Velük volt az erő - a zambiai futballcsoda nyomában

Zambia ugyanott nyerte meg vasárnap az Afrika-kupát, ahol 19 éve a csapat repülőgépe lezuhant: a gaboni döntőben a sztárok nélküli válogatott büntetőrúgásokkal győzte le a tizenegyest hibázó Didier Drogbára épülő Elefántcsontpartot. A korábban takarítással foglalkozó zambiai szövetségi kapitány, Hervé Renard szerint a siker fő letéteményese a szövetség elnöke, Kalusha Bwalya, aki azért nem halt meg az 1993-as repülőgép-balesetben, mert túl jó klubcsapatban futballozott.

Zambia ott nyerte meg az Afrika-kupát, ahol 19 éve egyszer mindent elveszített. 1993. április 27-én a Szenegál elleni vb-selejtezőre készülő válogatott egy katonai géppel indult el a helyszínre. Egy olyan géppel, amelyet előtte négy hónapig nem használtak, és amelynek a pilótája egy mauritiusi repülőút másnapján, holtfáradtan indult útnak a csapattal.

A repülő leszállt Libreville-ben tankolni (a 19 évvel későbbi döntő helyszínén), majd a felszállás után a bal oldali motor meghibásodott, a pilóta pedig tévedésből a működő jobb oldali motort állította le. A repülőgép a gaboni partoktól 500 méterre az Atlanti-óceánba zuhant. A fedélzeten utazó 18 válogatott játékos, a szövetségi kapitány és a 30 fős kísérő személyzet minden tagja életét vesztette.

Egyedül a csapat legjobbja élte túl a balesetet: Kalusha Bwalya nem volt rajta a gépen, mivel a PSV légiósaként Eindhovenből utazott a meccs helyszínére, Dakarba.

A tragédia után egyből összejött a döntőbe jutás

Bwalyának később óriási szerepe volt abban, hogy a zambiai labdarúgás felállt a padlóról. A gyorsan újjáépített csapat az ő vezérletével csodával határos módon majdnem kijutott az 1994-es vb-re: Marokkó és Szenegál legyőzése után az előbbi elleni második meccsen egy döntetlen is elég lett volna a világbajnoki részvételhez, ám a játékvezető Casablancában 1-0-s hazai vezetés után jogos büntetőtől fosztotta meg a csapatot.

A teljesen kicserélt válogatott ugyanebben az évben döntőt játszott az Afrika-kupán, és bár Nigériát nem tudta legyőzni, a játékosokat az ezüstérem ellenére is győztesként ünnepelték Zambiában. A Rézgolyók becenevű csapat (Zambia fő exportcikke a réz) két évvel később bronzérmet nyert, majd hosszú szünet után az idén váratlanul ismét döntőbe jutott.

Vasárnap a gaboni meccs előtt a csapat ellátogatott a tragédia helyszínére, a tengerparton átszellemült hangulatban, virággal a kezükben készültek a meccsre, amelyen nem titkoltan a tragédiában elhunytak emlékére szerettek volna győzelmet aratni.

Az idei döntő büntetőpárbaja:

Csődöt mondtak a Premier League-sztárok

Zambia döntőbe jutása akkor is óriási meglepetés, ha figyelembe vesszük, hogy az Afrika-kupa legutóbbi kilenc győzteséből csak egy jutott ki: a 2004-ben aranyérmes Tunézia. Nem volt ott a tornán a legutóbbi három kiírást megnyerő Egyiptom, az 1994-ben első Nigéria, az 1996-ban aranyérmes Dél-Afrika, valamint a 2000-ben és 2002-ben élen végzett Kamerun.

A büntetőkkel dőlt el minden

Ott volt viszont a Premier League-sztárokra - Touré fivérek (Manchester City), Didier Drogba, Salomon Kalou (Chelsea), Gervinho (Arsenal) épülő Elefántcsontpart, amely kapott gól nélkül hozta le a tornát, mégsem ünnepelhetett győzelmet. 120 perc és büntetőrúgások után 8-7-re nyert a főként helyi labdarúgókra számító Zambia, amelynek a legismertebb játékosa a svájci bajnokságban második helyezett Young Boys 21 éves csatára, Emmanuel Mayuka. A legtöbben a zambiai bajnokságban szerepelnek, Afrikán kívül pedig Izraelből, Kínából és az orosz másodosztályból is van a válogatottnak játékosa.

Zambia a Szenegál elleni 2-1-es győzelem után 2-2-t játszott Líbiával, majd 1-0-ra verte a társrendező Egyenlítői Guineát a csoportkörben, aztán a nyolc között Szudánt három, a döntőbe jutásért Ghánát egy góllal verte, úgy, hogy egyik kieséses meccsen sem találtak a kapujába.

Kukaürítés után Afrika-kupa-győzelem

"Meg volt írva, hogy ez a sorsunk. Velünk volt egy különleges erő. Úgy érzem, Isten adott erőt nekünk a győzelemhez" - nyilatkozta a vasárnapi kupagyőzelem után a zambiaiak francia szövetségi kapitánya, Hervé Renard, aki szerint a siker fő letéteményese nem volt ott a pályán.

"Kalusha Bwalya az elmúlt évszázad legjobb zambiai játékosa, aki megúszta az 1993-as repülőgép-balesetet, és sokan kritizálták, hogy megadja nekem a kispadon a második esélyt. Éppen ezért neki ajánlom a győzelmet, mivel megbízott bennem" - folytatta a sikeredző, aki hét éve még azzal került be a sporthírekbe, hogy menesztette őt a Cambridge United, és 2008-2010 között egyszer már ült a zambiai kispadon.

Kalusha Bwalya a kupával

A száz válogatott meccsén 50 gólt szerzett Bwalya - aki az 1988-as olimpián mesterhármast ért el Olaszország ellen, és akit 1996-ban a FIFA a világ 13. legjobb játékosának választott - jelenleg a zambiai futballszövetség elnökeként dolgozik, 2003 és 2006 között pedig szövetségi kapitány volt. Ő tette le az alapjait a mai sikercsapatnak, és lépésről lépésre előrehaladva készült a nagy dobásra. "A hosszú távú terv akkor kezdődött, amikor Kalusha Bwalya alelnök lett. 2006-ban a csapat az Afrika-kupán kiesett az első fordulóban, ugyanúgy, mint 2008-ban, ám Bwalya azt mondta, együtt kell tartani a csapatot. 2010-ben bejutott Zambia a csoportkörbe, majd kikapott Nigériától. Az idén pedig a csúcsra ért" - vette pontokba a fejlődés szakaszait Christopher Katongo csapatkapitány.

Drogbára ráijesztett a zambiai kapus?

Zambia kapusa, Kennedy Mweene a döntő után elárulta: Didier Drogbának odaszólt a 70. percben, amikor Elefántcsontpart tizenegyeshez jutott. "Mielőtt Drogba odament a 11-eshez, azt mondtam neki, 'ki fogod hagyni akkor is, ha nem volt jogos a büntető, de akkor sem fogsz gólt látni, ha jogos volt" - nyilatkozta a kapus.

"Elvállalta, de fölé lőtt, mire én azt mondtam neki: 'Na látod, nem volt jogos!' Erre csak mosolygott" - mesélte Mweene, aki szerint várható volt, hogy Drogba a büntetőpárbajban nem fog ismét hibázni, pedig idegesnek tűnt. A zambiai kapus maga is elvállalt egy tizenegyest, és flegmán be is lőtte, majd kezet fogott kapustársával, az elefántcsontpartiakon viszont szerinte látszott az ijedtség, mert egymást lökdösték a büntetőpont irányába.

A szövetségi kapitány nem titkolja a múltját: "Nyolc éve, amikor edzősködni kezdtem, egy takarítócégem volt. Hajnali 3-4-kor keltem, és a munkám része volt a szemetesládák kiürítése. Bevallom, a döntő előtt ez a kép is megjelent előttem." A védjegyévé vált, a pálya szélén felül kigombolt fehér ingben álldogáló Renard a döntő után nem kezdett el pezsgőt locsolni és szaladgálni, hanem a karjaiba vette a döntőben megsérült, befáslizott lábú Joseph Musondát, majd elindult vele a díjkiosztóra.

"Nem volt a sikerünknek realitása a torna előtt, de mi hittünk magunkban. Nem a mi csapatunk volt a legjobb, de bennünk volt a legtöbb erő ahhoz, hogy idáig eljussunk" - mondta a tréner.

Hétfőn hajnalig tartott az ünnep Lusakában, Zambia fővárosában, és az emberek abban bíznak, hogy a siker hatására kapnak egy pluszszabadnapot az ország vezetőitől.

A torna csapata

Kennedy Mweene (Zambia) - Gosso Jean-Jacques Gosso (Elefántcsontpart), Stoppila Sunzu (Zambia), John Mensah (Ghána), Adama Tamboura (Mali) - Emmanuel Mayuka (Zambia), Yaya Touré (Elefántcsontpart), Seydou Keita (Mali), Gervinho (Elefántcsontpart) - Christopher Katongo (Zambia), Didier Drogba (Elefántcsontpart).