Egy edző szakértelmét elsősorban csapatának sikerei alapján szokták megítélni, azonban nem minden klubnál a trófeák megszerzése a célkitűzés - éppen ezért szinte lehetetlen összehasonlítani a trénereket. Egy ír szakíró azonban ezt is megpróbálta, és számításai szerint Sir Alex Ferguson minden idők legjobbja.
Az ír újságíró, Miguel Delaney blogjában arra vállalkozott, hogy örökranglistát készítsen a labdarúgás történetének legfontosabb szereplőiről. Rendkívül alapos és objektív kritériumok alapján felállított egy pontrendszert, amelynek segítségével előbb minden idők legjobb klubcsapatát, majd válogatottját kereste. Előbbi kategóriában az 1970-es évek Ajax Amsterdamja végzett az élen, utóbbiban pedig az 1970-es brazil csapat lett az első.
Nem csak a trófeák számítanak
A ranglistakészítés azonban ezzel nem ért véget, mert Delaney arra is kíváncsi volt, hogy az edzők közül ki a legjobb. Már az előző két vállalkozása is nehéz volt, ez azonban még inkább kivitelezhetetlennek tűnt, hiszen a szakemberek eredményeit nem lehet azonos szempontok alapján összemérni. Nem mindegy ugyanis, hogy egy tréner hol dolgozik: egy kiscsapatnál egy bronzérem is kiváló teljesítménynek számít, míg mondjuk a Real Madridnál az aranyérmeken és a kupákon kívül minden más kudarc. Ezzel együtt Delaney arra jutott, hogy végeredményben az edzőknél is a trófeák számítanak az első számú fokmérőnek, de más tényezőket is figyelembe vett.
Az általa felállított pontrendszerben minden trófea meghatározott pontot ér. A legtöbbet a világbajnoki cím (250), amit az Eb-diadal, a Bajnokok Ligája, a Libertadores-kupa, a Copa América követ - így tovább, egészen a ligakupákig. A bajnoki aranyérmeket a bajnokságok erősorrendje alapján három kategóriába osztotta, és ez alapján pontozott. A végső pontszám második összetevőjét azok az eredmények adják, amelyek nem végződtek valamilyen kupával vagy aranyéremmel: minden trénernél megvizsgálta, hogy az adott klubnál eltöltött időszakban milyen volt az átlagos bajnoki helyezése (a válogatottaknál a vébék és kontinensviadalok hivatalos rangsorát vette figyelembe), és ezt összevetette azzal, ahogyan a csapat az edző érkezése előtti öt évben átlagosan hogyan szerepelt - és a javulást (vagy visszaesést) alakította át pontokká.
Világbajnokok hiányoznak
Ezzel azonban még nem ért véget a számolás, Delaney ugyanis azt is figyelembe vette, hogy a szakembernek az adott klubnál milyen erőforrások álltak a rendelkezésére. Ez már végképp ingoványos talaj, főleg a sportág korai évtizedeit tekintve, hiszen abból az időszakból kevés pénzügyi adat áll a rendelkezésünkre.
Delaney mindenesetre a klubedzőknél a játékosvásárlásra és fizetésre költött összeget összehasonlította az adott bajnokság átlagával, és a kettő arányának megfelelően szorozta meg a szakember vonatkozó pontszámát. Az így megkapott pontszámhoz még különböző bónuszok is hozzájöhettek, például egy veretlen szezonért, triplázásért és hasonló különleges teljesítményekért.
A végleges ötvenes lista a fentieknek megfelelően alakult ki, és nincs híján az érdekességnek. A világbajnokságot nyert szakemberek közül például csak heten szerepelnek rajta: a pontszámítás alapján lemaradt az 1934-es és 1938-as vébét elhódító Vittorio Pozzo, vagy az a Helmut Schön, aki nemcsak az 1974-es világbajnokságot, hanem az 1972-es Európa-bajnokságot is megnyerte az NSZK-val. A jelenkor sikeres trénerei közül leginkább Carlo Ancelotti hiányzik, Josep Guardiola és José Mourinho viszont ott van az elitben - sőt, Mourinho egészen a kilencedik helyig verekedte magát. Más kérdés, hogy Guardiola mindössze három szezon alatt szerzett annyi pontot, hogy a 32. legyen, és valószínűleg csak idő kérdése, hogy előbbre lépjen.
Újpesti bajnok Rehhagel és Scolari előtt
Guardiola abból a szempontból is érdekes szereplője a listának, hogy eddig mindössze egyetlen klubnál dolgozott. Ezt rajta kívül a top 50-ből csak a Liverpool legendás mestere, Bob Paisley mondhatja el, aki 1974 és 1983 között ült a csapat kispadján. Johan Cruyffnak és Luis Alonso Péreznek csupán kettő, Sir Matt Busbynek, José Villalongának és Vicente del Bosquénak pedig három munkaadója volt, az ellenpéldát a magyar Guttmann Béla jelenti, aki összesen 21 különböző csapatot vezényelt pályafutása során - az Újpesttel 1939-ben és 1947-ben is bajnokságot nyert.
A magyar futballban is dolgozott szakemberek közül még Jenei Imre szerepel a listán, aki a Steaua Bucurestivel és a román válogatottal elért sikereinek köszönhetően lett 49.
Az első pedig egy olyan tréner lett, aki jelenleg is dolgozik, sőt, az idén is nyert bajnoki címet, mégpedig Angliában. A Manchester Unitedet immár 25 éve irányító Sir Alex Ferguson ráadásul nem csak jelenlegi csapatával volt sikeres, hiszen korábban az Aberdeennel háromszor is bajnok lett Skóciában, sőt, az együttessel KEK-et is tudott nyerni. Gyakorlatilag nincs olyan klubtrófea, amit ne hódított volna el, első helye teljesen jogos.
Az első tíz
A teljes lista 11. Rinus Michels 1530 holland |
origo.hu
A fantasztikus Fradi megmutatta, számolni kell vele Európában
origo.hu
Vért hányt Mike Tyson
borsonline.hu
Ha a te otthonodban is van ilyen háztartási gép, téged is lehallgathatnak!
hirtv.hu
Toroczkai László: Láttam és hitelesek a Lakatos Márk-botrány bizonyítékai + videó
ripost.hu
Ne dobd el a teamécses alját, eszméletlen, mire jó
mandiner.hu
Budapestről üzent Zelenszkij Donald Trumpnak – az ukrán elnök a kárpátaljai magyarokról is nyilatkozott
origo.hu
Ancelottit szidta a Real Madrid sztárjának szexi felesége
mindmegette.hu
Állásinterjú: aki nem megy át a kávéteszten, az sajnos bukja a munkát
origo.hu
Diplomáciai nagyüzem: így érkeztek a delegációk a Puskás Arénába - fotógaléria
origo.hu
Orbán Viktort Elon Musk társaságában hívta fel Donald Trump - videó
origo.hu
Szinte eltörte a Fradi-játékos lábát a Dinamo Kijev focistája - videó
origo.hu
