"Azért nem árt, ha kissé hátrébb húzódnak" - miskolci mámor a keleti rangadón

A hatalmas rendőri készültség megtette hatását, különösebb rendbontás nélkül zajlott le az NB II Keleti csoportjának csúcsrangadója, amelyen a vendég Diósgyőr 3-2-re legyőzte a Nyíregyházát, és hárompontos előnybe került riválisával szemben az NB I-ért folytatott versenyfutásban. A meccs után öt nyíregyházi drukkert előállítottak, mert a pályaudvaron randalíroztak. Helyszíni riport.

"Mert félnek!"

A tizenegy éves Lacika vágja rá a választ kérdésünkre, hogy szerinte miért balhéznak, miért hangoskodnak a Diósgyőr-szurkolók immár lassan ötven éve, amikor megérkeznek Nyíregyházára, a Keleti Rangadóra. Lacika nyakában piros-kék Szpari-sál, kólát kortyolgat apja mellett a nyíregyházi pályaudvar melletti büfében, és nagyon elszánt. "Bizony, félnek. Csak csordában erősek, úgy se nagyon, biztos, hogy félelmükben hangoskodnak. Előre félnek a vereségtől."

A galériáért kattintson a képekre!

Apja egyetértően bólogat, a kisfiún látszik, hogy az anyatejjel szívta magába a Szpari szeretetét. Amikor megkérdezzük, ki a kedvence, rávágja: "Zeljko Kovacevic! Vagy Makadji Boukar."

Érdeklődésünkre, hogy tudna-e magyar helyi kedvencet említeni, torkán akad a szó. De akkor sem lenne könnyebb helyzetben, ha a Diósgyőrnek szurkolna, onnan George Menougongot, José Juan Luquét, esetleg Abdouraman Mohamadolut sorolhatná. A papa közben megjegyzi, hogy ő Homma Kazuo játékát szerette a legjobban, de a japán kiválóság ez idő szerint már a Siófok csapatát erősíti.

A büfé csaposkisasszonya, Edina nem rajong a labdarúgásért, és a szomszédos, nyerőgépekkel felszerelt csapszék tulajdonosa sem, ők még bevételnövekedést sem remélhetnek a diósgyőri fanatikusok hamarosan bekövetkező megérkezésétől. "Amikor elvonulnak előttünk, mindig becsukjuk az ajtót. Fő a biztonság. Meg aztán úgyis beterelik őket a buszokba, úgy szállítják a brigádot a Sóstói stadionig" - mondja Edina.

"Mint a birkákat!" - teszi hozzá megvetően a nyerőgépes.

A kőzúzalék nagy tud fájni

A miskolci személyvonat a menetrend szerint 13.17-kor érkezik, öt perc késéssel be is fut a szerelvény, a közbe eső időt a helyi rendőrség kimondottan rokonszenves szóvivőjével, Fülöp Gergellyel töltjük a vágány mellett.

Ötszáz rendőr biztosítja a mérkőzést, az MLSZ kiemelt kockázatúnak minősítette az összecsapást, tudjuk meg a fiatal, fekete napszemüveges századostól, persze nem mind az ötszáz jött ki az állomása, jó részük már a stadion környékén áll készenlétben. "Azért nem árt, ha kissé hátrébb húzódnak. Volt már olyan, hogy amikor leszálltak a vonatról, néhányan lehajoltak a sínek közé kőzúzalékért, és azok nagyon tudnak fájni" - figyelmeztet a szóvivő.

A nyolc kocsiból álló szerelvény hat vagonját töltik meg a piros-fehér fanatikusok, az ablakokból piros-fehér, helyenként árpádsávos zászlók lengenek. A miskolciak derékig kilógnak az ablakon, és egy emberként zengik a fülbe mászó rigmust a Párizsi karnevál dallamaira: "Minden tirpák, minden tirpák f...szopó!"

A riposzt

A pályaudvar polgári közönsége elhűlve nézi a gyülekezet érkezését, egy feltűnően csinos, fekete hajú lány ébred legelőbb, felfelé mutatja jobb keze középső ujját, és ütemesen fel-le mozgatja, miközben öntudatosan mennydörgi a vendégszurkolók felé: "F...szopók!"

A tetőtől talpig védőfelszerelésbe burkolt rohamrendőrök az odakint várakozó tizenegy busz felé terelik a miskolciakat, akik különösebb rendbontás nélkül vonulnak, azaz nem mindenki, mert egy világoskék pólós, önmagáról mit sem tudó, legfeljebb tizenöt éves srácot két társa vonszolja, jobbról, balról átkarolva a vállát. Megtelnek a buszok, az első jármű ablakából kihajol egy nagydarab DVTK-drukker, és azt skandálja: "Minden zsidót vonatba!"

A stadionba lassan csörgedezik a nép, azt hinnénk, nagyobb érdeklődést vált ki a feljutási rangadó, amelyre mindkét csapat - az első-második helyen állva - 47-47 pont birtokában áll ki, és amelynek győztese nagy valószínűséggel készülődhet az NB I-re. Persze magyar - és NB II-es - mércével mérve így is sokan vannak, kezdés előtt tíz perccel mintegy hét-nyolcezren lehetnek a 10500 nézőt befogadni képes Nyíregyháza Városi Stadionban. Ebből 2100 miskolci, legalábbis - ahogy megtudjuk Révay Zoltán sajtófőnöktől - mind a 2100, részükre fenntartott jegyet megvásárolták. Vasárnap a jegypénztárakban már csak a lakcímkártya felmutatásával lehetett belépőt venni, kiszűrendő az "illegális" miskolciakat.

NB I-es színvonal

A rangadónak vannak egyéb érdekes mellékszálai is. Itt van például Szentes Lázár, a diósgyőriek szakmai igazgatója, aki nem is olyan régen még az NB I-es Nyíregyháza szakvezetője volt, a korábbi kétszeres gólkirály Bajzát Péter, a Nyíregyháza üdvöskéje pedig éppen a Diósgyőrtől érkezett tavaly.

Először akkor robban fel a nézőtér, amikor az ötödik percben Abdouraman csúnyán felvágja Minczér Tibort, a hazaiak 20-asát, kap hideget-meleget - jobbára ehelyütt idézhetetlen formában - a termetes kameruni.

Feltűnik, hogy a spanyol Primera Divisiónt is megjárt diósgyőri Luque milyen szoros barátságban van a labdával, passzai - ismételjük: ezen a szinten - élményszámba mennek. Az iram és a színvonal amúgy semmiben sem különbözik az NB I-estől.

A 20. percben váratlanul vezetést szerez a vendégcsapat, jobb oldali szöglet után Abdouraman ráfejeli, Abdelali kifejeli, nagyon gyanús, hogy már a gólvonal mögül, és így is van, Bognár Tamás játékvezető középre mutat.

Egy-null a DVTK-nak.

"Allé, allé, csak a Diósgyőr!" - zendít rá diadalittasan a keleti karéjt teljesen megtöltő kétezer vendégnéző, majd a nagyobb nyomaték kedvéért hozzáteszik a pályaudvaron már megismert strófát.

A 30. percben Luque majdnem beveri a látogatók második gólját, ballábas bombáját nehezen fogja Holczer Ádám, az egykori Fradi-kapus.

Taktikázás a vécében

A szünetben belehallgatunk két bennfentes nyíregyházi szurkoló párbeszédébe. "Bajzát Peti csak akkor rúg gólt, ha kiszolgálják. Most senki sem szolgálja ki."

"Tudod, és behoznám Andorka Petit és Germán Tamást, velük biztosan veszélyesebbek lennénk."

Erre szükség is lenne, mert az 53. percben, megint csak szöglet után, Savo Rakovic, a diósgyőriek szerb centerhalfja befejeli a második vendéggólt, és a 0-2 már bizony tekintélyes előny. Az 56. percben Brekk János, a hazaiak trénere be is cseréli a csapatba reklamált Andorkát, és a helyi műsorközlő türelme is elfogy, amiért csak a diósgyőri szurkolók hangja hallható: "Hölgyeim és uraim! Biztassuk kedvenceinket, zengjen a Hajrá, Szparííííí!"

De nem zeng, a szpíker hangja komikusan elcsuklik, Granát Balázs viszont lerohan a jobb szélen, begurít a Honvéd egykori kulcsemberéhez, Dobos Attilához, és a veterán középpályás az üres kapuba passzol.

Null-három.

A miskolci mámor leírhatatlan. "Mi vagyunk a legnagyobbak, hej, hej!"

De két perc sem telik el, és a román Goia Sabin-Cosmin révén szépít a Szpari, újraélednek a hazai remények. Bejön Germán Tamás is, a lelátói "Önök kérték" másik alanya, és a 74. percben lemegy a harmadik vendéggól szerzője, Dobos, de helyette senki sem lép a pályára, őt ugyanis kiállítja Bognár bíró.

És hogy a szurkolók értenek hozzá, azt bizonyítja, hogy a 80. percben a piszoár környezetében pályára követelt Andorka bevarrja a második hazai gólt. Felforrósodik a hangulat, Ivan Rados, a vendégek kapusa ütközik Bajzáttal, a hazai gólzsák hanyatt vágja magát, majd fokozhatatlan vehemenciával követeli Rados kiállítását.

Most már a hazaiak hangja is megjön, beszorul a Diósgyőr, de hiába a nagy nyomás, a bántó technikai hibák miatt valamennyi gólszerzési lehetőség meghiúsul.

3-2-re győz a Diósgyőr, és nyolc fordulóval a befejezés előtt hárompontos előnybe kerül.

A meccs után öt nyíregyházi szurkolót állítottak elő, mert a pályaudvaron randalíroztak - tudtuk meg Fülöp végül szóvivőtől.

Ness Hungary NB II, 22. forduló, Keleti csoport:
Nyíregyháza Spartacus - Diósgyőri VTK 2-3 (0-1)
gól: Goia (67.), Eyenga (81.), illetve Abdouraman (20.), Rakovic (53.), Dobos (65.)