Csak a BL elejére hatott Platini reformja

A jelenlegi már a harmadik szezon a Bajnokok Ligájában, amelynek selejtezőjét a Michel Platini által bevezetett reformoknak megfelelően vívják. Az UEFA francia elnöke azt ígérte, hogy megpróbálja szélesebbé tenni a BL csoportkörében érdekelt csapatok körét azzal, hogy kettéválasztja a kvalifikációt. Ez így is történt, azonban a Bajnokok Ligája végkifejletére, illetve a sztárklubok domináns szerepére ennek nem sok hatása volt.

A sorozatot korábban rengeteg kritika érte amiatt, hogy mivel a legerősebb bajnokságokból három-négy csapat is indulhat, a mezőny szinte teljesen bebetonozódott. Platini megválasztásához jelentősen hozzájárult, hogy ígéretet tett, igyekszik csökkenteni a különbséget a leggazdagabb és a kisebb futballnemzetek között. Programjában ez szerepelt: "Szeretnénk megtartani a Bajnokok Ligáját a jelenlegi formájában, de visszabillentenénk a mérleget a bajnokcsapatok felé. Ennek részeként háromban szeretnénk maximalizálni az egy országból induló együttesek számát annak érdekében, hogy több nemzet vehessen részt".

Utóbbi ígéret végül nem valósult meg, azonban a BL selejtezője a 2009-2010-es évadtól kezdve valóban úgy módosult, hogy több tényleges bajnokcsapat vehessen részt a sorozatban. A kvalifikációt két ágra bontották: az egyikben az UEFA rangsorának első 15 helyén álló országok csapatai szerepelnek, a másik ágon pedig a többi nemzet együttesei vetélkedhetnek a csoportkörbe jutásért. Az új kiírás értelmében a 32-es főtáblára 22 csapat kvalifikál anélkül, hogy selejtezőt játszana. (A címvédő mellett a három legerősebb bajnokságból mindhárom dobogós automatikusan a csoportkörben találja magát, a rangsor következő három helyezettjéből az első és a második jut rögtön ide, további hat országból pedig a bajnokcsapat kerül azonnal a legjobb 32 közé - sőt, mivel a címvédő általában a bajnokságon keresztül is kvalifikálja magát, így a rangsorban következő ország aranyérmese is alapból ott van a főtáblán.)

A maradék tíz hely kétfelé oszlik, ötöt az UEFA rangsorában az első 15 helyen álló bajnokság képviselői között osztanak szét, a másik ötöt a többiek kapják.

Két év alatt tizennégy BL-újonc

Mindez a topligák szempontjából azt jelenti, hogy például az angol vagy a spanyol negyedik helyezett sokkal könnyebben kaphat nehezebb ellenfelet, mint korábban, hiszen az alacsonyabban rangsorolt országok képviselői külön ágon játszanak. Tavaly a Sevilla vált ennek áldozatává, a Sporting Braga ellen bukta el a playoffot.

Ennél viszont fontosabb az, hogy az UEFA ranglistájának második felében lévő nemzetek bajnokcsapatai nem kaphatnak ellenfelet a ranglista első 12 helyén álló országokból. Az új kiírás szerint a csoportkör 32-es mezőnyében 17 (ha a BL-győztes egyben bajnok is, akkor 18) csapat mondhatja el magáról, hogy aranyérmes volt hazájában - korábban ez a szám 14 volt.

Platini terve abból a szempontból bevált, hogy a Bajnokok Ligájának mezőnye sokkal változatosabb lett. A 2009-2010-es kiírásban nyolc, az előző szezonban pedig hat BL-újonc volt a főtáblán - köztük például a Debrecen is. Két év alatt tehát 14 klub debütált, ugyanannyi, mint a reform előtti öt szezonban összesen.

A bajnoki ágról öt klub verekedte be magát története során először a legjobb 32 közé: nem kis részben Platininek köszönheti BL-szereplését az FC Zürich, az APOEL Nicosia, a Debrecen, a Hapoel Tel-Aviv és az MSK Zilina. Idén pedig a Viktoria Plzen, a Malmö vagy a Wisla Kraków bővítheti ezt a listát, amennyiben sikerrel veszi a selejtező utolsó fordulóját.

Az élmezőny nem változott

A mezőny tehát kétségtelenül bővült, de sokak szerint egyben hígult is, mert ezek az együttesek nem tudják felvenni a versenyt a legjobbakkal. Két év alatt tíz csapat került be a bajnoki ágról a 32-es mezőnybe, és közülük csak kettő jutott a legjobb 16 közé: a 2009-2010-es szezonban az Olympiakosz, az előző idényben pedig a az FC Köbenhavn. A többiek viszont általában utolsó helyen végeztek csoportjukban: így járt a Debrecen mellett a Maccabi Haifa, a Zürich, az APOEL Nicosia, a Hapoel Tel-Aviv, a Zilina és a Partizan Beograd - vagyis a tíz csapatból hét. Az FC Basel a maga harmadik helyével az Európa Ligában folytathatta tavasszal.

A végső fázisba pedig továbbra is rendre ugyanazok a csapatok jutnak el. Az elmúlt öt évben a Bajnokok Ligájában a legjobb négy helyén mindössze 11 klub osztozott, mindegyikük az öt legrangosabb európai bajnokságból (angol, francia, német, olasz, spanyol). Utoljára 2005-ben volt példa arra, hogy más nemzet képviselője elődöntőt játsszon: akkor a PSV Eindhoven jutott el ilyen messzire, de a fináléba már nem tudott bekerülni.

www.global-soccer.eu