Csak Trükkös ismeri a saját taktikáját

Az 1980-as évek óta a norvég labdarúgás ugyan előrébb tart, mint a magyar, de 2000 óta a skandináv ország egyetlen nagy tornára sem tudott kijutni. Az esti meccset a norvég szakvezető, Egil Olsen a kísérletezésre használja, a Transfermarkt adatai szerint a meccs legértékesebbnek tartott labdarúgója Dzsudzsák Balázs lesz.

Az év utolsó válogatott mérkőzésén Norvégiával játszik a magyar csapat, amely utoljára több mint 31 éve győzött a skandináv ország ellen. Mindez persze nem véletlen: a norvég labdarúgás felemelkedése gyakorlatilag egybeesett a magyar futball visszaesésével, igaz, az utóbbi évtizedben Norvégiának sem jutott sok sikerélmény.

Olsen, a csodatévő

Amikor az 1982-es világbajnokság selejtezőjében a Mészöly Kálmán által irányított magyar válogatott 4-1-re legyőzte Norvégiát, akkor valószínűleg kevesen gondolták, hogy ezt követően legalább 31 évet kell várni arra, hogy megint legyőzzük a norvégokat.

Amikor tíz évvel később, az 1992-as Eb kvalifikációs sorozatában két gól nélküli döntetlent játszottunk velük, akkor Magyarországon sokan fanyalogtak, hogy nem tudjuk megverni a "bálnavadászokat", akiknél már akkor is a jelenlegi edző, Egil Olsen volt a szövetségi kapitány.

A Drillónak, azaz Trükkösnek becézett szakember az 1994-es és az 1998-as vébére is kivitte a norvégokat, sőt, 1993 októberében Norvégia második helyen állt a FIFA világranglistáján. A válogatott Olsen korábbi asszisztense, Nils Johan Semb vezérletével még kijutott a 2000-es Európa-bajnokságra, azt követően azonban egyetlen tornára sem kvalifikálta magát.

Egil Olsen, a Trükkös

Az Olsen-iskola azóta is meghatározó a norvég futballban, és a szakember által ideálisnak tartott taktika gyakorlatilag évtizedek óta jellemző a válogatottra. A szövetségi kapitány szerint nem a labdabirtoklás számít, hanem az, hogy milyen gyorsan sikerül védekezésből támadásba lendülni, így rendszerint egy előretolt ékkel, villámgyors szélsőkkel és kontratámadásokkal operál, és a területvédekezésre esküszik.

Állandóság és kísérletezés

Ezt a taktikát azonban Olsennél senki sem érti jobban, így nem csoda, hogy nélküle a válogatott kevésbé volt sikeres, ezért 2009-ben visszacsábították a nemzeti csapat kispadjára. Az eredmények pedig rögtön javultak: a 2012-es Európa-bajnokság selejtezőjében a norvégok harmadikok lettek (akárcsak a magyar válogatott), a portugálok csak jobb gólkülönbségükkel előzték meg őket.

Ami az aktuális kvalifikációs sorozatot illeti, Norvégia egy kínos, Izland elleni vereséggel kezdett, azóta viszont hét pontot szerzett (Szlovéniát otthon, Ciprust idegenben verte, Svájcban pedig ikszelt), így jelenleg a második helyen áll.

Norvégia a vb-selejtezők során egyszer sem változtatott alaptaktikáján, a 4-1-4-1-en, és a kezdő tizenegy is viszonylag állandó (öten mind a négy selejtezőn az első perctől kezdve a pályán voltak).

Nálunk ez a szám csupán három, Egervári rajtuk kívül még két focistát küldött pályára mindegyik selejtezőn, a norvégoknál ugyanakkor további hárman szerepeltek mindegyik kvalifikációs találkozón.

Egervári Sándor szövetségi kapitány Bogdán Ádám kapusnak magyaráz

Míg a magyar válogatott irányító Egervári Sándor kijelentette, hogy nem a kísérletezés a cél a norvégok ellen, addig kollégája a jelek szerint másként gondolkodik Az esti találkozón az alapemberek közül nálunk csak Gera Zoltán hiányzik majd, Olsen viszont különböző okokból nem számíthat a jobbhátvéd Espen Ruudra, a balbekk John Arne Riisére, a balszélső Tarik Elyounoussira és a középcsatár Joshua Kingre. Viszont hét olyan futballista is akad a norvég keretben, aki egyetlen vb-selejtezőn sem szerepelt. Nálunk ugyanez a szám négy, de ebből ketten kapusok, Guzmics Richárd pedig utólag kapott meghívót.

Minden ranglistán közel egymáshoz

A norvégok jelenleg előrébb állnak a FIFA világranglistáján, de nem sokkal: a legfrissebb rangsorban Norvégia 26., Magyarország pedig 30., és ha csak az európai csapatokat nézzük, akkor a két válogatott egymást követi.

A FIFA-világranglista 1993 augusztusa óta íródó történetében szinte mindig a norvégok voltak a jobbak, csupán 2008 decembere és 2009 februárja között változott a helyzet, akkor sem a mieink remeklése, hanem Norvégia gyengélkedése miatt.

A két ország klubfutballja között sem nagy a különbség, legalábbis ha hinni lehet az UEFA országranglistájának, amelyen Norvégia jelenleg a 27., Magyarország a 29. Mind a két szövetségi kapitány nagymértékben támaszkodik a hazai bajnokságra: a norvég keretben nyolc, a magyarban pedig hat otthon szereplő kapott helyet.

Korcsmár Zsolt jól ismeri a norvég futballt

A friss bajnokcsapatból, a Moldéból Olsen három játékost hívott meg, további öt egyesület pedig egy-egy futballistát ad a válogatottnak. A hatodik helyezett Brann Bergenből senki sem kapott meghívót, legalábbis a norvégokhoz, de a magyar csapatban akad egy játékos Bergenből Korcsmár Zsolt személyében.

Amíg a hetedik Haugesundot egy játékos képviseli, addig a magyaroknál a listavezető Győr és a 12. Haladás is két-két focistát küldött a válogatottba.

A várható összeállítások:
Magyarország: Király - Vanczák, Juhász, Korcsmár, Kádár - Varga J., Elek - Koman, Hajnal, Dzsudzsák - Szalai
Norvégia: Jarstein - Högli, Forren, Hangeland, Hedenstad - Nordtveit - Henriksen, Braaten, Berisha, Eikrem - Abdellaoue

Nyolcmillió euró a különbség

A Transfermarkt.de adatai szerint a jelenlegi norvég válogatott keret valamivel értékesebb, a honlap a skandinávok 18 játékosát összesen 47,1 millió euróra becsüli, míg a magyar keret 19 focistáját 39,1 millió euróra taksálja.

A meccs legértékesebbnek tartott labdarúgója viszont magyar színekben léphet pályára Dzsudzsák Balázs személyében, akit a Transfermarkt 14 millió euróra értékel, a norvégoknál a legértékesebb a Fulham középhátvédje, Brede Hangeland nyolcmillió euróval. Ugyanakkor a norvégok legkevésbé értékesnek tartott focistája, az újonc Anders Konradsen a honlap szerint többet ér, mint a magyar keretből hatan.

www.globalsoccerapp.com