Egy labdarúgóklubnál nagyon komoly adminisztratív háttérre van szükség, és egy íróasztal mellett elkövetett hibának is jelentős következményei lehetnek. Nem mindegy, hogy egy szerződésben milyen szám szerepel, és az sem árt, ha az illetékesek össze tudnak számolni három sárga lapot.
Az Internazionale vezetősége elégedetten dörzsölte a tenyerét az átigazolási szezon lejártakor: a klub megtartotta holland játékmesterét, Wesley Sneijdert, és bár a házi gólkirály, Samuel Eto'o távozott az Anzsi Mahacskalához, az érte kapott összeg töredékéből sikerült megfelelő helyettest szerződtetni. Az Atlético Madrid uruguayi csatáráért, Diego Forlánért mindössze ötmillió eurót fizettek, márpedig a támadó a tavalyi világbajnokság legjobbja volt, az idén pedig a Copa América döntőjében szerzett két gólt. A milánóiak tehát remek üzleteket kötöttek, csak arra nem figyeltek, hogy Forlánt tavasszal nem szerepeltethetik a Bajnokok Ligájában.
Forlán menedzsere is meglepődött
Forlán szerepel az Inter BL-re nevezett 25-ös listáján, amelyről helyhiány miatt olyan játékosok is lemaradtak, mint Iván Córdoba, Andrea Poli vagy Luc Castaignos. Az olasz egyesületnél mintha nem vették volna tudomásul, hogy a csatár július végén, illetve augusztus elején pályára lépett az Atlético Európa Liga-selejtezőjén, és mivel a madridiak feljutottak a főtáblára, így Forlán januárig nem játszhat más csapatban az európai kupaporondon.
Az Inter adminisztratív részlegét az zavarhatta meg, hogy a támadó az EL playoffjában már nem játszott, ezért hihették azt, hogy benevezhetik a BL-re. A helyzet még maga a játékos számára sem volt nyilvánvaló, legalábbis menedzsere, Daniel Fabián Bolotnicoff szerint, aki elutasította azt a felvetést, hogy szándékosan hallgatták el mindezt. "Nem volt mit titkolnunk. Diego két olyan mérkőzésen játszott, ami a tévéközvetítéseken keresztül az egész világ láthatott. Mi is meglepődtünk, azt hittük, hogy játszhat a BL csoportkörében" - nyilatkozta a menedzser.
De az Internél legalább időben észrevették, hogy probléma lehet egyik játékosuk szerepeltetésével. A nemzetközi kupák történetében többször is előfordult, hogy egy csapat pályára küldött olyan játékost, akit nem lett volna szabad. A Debrecen is így járt tavaly a Litex Lovecs elleni EL-selejtezőben, ahol a visszavágó hajrájában becserélte Máté Pétert, aki nem szerepelt a nevezési listán. A védőt a Bajnokok Ligájára még benevezték, ám miután a Basel ellen kiesett a csapat, és visszacsúszott az EL-re, a második névsorból már kimaradt. A bolgárok azonban hiába óvták meg a meccset, az UEFA nem változtatta meg a meccs eredményét, csupán 15 ezer eurós pénzbüntetéssel sújtotta a Lokit.
Máté Péter itt nem követ el adminisztrációs hibát
Jogosulatlan vagy nem?
A jogosulatlan szereplést a legtöbb esetben persze nem a nevezési listáról való lemaradás, hanem egy régebbi, elfelejtett eltiltás okozza. A bosnyák Zepce 2005-ben emiatt esett ki túl korán az UEFA-kupából: a macedón Baskimi Kumanovo elleni idegenbeli 0-0-s döntetlen után kiderült, Iljko Tomic nem játszhatott volna, mert egy évvel korábban, még a Sloboda Tuzla színeiben kiállították egy Intertotó-kupa-mérkőzésen. Az európai szövetség a mérkőzést 3-0-val a macedónoknak adta, akik így simán továbbmentek.
Hasonló módon esett ki a Wolfsburg 2004 nyarán a német kupából (az első fordulóban a Köln amatőrcsapata ellen pályára küldték a bolgár Martin Hrisztovot, aki még nem töltötte le a 2003-as kupadöntőn a Kaiserslautern színeiben kapott piros lapjáért járó kétmeccses eltiltást), 2007-ben pedig a PSV Eindhoven győzte le hiába a Heerenveen tartalékjait a holland kupában, Manuel da Costa jogosulatlan szereplése (a portugál védő az előző kiírásban a Go Ahead Eagles és a NAC Breda ellen is sárgát kapott, így összeszedett egy eltiltást) miatt kizárták. A két utóbbi esetben közös, hogy a történések után a sportigazgató (Wolfsburgban Peter Pander, Eindhovenben Jan Reker) lemondott a posztjáról.
A magyar élvonalban persze ennél kacifántosabb dolgok is történtek már. Az 1999/2000-es idényben például a 12. fordulóban az Újpest védője, Kerényi Norbert sárga lapot kapott, ami már a harmadik volt, így a következő meccset ki kellett volna hagynia. Legalábbis elméletben, mert az újpestiek úgy vélték, hogy a focista az MTK elleni tartalékmeccsen letöltötte eltiltását, de a biztonság kedvéért állásfoglalást kértek az MLSZ fellebbviteli bizottságától. A testület úgy nyilatkozott, hogy Kerényi játszhat, ott is volt a kezdő tizenegyben a Haladás elleni idegenbeli találkozón, amelyet a lila-fehérek 1-0-ra megnyertek. A szombathelyiek azonban Kerényi jogosulatlan szereplése miatt megóvták a meccset, aminek bohózatba illő fejleményei voltak.
A fegyelmi bizottság először megállapította, hogy bár Kerényi valóban jogosulatlanul játszott, de az Újpest jóhiszeműen járt el, így a meccset újra kell játszani; a fellebbviteli bizottság pár héttel később úgy döntött, hogy az óvást elutasítja; végül pedig 2000 júniusában, fél évvel a történtek és egy héttel a bajnokság vége után azt a végleges határozatot hozta, hogy a három pontot a Haladás kapja meg 3-0-s gólkülönbséggel.
Hárommillió márkás gépelési hiba
Adminisztratív hiba nemcsak a játékjogosultságot érintheti, elég csak elírni egy számot a szerződésen. Ezt Debrecenben nagyon jól tudják, hiszen a csapat valószínűleg súlyos millióktól esett el azért, mert a 2007 nyarán igazolt Rudolf Gergely szerződését nem pontosították. A csatárt négy évre igazolták le, és a szerződés szöveges részében is ez szerepelt, a lejárati dátumnál azonban 2010 júliusa. Erre 2010 elején jöttek rá, ez után alaposan meg is romlott a viszony a felek között, hiszen Rudolf úgy vélte, az idény végén ingyen távozhat, a Loki viszont ragaszkodott ahhoz, hogy a megállapodásuk 2011-ig tart. Végül kompromisszumos megoldás született: a csatár lemondott féléves fizetéséről, a Debrecen pedig beleegyezett abba, hogy az idény végeztével minimális kompenzációs díjért az olasz Genoába igazolhat.
Egy profi, nyugati egyesületnél ez nem fordulhat elő, gondolhatnák naivan, pedig dehogynem. A Werder Bremennél még 2000 nyarán beleszaladtak valami hasonlóba. Akkor igazolták le a horvát Ivica Banovicot az NK Zagrebtől, akinek szinte hétről hétre emelkedett a vételára. A Sportbild szezon előtti beharangozó számában ugyanis még azt nyilatkozta a klub menedzsere, Klaus Allofs, hogy a védő 2,5 millió márkába került, néhány nappal később azonban már arról szóltak a hírek, hogy 3,7 milliót kell érte fizetni. Ezt annak rendje s módja szerint át is utalták a horvátoknak, hogy aztán meglepetten konstatálják, hogy a zágrábiak ennek a dupláját kérik. És mint kiderült, nem is jogtalanul: egy gépelési hiba folytán ugyanis a szerződésbe 7,5 millió márka került. Meglehetősen érthetetlen, hogy ezt hogy nem vette észre senki a Werdernél, és hogyan írhatta alá a dokumentumot Allofs, aki elismerte a felelősségét, de végül sikerült elérnie, hogy csak az eredetileg megbeszélt összeget kelljen kifizetni.