Az Arsenalt nevezte követendő példának Michel Platini, az Európai Labdarúgó Szövetség elnöke, mikor először beszélt a pénzügyi Fair Play bevezetéséről. Bár a londoni klubnak is van adóssága, az azonban nem őrült összegű játékosvásárlásokból keletkezett, hanem az Emirates-stadion építésére felvett kölcsönből, így a hitelállomány évről évre csökken. Ezen kívül az egyesület részvényei nem egyetlen tulajdonos kezében voltak, amit mindig is büszkén hirdettek. "Ha egyetlen támogatód van, és őt elüti a busz, akkor nagy gondba kerülhetsz. Nálunk viszont ötvenezer embernek kellene a busz alá kerülnie, hogy problémánk legyen" - nyilatkozta nemrég Peter Hill-Wood elnök.
Inkább az amerikai, mint az orosz
Hétfőtől ez már nem igaz, Stan Kroenke megvásárolta a harmadik és negyedik legnagyobb tulajdonos részvényeit, amivel 62,9 százalékos részvénycsomagot szerzett az egyesületben. Cége, a Kroenke Sport Enterprises 2007-ben lett a klub részvényese, amikor is Danny Fiszmantól vásárolt meg 9,9 százaléknyi részesedést, majd folyamatosan növelte érdekeltségét, amíg el nem érte a 29,9 százalékos határt.
Az elnökség eleinte meglehetősen kritikusan beszélt az amerikai üzletemberről, Hill-Wood például 2007-ben kijelentette: "Nevezzenek ódivatúnak, de nincs szükségünk a pénzére és a fajtájára. A célunk, hogy az Arsenal angol maradjon."
A vezetőség akkor változtatott a véleményén, amikor megjelent a színen az üzbég származású orosz Aliser Uszmanov. Ő a klub korábbi alelnökétől, David Deintől vásárolt meg 14,58 százaléknyi részvényt, majd fokozatosan eljutott a 25 százalékig, és ezzel Kroenke mögött a második legnagyobb részvényes lett. Az elnökség úgy látta, hogy kettejük közül még mindig Kroenke térnyerése a kisebbik rossz, így gyakorlatilag megegyeztek vele, hogy az Arsenal ne kerülhessen Uszmanov kezébe. Az amerikai üzletember bekerült a vezetőségbe, cserébe viszont ígéretet tett arra, hogy 2009 szeptemberéig semmiképpen nem vásárol újabb tulajdonrészt. Azóta nem volt kérdés, hogy lesz-e többségi tulajdonos Kroenke, csak az, hogy mikor.
Részvényeladás betegség miatt
Az időzítés a jól értesültek szerint nem véletlen. Nyílt titok volt, hogy a részvények 16,1 százalékával rendelkező Fiszman (aki a szurkolók körében nagy népszerűségnek örvend, mivel hatalmas szerepe volt abban, hogy a klub képes volt végigvinni az Emirates-projektet) Kroenkét pártolja, mint ahogyan az is, hogy a vagyonát gyémántkereskedésből szerző, jelenleg Genfben élő üzletember súlyos beteg. Mivel fiait egyáltalán nem érdekli az Arsenal, éppen ezért úgy vélte, hogy szeretett klubja sorsát akkor tudhatja biztos kezekben, ha a több amerikai sportegyesületben is érdekelt Kroenke lesz az új tulajdonos.
Az első százfontos jegy |
Fiszman cége, a DF Nominees állítólag kötött is egy megállapodást a KSE-vel, hogy Fiszman halálát követően húsz napon belül eladják az Arsenal-részvényeket Kroenkének, de erre nem lesz szükség, mert az üzletet már most nyélbe ütötték.
Fiszman példáját az Ágyúsok harmadik legnagyobb tulajdonosa, az egykori klubelnök, Sir Charles Bracewell-Smith unokájának felesége, Lady Nina Bracewell-Smith is követte. Ő rendelkezett a részvények 15,9 százalékával, ami most szintén Kroenkéé lett, aki így az Arsenal 62,9 százalékát birtokolja. A jelenlegi tőzsdei szabályok szerint, ha egy tulajdonos a cég részvényeinek 30 százalékával rendelkezik, akkor köteles ajánlatot tenni a teljes vállalatért, amit a KSE-nek négy héten belül kell megtennie, a részvényeseknek pedig három hetük van a válaszra. Kérdés, Uszmanov belemegy-e az üzletbe, elvégre közel 27 százalék még nála van. Az orosz nem járna rosszul anyagilag, ám presztízsokokból is nemet mondhat.
Fülöp herceg, Peter Hill-Wood és Thierry Henry, a klub egykori játékosa
Transzfer hitelek nélkül
Uszmanov nem tagja a klub vezetőségének, Kroenke viszont igen, így aztán a részvényarány eltolódása nem hoz jelentős változást az Arsenal mindennapjaiban. A KSE máris közleményt adott ki, amelyben jelezte: ugyanazt az üzleti modellt szeretné követni, amit a klub eddig is folytatott, nem akar változtatni a vezetőség összetételén, sem pedig a szakmai stábon. És ami még fontosabb: azt is leszögezték, hogy a részvényvásárlást Kroenke nem hitelekből akarja finanszírozni, azaz az Arsenal várhatóan nem fog úgy járni, mint a Manchester United a Glazer családdal, vagy a Liverpool George Gillett-tel és Tom Hicksszel, akik jelentős adósságot halmoztak fel.
Kroenke számára a sport világa egyáltalán nem ismeretlen, noha eddig csak az Egyesült Államokban tevékenykedett. Ő a fő tulajdonos a St. Louis Rams amerikaifoci-csapatban, cégén keresztül övé a Colorado Avalanche (NHL, jégkorong), a Denver Nuggets (NBA, kosárlabda) és a Colorado Rapids (MLS, labdarúgás) is. Kroenke már három és fél éve tagja az Arsenal vezetőségének, vagyis azzal is tisztában van, hogy Európában miként működnek a dolgok, és nagy tisztelője Arsene Wengernek. A vezetőedző ugyancsak is pozitívan nyilatkozott hétfőn az amerikairól.
Összesen két külföldi tulajdonos a többi topligában Olaszországban az AS Roma lehet az első, amelynek külföldi tulajdonosa lesz, amennyiben az olasz származású amerikai Thomas DiBenedetto valóban megveszi a csapatot, Spanyolországban pedig a jelenlegi idényben lett két egyesület is külföldié: a Racing Santandert az indiai Ahsan Ali Syed, a Málagát pedig a katari Abdullah bin Nasszer bin Abdullah Al-Ahmed Al-Thani vásárolta meg. A Bundesligában azonban nem hogy külföldi, de német üzletember sem lehet többségi tulajdonos a labdarúgóliga szabályai szerint. A szervezet még 1999-ben hozott egy határozatot, amely engedélyezi ugyan a sportegyesületeknek, hogy futballcsapatukat önálló gazdasági társulássá alakítsák, ám a klubnak mindenképpen meg kell őrizni legalább a tulajdonjog 51 százalékát. Mindössze két kivétel van: a Bayer Leverkusen és a VfL Wolfsburg, amelyek egy-egy cég sportegyesületei. Leverkusenben a Bayer gyógyszergyár, Wolfsburgban pedig a Volkswagen autókonszern a százszázalékos tulajdonos. |