Az AC Milan elnöke, Silvio Berlusconi szokása szerint a Barcelona elleni BL-mérkőzés előtt is igyekezett taktikai tanácsokkal ellátni Massimiliano Allegrit. A volt olasz miniszterelnök előszeretettel mondja meg a Milan-edzőknek, mit is kellene játszatniuk a csapattal, ezt korábban Carlo Ancelotti és Leonardo is megtapasztalhatta. Berlusconi most az egyik olasz rádióadónak mondta el véleményét. "Nem tudom, hallottak-e már erről a Messi nevű srácról. Szerintem valakit rá kellene állítani szoros emberfogással" - fejtette ki.
Messit követő emberfogás nélkül is levették a pályáról
Berlusconi még ebben nőtt fel
Nem ez az első eset, hogy Berlusconi ezt az idejétmúlt taktikai megoldást tartja üdvözítőnek. Amikor az olasz válogatott a 2000-es Európa-bajnokságon a döntőben hosszabbítás után kikapott a franciáktól 2-1-re, akkor az éppen az ellenzék vezetőjének szerepét betöltő politikus így fakadt ki. "Nyernünk kellett volna, a probléma a szakmai vezetés volt. Nem lehet az ellenfél legjobbját, Zidane-t végig egyedül hagyni, rá kellett volna valakit állítani. Ezt még egy kezdő is észrevette volna". Az akkori szövetségi kapitány, Dino Zoff annyira magára vette a kritikát, hogy lemondott posztjáról.
A két fenti megnyilvánulásból érezhető, hogy Berlusconi az 1960-as és 1970-es évek olasz labdarúgásán szocializálódott, amikor a szoros emberfogás a virágkorát élte. A legendás catenaccio egyik alapját az adta, hogy a védelemben a söprögető előtt emberfogók futballoztak. De nem csak az olasz futballban volt elterjedt akkoriban a szoros emberfogás, szinte minden csapatban akadtak olyan focisták, akik erre specializálódtak. Az angol válogatottban, illetve a Manchester United az 1960-as évek második felében Nobby Stiles volt a műfaj mestere, az 1970-es évek nyugatnémet válogatottjában a Terrier becenévre hallgató Berti Vogts fejlesztette tökélyre az emberfogást, az 1982-es világbajnokságon pedig Claudio Gentile keserítette meg Diego Maradona életét - sokszor nem éppen sportszerű eszközökkel.
Messi ellen vadászpuska kell
A Gentile-Maradona párviadalt mai szemmel elnézve szinte hihetetlen, hogy az olasz végigjátszhatta a találkozót - összesen 23 szabálytalanságot követett el az argentin világklasszis ellen, de megúszta egy sárga lappal. A mai futballban a szabályok már jobban védik a támadókat, az ilyen jellegű emberfogás gyakorlatilag az 1990-es évek elején eltűnt a sportágból.
"Ha valaki megpróbálná emberfogással kikapcsolni Messit, azt kockáztatná, hogy tíz percen belül kiállítják" - jelentette ki Gennaro Gattuso, aki sosem ment a szomszédba egy kis keménységért. Hasonló véleményt fogalmazott meg a Juventus vezetőedzője, Antonio Conte is: "Messi megállításához nem emberfogásra van szükség, hanem vadászpuskára".
Ferguson még mindig nyomja
Ezzel együtt időnként a mai labdarúgásban is előkerül ez a taktikai megoldás, a Manchester United menedzsere, Sir Alex Ferguson például előszeretettel alkalmazza, ha úgy véli, hogy az ellenfélnél van olyan játékos, aki az átlagosnál is nagyobb hatással lehet a meccs alakulására.
2010 tavaszán az AC Milan ellen a Bajnokok Ligájában Park Ji Sung feladata volt az, hogy kikapcsolja Andrea Pirlót, amit a dél-koreai középpályás tökéletesen végre is hajtott. Ehhez nem volt szüksége szabálytalanságokra, egyszerűen csak mindig Pirlo nyomában volt, gyakorlatilag nem hagyta labdába érni. A visszavágón az Old Traffordon Pirlo mindössze 21 alkalommal találkozott a labdával, ráadásul Parknak még arra is maradt energiája, hogy felérjen a támadásokhoz, és ő szerezte a manchesteriek harmadik gólját.
A MU jelenlegi keretében Phil Jones szokott hasonló feladatot ellátni, a múlt héten például az Everton elleni bajnokin Marouane Fellainira állították rá, a Real Madrid ellen pedig Cristiano Ronaldót kellett mindenhová követnie.