Elszórt BL-pénz, hét év alatt négy elnök, nyolc edző
Az AS Monaco mindig is az élklubok közé tartozott Franciaországban: hét alkalommal nyert bajnoki címet, ötször elhódította a Francia Kupát és volt KEK-döntős is. Olyan sztárok játszottak soraiban, mint Manuel Amoros, Fabien Barthez, Thierry Henry, David Trézéguet, Lilian Thuram, a légiósok közül megfordult itt Glenn Hoddle, Jürgen Klinsmann, George Weah, Sonny Anderson és Rafael Márquez is, a kispadon pedig ült Arséne Wenger, Jean Tigana és Didier Deschamps is. Utóbbi volt az edző a 2004-es Bajnokok Ligája-menetelés idején, amikor a csapat elbúcsúztatta a Real Madridot és a Chelsea-t is. A fináléban José Mourinho Portója legyőzte a Monacót, sokak szerint a klub hanyatlása éppen a siker, illetve annak nem megfelelő feldolgozása miatt kezdődött.
A Monaco korábban mindig is a többi francia egyesület irigységének céltáblája volt, mivel a nagyhercegség törvényei miatt a játékosok gyakorlatilag adómentességet élvezhettek - vagyis sokkal kedvezőbb ajánlattal tudták őket elcsábítani, mint mondjuk a PSG-hez vagy a Lyonhoz. Mindez felelőtlen gazdálkodáshoz, szinte vég nélküli pénzszóráshoz vezetett, és a Monacót a BL-döntős idény előtt majdnem kizárták az élvonalból 50 millió eurós adóssága miatt. Az egyesületet 28 éve irányító elnök, Jean-Louis Campora lemondott posztjáról, és ezt valóságos szakmai ámokfutás követte. A következő hét évben a klubnak négy különböző elnöke és nyolc edzője volt, és a játékoskeretben is hatalmas volt a fluktuáció - ennek a folyamatnak lett a végeredménye a tavalyi kiesés.
A hazatérő Giuly sem segített
Az elmúlt hét idényben csupán az az időszak jelentett némi stabilitást, amikor Jérome de Bontin volt az elnök 2008 áprilisa és 2009 márciusa között. Az Egyesült Államokban végzett üzletember (ő volt a Monaco első elnöke, aki nem monte-carlói) jelentősen csökkentett a klub adósságán: a bérköltségeket például 28 millió euróról 17,5-re faragta. Utódja, a klubot jelenleg is irányító Etienne Franzi azonban nem követte ezt a vonalat: kölcsönvette például Eidur Gudjohnsent, akinek az éves fizetése állítólag hárommillió euró volt, és hétmillió eurót adott ki a Standard Liege csatáráért, Dieumerci Mbokaniért - a két támadó összesen egy bajnoki gólt lőtt. Ő szerződtette a kispadra Guy Lacombe-ot, akivel 2010-ben még a nyolcadik helyen végeztek, de az előző évadban végül az sem mentette meg a csapatot, hogy januárban az ősmonacói Laurent Banide lett az edző.
Gudjohnsennel is befürödtek
A kiesés után a vezetőség kiárusítást tartott, szinte minden értékesebb játékost eladott (a koreai csatár, Park Chu Young az Arsenalé, a középhátvéd Nicolas Nkoulou a Marseille-é lett, hogy csak a legnagyobb neveket említsük), és az anyagi helyzetre való tekintettel elsősorban ingyen igazolt. Az érkezők azonban többnyire jónevű, rutinos focisták voltak, ráadásul a BL-döntős együttes veteránja, Ludovic Giuly is hazatért. A lefelé tartó spirálból azonban nem sikerült kitörni, és a Monaco 18 forduló alatt mindössze egyetlen bajnokiját tudta megnyerni - az évet pedig a Ligue 2 utolsó helyén zárta.
Az új tulajt gyilkosságal is vádolták
Decemberben azonban a Monaco szurkolói végre jó híreket is hallottak, kiderült ugyanis, hogy a klub hamarosan új, ráadásul rendkívül gazdag tulajdonos kezébe kerül. Az egyesületet az orosz Dmitrij Ribolovjev szemelte ki, aki a Forbes magazin listája szerint a világ 93. leggazdagabb embere.
Az 1966-os születésű Ribolovjev üzleti karrierje szinte semmiben sem különbözik a rendszerváltást követően vagyonossá vált orosz oligarcháéktól: 1991-ben lett az Uralkali nevű, káliumtartalmú ásványok bányászatával, illetve műtrágyagyártással foglalkozó cég fő részvényese, öt évvel később viszont azzal vádolták meg, hogy megölette az egyik rivális cég vezetőjét. Összesen tíz hónapot töltött előzetes letartóztatásban, de bizonyítékok hiányában elengedték, Ribolovjev pedig rögtön elhagyta Oroszországot - azóta New Yorkban, Monacóban illetve Genfben él. Az Uralkali gyárat végül 2010-ben adta el 6,5 milliárd dollárért, a vevő pedig az a Szulejman Kerimov volt, aki az Anzsi Mahacskala tulajdonosa.
Ribolovjevhez a sport mindig is közel állt, pár éve például több orosz üzletemberrel - köztük Roman Abramoviccsal közösen - egy alapítványt hozott létre, amely az orosz olimpikonokat támogatja. Korábban a Dinamo Minszk futballcsapatába is próbált beszállni, ez végül meghiúsult, a Monacónál azonban tárt karokkal fogadták. "Eleget éltem Monte-Carlóban ahhoz, hogy tudjam, az AS Monaco nem csak egyike a nagyhercegség sportklubjainak, de az egyik fő jelképe az államnak" - nyilatkozta a klub élére december 23-én kinevezett Ribolovjev, aki azt ígérte, hogy 100 millió eurót áldoz a csapatra.
A 2011-es szezon elején készült csapatkép, még a téli igazolások nélkül
Koman egy a kilenc új játékos közül
Az első és egyben legfontosabb lépés az volt, hogy az aktuális keretet megerősítsék annyira, hogy bennmaradjon a Ligue 2-ben, ennek érdekében januárban kilenc játékost igazoltak. A legdrágább közülük az Austria Wien holland támadója, Nacer Barazite volt, akiért 4,5 millió eurót adtak, őt a klub korábbi edzője, Arséne Wenger is beajánlhatta, hiszen a focista ifistaként az Arsenalban játszott. De érkezett még a Werder Bremen védője, Andreas Wolf, a Hajduk Split kapusa, Danijel Subasic, az arab Ajman SC szenegáli támadója, Ibrahima Touré, a belga Beerschot uruguayi hátvédje, Gary Kagelmacher, svájci Young Boys tunéziai bekkje, Ammar Dzsemmal, az Eintracht Frankfurt görög védője, Georgiosz Tszavellasz, a Racing Santander görög középpályása, Alekszandrosz Tsziolisz és a Sampdoria magyar középpályása, Koman Vladimir.
Az edzőnek, az olasz Marco Simonénak tehát gyakorlatilag teljesen új csapatot kellene építenie idény közben, miközben minden mérkőzés számít, vagyis Komannak nem lesz könnyű dolga. A Monaco mindenesetre már megindult felfelé, hiszen legutóbbi három bajnokiján hét pontot szerzett, és így már nem az utolsó, és két ponttal van lemaradva a bennmaradást érő helyen álló Le Manstól. A hétvégén a 16. Angers következik, erre a meccsre már egy teljesen más Monaco futhat ki, mint legutóbb a Lens ellen. Akár Koman Vladimirral a csapatban.