Királyék nem merik kinyitni az arab pénzeszsákot

A pénz nem lett volna gond a Király Gábort foglalkoztató 1860 Münchennél, Sven Göran-Eriksson mégis nemet mondott az arab tulajdonú csapatnak. A jordániai Hasan Ismaik hiába mentette meg a klubot a csődtől, se a sajátos német szabályokkal, se a szerinte vaskapalos vezetőkkel nem tud boldogulni. A magyar kapus együttese a megfelelő anyagi háttér ellenére is egy helyben toporog a másodosztályban.

Az 1860 München nagyon sokáig sikeresebb klubnak számított, mint a Bayern, a Bundesliga megalapításakor például az Oroszlánokat vették fel az első vonalba a városból, a Bayernnek a másodosztályból kellett kiharcolnia a feljutást. Azóta nagyot fordult a helyzet, az 1860 München 2004 óta a másodosztályban szerepel, és pár éve majdnem csődbe is ment. Egy arab üzletember ugyan megmentette a klubot, azonban a német szabályok értelmében hiába lett többségi tulajdonos, nincs döntési joga, és állandó harcban áll az egyesület vezetőségével.

Ismaik csak papíron nagyfőnök

Az előző évtized elején úgy tűnt, hogy az 1860 München megint élcsapat lehet Németországban, hiszen 2000-ben negyedik lett a Bundesligában, és így bejutott a BL selejtezőjébe. A csoportkörbe azonban már nem sikerült eljutnia, négy évvel később pedig az élvonalból is kiesett, ráadásul a pénzügyi helyzete is egyre rosszabb lett. 2006-ban például a Bayern mentette meg a klubot 11 millió euróval, cserébe viszont az Allianz Arena egyedüli tulajdonosa lett.

Öt évvel később azonban megint csődhelyzet fenyegette az 1860 Münchent, és ekkor a megoldás külföldről érkezett. Hosszas tárgyalássorozatot követően részvényeinek 60 százalékát egy jordániai üzletember, bizonyos Hasan Ismaik vette meg 18 millió euróért. Mindez azért váltott ki nagy felzúdulást, mert a Német Labdarúgó-liga (DFL) úgynevezett 50+1 szabálya szerint a kluboknak meg kell őrizni a tulajdonjog legalább 51 százalékát. A DFL annak érdekében döntött így, hogy pénzügyi befektetők ne vehessék át az irányítást.

Ismaik ennek ellenére többségi tulajdonossá válhatott az egyesületnél, annak fejében, hogy az elnökségben csak 49 százalékos szavazati joga van. Ez azonban azt jelenti, hogy csak akkor hozhat bármiféle döntést, ha megszerzi a vezetőség támogatását.

Sikeresen elhajtották a pénzéhes Erikssont

Ez viszont nem egyszerű, mert a klub vezetőségének tagjai nagyon óvatos duhajok: az 1860 München 2004 januárja óta senkiért sem fizetett egymillió eurónál többet, és mindig csak annyit költött amennyi bevétele volt játékoseladásból. Ismaik ellenben sokkal agresszívebb átigazolási politikát szeretne, vagyis több pénzt költene játékosokra, és egy nemzetközileg elismert edzőt akar a kispadra.

Ismaik terve Sven-Göran Eriksson szerződtetése volt, aki tavaly decemberben háromszor is élőben nézte meg a csapatot. A svéd azóta, hogy 2007-ben távozott a Manchester Citytől, gyakorlatilag mindenhol megbukott (volt mexikói és elefántcsontparti szövetségi kapitány, sportigazgató a Notts Countynál, vezetőedző a Leicester Citynél és a thaiföldi BEC Tero Sasanánál), viszont cserébe rengeteg pénzt keresett, és az a kép alakult ki róla, hogy elsősorban nem a szakmai kihívást, hanem az anyagi lehetőségeket nézi a munkavállalásnál.

Eriksson egy 2006-os történet óta nem tudja lemosni magáról az anyagiasság bélyegét. Akkor a News of the World újságírója dúsgazdag arab sejknek adta ki magát, és egy utánpótlás-akadémiáról szeretett volna tárgyalni a trénerrel. Eriksson éppen a vébére készült az angol válogatottal, ezzel együtt megpróbálta meggyőzni őt, hogy vegye meg az Aston Villát, és vigye oda edzőnek, évi ötmillió fontért.

Tiszteli a hazudozós öregembert

Mindezek alapján nem meglepő, hogy a müncheni vezetőség húzódozott a kinevezésétől, Ismaik viszont bekeményített. Január elején a klub háromórás elnökségi ülést tartott, amelyen a konfliktus tovább nőtt. "Ezekkel az emberekkel nem tudok tovább együtt dolgozni" - jelentette ki az újságíróknak Ismaik, aki állítólag az ülésen azzal fenyegetőzött, hogy elzárja a pénzcsapot. A jordániai üzletember főleg az elnökkel, Dieter Schneiderrel elégedetlen: "Miért ragaszkodik egy olyan öregember, mint ő, annyira az elnöki poszthoz? Tisztelem az életkorát, de nem őszinte sem velem, sem pedig a drukkerekkel. Rendre valótlanságokat állít, majd amikor szembesítem ezekkel a mondatokkal, akkor visszakozik, és azt mondja, hogy nem úgy gondolta" - mondta az egyik interjúban.

Eriksson érkezése ezzel együtt biztosnak tűnt, a kérdés csak az volt, hogy milyen pozíciót ka, a klubnak ugyanis van vezetőedzője (Alexander Schmidt) és sportigazgatója (Florian Hinterberger) is. Január 15-én az 1860 München a saját hivatalos honlapján számolt be arról, hogy Eriksson és Schmidt munkamegbeszélést tart Abu-Dzabiban, ahová a tulajdonos hívta őket. Három nappal később viszont már az állt a honlapon, hogy Eriksson nemet mondott, majd két nappal később elfogadta az arab emírségekbeli Al-Naszr ajánlatát.

Ismaik szerint persze erről is Schneider tehet: "Természetesen ő a felelős. Eriksson felismerte, hogy a klubnál súlyos szervezeti problémák vannak, és nincsen világos, felismerhető szakmai koncepció. A vezetőségből senki sem a sporttal foglalkozik, hanem hatalmi harc folyik" - nyilatkozta a müncheni Allgemeine Zeitungnak. Így aztán minden maradt a régiben, a Bundesliga 2 rajtján továbbra is a tavaly novemberben kinevezett Schmidt ül a kispadon. A 2004-es kiesés óta ő a kilencedik edző a csapatnál, amely jelenleg a hatodik a másodosztályban, ötpontnyira az osztályozót érő helytől.

www.globalsoccerapp.com