"Pihentetem az agyamat, mostanában nem nyilatkozom, ezért most sem teszem" - ennyit mondott csak érdeklődésünkre Verebes József, és Détári Lajos, Kovács Kálmán, de még a Tankcsapda frontembere, Lukács László is hasonló szűkszavúsággal zárkózott el attól, hogy elmondja a véleményét a Győr, a Debrecen, a Videoton és a Honvéd bukásáról, pedig máskor általában készségesen nyilatkoznak a magyar futballról.
Egervári Sándortól sem kaptunk mély elemzést, bár az érvelését meg lehet érteni: a szövetségi kapitány futballistákban, nem pedig csapatokban gondolkodik, akikor összeállítja a válogatott keretét. "Nem feladatom a klubok szakmai munkáját kritizálni, elsősorban a játékosok teljesítményét egyénileg kell néznünk, ezért járunk hétről hétre a meccsekre. Attól mindig óvakodtunk, hogy a klubok szakmai munkáját véleményezzük, bár ezzel gyanúsított egy-két évvel ezelőtt egy klub, de az is alaptalan volt, mert klubról szakmai véleményt nyilvánosan soha nem tettünk szóvá" - nyilatkozta a kapitány, hozzátéve, hogy az teljesen más, amikor egy kerettagról mond véleményt.
A Győrben is megfordult egykori 40-szeres válogatott Urbán Flórián viszont nem rejtette véka alá, hogy elsősorban a rossz hozzáállásban látja a gyors kiesések okát. "Az NB I-es csapatokhoz kerülő 20 éves gyerekek azt gondolják magukról, hogy világsztárok, komoly pénzt kapnak, és mentálisan nem tesznek meg mindent. Azok a külföldiek, akik idejönnek - lásd a Videoton portugál légióját -, nem férnek be a Portóba, a Benficába vagy az alacsonyabb szintű portugál csapatokba. Most bebizonyították, hogy mennyit érnek, de annyit is kellene fizetni nekik" - nyilatkozta a Győrben, az Újpestben és a zalaegerszegi bajnokcsapatban is megfordult játékos. Úgy véli, sokkal jobban teljesítenének a csapatok, ha a fizetések javát az elért eredmények után kapnák meg a játékosok.
Urbán szerint a Videoton ellenfelén, a Podgoricán látni lehetett, hogy a játékosok vért ittak, s hogy bármit megtennének a klubért, ugyanezt azonban nem lehetett elmondani a fehérváriakról. "Nem elég, ha azt mondja nekik az edző, hogy légy szíves fuss oda; a szart is ki kell verni belőlük. Jöttek a portugál sztárocskák, gondolták, kiviszik a cipőjüket a pályára, elfocizgatnak, aztán majd csak lesz valami."
De a magyar fiatalokról sincsen jobb véleménnyel: "Nincs meg bennük az alázat, és ami a legnagyobb gond, hogy az akadémiákban nem kapják meg a megfelelő mentális felkészítést. Sokat kell tenni azért, hogy valakiből labdarúgó legyen. Én Belgiumban megtanultam, hogy nincsen különbség egy edzőmeccs, egy bajnoki vagy egy BL-mérkőzés között. Minden meccsen 90 percig az életedért kell küzdened, nincs olyan, hogy felkészülési meccsecske. Miért is lenne, a bajnokin jobban fogsz futni?"
A Videoton utolsó nagy kupasikerének, az 1985-ös UEFA-kupa-döntőnek az aktív részese volt Burcsa Győző, aki már régóta nem dolgozik a magyar futballban, s talán éppen ezért nem csodálkozott azon, hogy a Videoton a 93. percben kapott góllal rögtön kiesett a montenegrói Podgorica elleni EL-selejtező előző körében. "Nem számítottam rá, de tudomásul kell venni, hogy ennyit tudunk, az álomvilágot el kell felejteni. Minden kuparajt előtt nagy terveket szövögetünk, aztán a meccseken szembesülünk a valósággal. Pedig számomra nem meglepetés, ha az erőszakosabb, a játék minden elemében jobb csapat megveri a másikat, hiszen nincsenek véletlenek" - mondta.
Szerinte csak egy módja van annak, ha meg akarjuk előzni a nagy csalódásokat. "Szerényebbnek kell lenni, és nem szabad kiakadni az ilyen eredményeken. El kell fogadni, hogy évtizedek óta nincsen előrelépés. Volt egy-egy szerencsésebb továbbjutás, mint tavaly volt a Videotoné, de amikor a sorsdöntő meccsek következtek, akkor már kevesek voltunk" - tette hozzá a volt 15-szörös válogatott középpályás.
Nem számít javulásra, mivel úgy véli, hogy nincsen semmi alapja, az MLSZ tervére – mely szerint 2015-ben két főtáblás kupacsapatunk is lesz - pedig csak egy extrém ötlettel tudott előrukkolni. "Hogy a terv bejön-e, attól függ, hogy hány Ronaldót veszünk. Ha két ilyen szintű játékost megszerzünk két csapatunknak, vagy ha kinevelünk két ilyen játékost - amire tudjuk, hogy mennyi az esély -, akkor lesz két főtáblásunk. De amíg ide a középszint alatti külföldiek jönnek, ne tervezzünk főtáblát! Illetve tervezgetni azt lehet, csak ne lepődjünk meg, ha nem teljesülnek az álmok. Olyan nincsen, hogy a semmiből döntőt játszunk. Én már kinőttem abból, hogy valami csoda folytán jobb lesz a magyar foci, a hétköznapokban sincsenek csodák."