A kapuban Petr Cechre esett a választásunk, aki 1999 óta tartó felnőttkarrierje során csak egy vébén, a 2006-oson szerepelt, ahol három csoportmeccsen négy gólt kapott. A cseh kapus még csak 31 éves, így a posztjából adódóan lesz még lehetősége, hogy vébén védjen, de jövő nyáron csak a tévén nézheti a meccseket, mert csapata harmadik lett csoportjában az olaszok és a dánok mögött.
Cech hosszú évek óta kirobbanthatatlan a Chelsea kezdőjéből, szinte csak akkor hiányzott, ha sérült volt, vagy ha BL-meccs miatt pihentették, legnagyobb erénye a megbízhatóság, még ha tőle is láttunk már hajmeresztő hibát, mint nemrég a WBA elleni bajnokin, amikor a hasa alatt csúszott be egy lövés.
A képzeletbeli csapatunk jobbhátvédjét Cech elég jól ismeri, mivel csapattársak a Chelsea-ben. Branislav Ivanovicról van szó, aki 2005 óta tagja a szerb válogatottnak, és 2010-ben, Dél-Afrikában mind a három csoportmeccset végigjátszotta.
A belső védőként és jobbhátvédként is bevethető Ivanovic a mostani vb-selejtezőként is alapember volt, mind a tíz meccsen játszott, igaz, egyszer csereként állt be, és egy gólt szerzett. A szerbeknek nem sok esélyük volt, a csoportot megnyerő belgák tizenkét pontot vertek rájuk, de a pótselejtezős helyre befutó horvátok mögött is elmaradtak egy győzelemmel.
A dánok még a szerbeknél is rosszabbul jártak, mivel hiába futottak be végül a második helyen a B csoportban, a legrosszabb másodikként lemaradtak a pótselejtezőről. A csapatkapitány Daniel Agger csak egy meccsen nem lépett pályára, egyébként ott rombolt a védelem közepén, de nem csak hátul hajtott, hanem elöl is keményen odatette magát, amit jelez, hogy hátvéd létére négy góllal zárt.
A Liverpoolban légióskodó Agger pont azon a meccsen nem játszott, amely miatt gyakorlatilag elúszott a dánok továbbjutása, az örmények 4-0-s koppenhágai sikere sokkoló és totógyilkos volt. Agger személyében egy igazi extravagáns figura marad le a vébéről, akinek a széttetovált karja és háta nagy sikerre számíthatott volna a fotósoknál és az operatőröknél.
A román Vlad Chirichest egy időben még a Barcelonával is összeboronálták, végül idén nyáron a Tottenham vette meg a Steauától 9,5 millió fontért, csak összehasonlításképp: Szalai Ádámot ennél másfél millióval kevesebbért szerezte meg a Schalke a Mainztól.
A román belső védő rettenthetetlen tagja volt a válogatottnak, nem csak a budapesti 2-2 és a bukaresti 0-2 alkalmával volt végig a pályán, hanem további hét selejtezőn is, a vb-ről döntő, görögök elleni párharcban viszont csak a visszavágón volt a pályán, lehet, emiatt kaptak idegenben hármat a románok.
A nigériai apától és Fülöp-szigeteki anyától származó, de már Bécsben született David Alaba már 17 évesen bemutatkozott az osztrák válogatottban. Alaba igazi univerzális játékos, középső középpályásként és szélsőként is kipróbálták, végül Jupp Heynckes kezdte el balhátvédként szerepeltetni a Bayernben. Alaba a tíz vb-selejtezőből nyolcszor pályára lépett, és nyugodtan kijelenthetjük, hogy nem rajta múlt a továbbjutás, csapata húsz góljából hatot ő szerzett.
Az osztrákok végül a németek és a svédek mögött harmadikként zárták a selejtezősorozatot - 1998 óta nem voltak vébén -, Alaba így kénytelen beérni a Bayern sikereivel, csapata öt ponttal vezeti a tabellát és címvédőhöz méltó könnyedséggel jutott a BL nyolcaddöntőjébe.
Marek Hamsiknak is inkább a klubsikerek miatt lehet emlékezetes az idei év. A szlovák középpályás 2010-ben viszont megtapasztalhatta, milyen világbajnokságon szerepelni. A torna egyik meglepetését okozta csapatával, amikor a címvédő olaszokat legyőzve kiharcolták a nyolcaddöntőt. A szlovákok a mostani selejtezősorozatban az egyik legkiegyensúlyozottabb csoportba kerültek, amelyben a bosnyákok, a görögök - mindkét csapat vb-résztvevő lett -, a lettek, a litvánok és a liechtensteiniek szerepeltek.
Az irányító a tízből nyolc meccsen szerepelt és két gólt lőtt. Tud azért ő ennél többet, mint ahogy a csapat is, amely tucatnyi ponttal maradt le a bosnyák-görög duó mögött. Ezért is írtuk, hogy a jellegzetes frizurájával is feltűnést keltő játékos szívesebben emlékszik majd arra, hogy ezüstérmes lett a Napolival, amellyel a bajnokságban a harmadik - a kilenc meccsen lőtt hat gólja elég jól hangzik -, a BL-ben a továbbjutást érő második helyen áll.
A török válogatott egy csoportban szerepelt a magyarokkal, és a két meccsen csak egy pontot kapart össze ellenünk, ami nagy szerepet játszott abban, hogy a csapat nem tudott beleszólni a továbbjutásért folyó harcba. Arda Turan mindkét kapitánynál, Abdullah Avcinál és Fatim Terimnél is folyamatosan szerepet kapott, amin nem csodálkozunk, mivel jól lát a pályán, jól cselez, lendületes, egyszóval olyan játékos, akire lehet a támadásokat építeni.
A 26 éves játékos az Atléticónál vigasztalódhat a válogatottbeli csalódások miatt, mivel klubcsapata a bajnokságban második a Barca mögött, a BL-ben pedig négyből négyet nyerve már továbbjutott, amiből a török légiós két góllal vette ki a részét.
Gareth Bale-nek könnyen lehet, hogy az lesz a sorsa, mint Ryan Giggsé, vagyis hiába számít az országában futballistennek, ha egyszer nincsenek mellette olyan társak, amely ütős válogatottat eredményezne. A walesi válogatott nem volt tényező a csoportjában, tíz meccsen mindössze tíz pontot szerezve csak Macedóniát sikerült megelőznie. Pedig Bale mellett az az Aarom Ramsey is a csapatban volt, aki élete formájában játszik a Premier League-ben listavezető Arsenalban.
A Real Madrid nyári sztárigazolása hét vb-selejtezőn játszott, és ezeken négy gólt lőtt. Mivel Bale még csak 24 éves, bőven lesz még alkalma arra, hogy Eb-ért vagy vb-ért harcoljon a válogatottal, kérdés, hogy lesz-e olyan walesi generáció, amelynek összejön a nagy siker.
Andrij Jarmolenkóra Ukrajnában sokan az új Sevcsenkóként tekintenek, és a 24 éves játékos már a tavalyi Eb-n is a társházigazda egyik legjobbja volt. Jarmolenkonak remek fizikai adottságai vannak, emellett technikás és remekül cselez, ráadásul a kapu előtt is feltalálja magát. A pótselejtezőn elvérző ukránok tizenkét meccséből tizenegyszer pályára került, öt gólt szerzett, köztük egyet a pótselejtező első felvonásán. Klubcsapatában, a Dinamo Kijevben is jól termel, 14 meccsen 8 gólt termelt, februárban pedig a Real Madrid küldött érte megfigyelőket, így nem csodálnánk, ha nem sokáig maradna Ukrajnában.
A cikk elején idézett Zlatan Ibrahimovic nemcsak nyilatkozatai miatt fog hiányozni a focivébéről, hanem az olyan megoldásai miatt is, amelyek rajta kívül szinte senkinek nem jutnak eszébe a focipályán. Elég csak a Puskás-díjra jelölt, angolok elleni ollózását említeni, de a PSG-Bastia meccsen a levegőből sarkazott gólja is kalaplevételt érdemelt, ráadásul ilyet már korábban is csinált.
A pótselejtezőkkel együtt tizenkét meccsből tizenegyen ott volt a svéd csapatban és nyolc gólnál állt meg. A bajnokságban szinte ugyanilyen a statisztiája - 12 találkozó/8 gól -, és a BL-ben is eredményes volt már hétszer. Hiába a sokszor még mindig faragatlan viselkedés és a nagy arc, el kell ismerni, ez az ember zseni, és ő tette nézhetővé a színtelen-szagtalan erőfutballt tökélyre fejlesztő svéd válogatottat.
Peru 1982 óta nem jutott ki a világbajnoságra, és a mostani selejtezősorozatban sem sok vizet zavart, a tizenhat meccsen gyűjtött tizenöt pont elég vérszegénynek teljesítmény. A válogatott 35 éves csapatkapitánya, Claudio Pizarro Giggshez hasonlóan úgy fog visszavonulni, hogy egyetlen vébén sem mutathatta meg magát, pedig személyében a Bundesliga történetének leggólerősbb légiósát tisztelhetjük, aki a német bajnokság örökranglistáján a meglehetősen előkelő kilencedik helyen áll, megelőzve többek között Karl-Heinz Rummeniggét vagy Fritz Waltert.
Pizarro a vb-selejtezők során háromszor volt eredményes amivel Jefferson Farfan mögött a második helyen végzett a csapaton belüli rangsorban. Az ő beválogatása egyfajta életműdíj, mert annak ellenére alulértékelt csatárnak tartjuk, hogy fénykorában a Werderben és a Bayernben is elég termékeny időszakai voltak.