig már előzetesen is a korrupció gyanúja vetült, amit a végeredmény csak tovább erősített.

Semmi sem volt drága Katarnak

A FIFA végrehajtó bizottságának tagjai közül két főt már a voksolás előtt kizárták az etikai kódex megsértése miatt, miután az angol Sunday Times rejtett kamerás felvétellel bizonyította, hogy a nigériai Amos Adamu és a tahiti Reynald Temarii pénzt kértek azért, hogy egy adott országra szavazzanak. Az etikai bizottság azonban nem csak ezt vizsgálta a szavazás előtt. A spanyol és a katari pályázatot azzal vádolták, hogy megpróbáltak együttműködni: a spanyolok 2018-ra, a katariak 2022-re pályáztak, és állítólag megegyeztek abban, hogy utóbbi az ázsiai, előbbi pedig az európai és dél-amerikai országoktól próbál szavazatot gyűjteni a másik számára. Erre végül nem találtak bizonyítékot, és a spanyolok el is bukták a 2018-as vébét, amelyet Oroszország kapott meg. A 2022-es viadal szavazásán viszont Katar meglepően nagy fölénnyel nyert, már az első körben megkapta a 22 szavazat felét.

Mindez azért meglepő, mert a pályázatok előzetes vizsgálatakor a FIFA magas kockázatúnak ítélte Katar pályázatát, a jelentkezők közül a leggyengébb besorolást kapta. Ennek ellenére az arab állam lett a befutó, amit leginkább a pályázat támogatására fordított rengeteg pénzzel magyaráznak. A dokumentumok szerint a katariak csak 2010-ben 43,3 millió dollárt fordítottak marketingre és reklámra - a szintén kandidáló Egyesült Államok szövetsége az egész kampányra tízmillió dollárt költött, míg a 2018-as vébét elnyerő oroszok ezt a költséget 30 millió dollárra becsülték.

Persze a katariak ezzel még semmilyen előírást nem szegtek meg, és az ellen a szabály ellen sem vétettek, hogy tilos bármiféle ajándékot vagy juttatást adni a FIFA végrehajtó bizottságának tagjainak, illetve azok hozzátartozóinak.

Nem korrupció, hanem befektetés

Arról viszont nem rendelkezik a FIFA etikai kódexe, hogy a végrehajtó bizottság tagjainak hazáját lehet-e támogatni valamilyen formában. Márpedig a katariak az ultramodern futballakadémiájuk, az Aspire Academy of Sports Excellence révén több olyan országot is megsegítettek, amelynek képviselője ott volt a végrehajtó bizottságban.

Az Aspire összesen tizenöt országban fektet be, közülük hatnak a sportvezetője szavazott - így például Thaiföld, Elefántcsontpart, Nigéria és Kamerun is képviseltette magát a végrehajtó bizottságban. Utóbbi ország részéről az egyébként NOB-tag Issa Hayatou szavazott, akit az angol közszolgálati televíziós csatorna, a BBC Panorama című műsorában szintén korrupcióval vádoltak.

A Panorama szerint Hayatou a brazil Ricardo Teixeirával és a paraguayi Nicolás Leozzal együtt 1989 és 1999 között nagyobb összegeket vett fel a 2001-ben csődbe ment ISL-en, a FIFA marketingügynökségén keresztül.

Katari sportvezető Blatter ellen

Mindez persze nem bizonyíték arra, hogy a mostani procedúra során is vétettek az etikai kódex ellen, de mindenképpen megkérdőjelezi a szavazás tisztaságát. A FIFA-hoz közeli források szerint Blatter maga is meglepődött, amikor kiderült, hogy a 2022-as vébét Katar kapta meg, az elnök inkább az Egyesült Államok győzelmét várta.

Már csak azért is, mert a katari győzelem jelentősen megerősítette az Ázsiai Labdarúgó-szövetség (AFC) elnökét , Mohammed Bin Hammamot, aki komolyan veszélyt jelent Blatter számára.

A szövetség május végén-június elején tartja 2011-es kongresszusát, és Blatter már jó előre bejelentette, hogy négyéves elnöki mandátuma lejártával (utoljára 2007-ben választották meg) ismét megpályázza a pozíciót. Ez idáig úgy tűnt, hogy nem lesz kihívója, azonban Bin Hammam a jelek szerint szeretné megdönteni Blatter uralmát.

Maga alatt vágta a fát

A két sportvezető éveken keresztül szövetségesnek számított, később aztán Bin Hammam ambíciói miatt megromlott a viszonyuk. Az AFC elnöke az év elején egy nyilatkozatában nyíltan kritizálta a FIFA jelenlegi vezetőségét és struktúráját: "Azt hiszem, a szervezetnek sokkal nyitottabbnak és átláthatóbbnak kell lennie, csak így fejlődhet. Úgy vélem, én is sokat tehetek ennek érdekében, és vannak emberek, akik hasonló véleményen vannak. Ha megkapnám a lehetőséget, nem hezitálnék, hogy elfogadjam" - jelentette ki, ami gyakorlatilag nyílt hadüzenet volt.

Blatter kisebb taktikai hibát követett el azzal, amikor kijelentette, hogy a katari világbajnokságot áttehetik télre, ezzel ugyanis gyakorlatilag maga ellen fordította az európai országokat, illetve a hatalommal bíró sztárklubokat. Arról nem is beszélve, hogy a FIFA csak a saját szabályait felrúgva hozhatna meg egy ilyen döntést: az eredeti pályázat június-júliusra szólt, és azt csak a szervezők változtathatják meg.

Blatter gyakorlatilag a FIFA döntését kérdőjelezte meg ezzel a felvetéssel, nem csoda, hogy villámgyorsan visszakozott, és a nemzetközi szövetségi hivatalos közleményt adott ki, amelyben leszögezte: szó sincsen a vébé időpontváltozásáról. A szellemet azonban már kiengedte a palackból, és a hírek szerint Bin Hammam az UEFA elnökében, Michel Platiniban, illetve az európai szövetségekben és klubokban látja első számú szövetségesét - a héten például vendégül látta az angol Premier League ügyvezető igazgatóját, Richard Scudamore-t.

www.global-soccer.eu