Legatyásodva szórja a milliárdokat a Barca és a Real

A Barcelona és a Real Madrid bevallott adóssága valószínűleg köszönőviszonyban sincs a valósággal, de még a százmillió eurós összegeket tekintve is meglepő, hogy a két klub hasonló nagyságrendben készül költeni egyébként minden igényt kielégítő stadionjára. Hogyan hagyhatja figyelmen klívül a két spanyol óriás a gazdasági törvényszerűségeket?

A létesítményfejlesztés igazi orosz rulett. Egy stadion fel-, illetve átépítése fajlagosan olyan költségeket generál, hogy az egy nem kellően tőkeerős klubot, de még egy szövetséget is képes megroggyantani. Bár a klubok egyre több pénzt keresnek hírverő meccsekkel, saját merchandisinggal, és persze jelentős a jogdíjakért kapott összeg is, de az állandó, rendszeres és kiszámítható bevételi forrás mindig a jegybevétel lesz. Ehhez pedig stadion kell, méghozzá saját.

A Barcelona január végén, a Real Madrid néhány nappal később jelentette be, hogy felújítja, illetve kibővíti a stadionját. Az építkezés mindkét csapat esetében meglepő, több szempontból is. Mind a barcelonai Camp Nou, mind a madridi Santiago Bernabéu az UEFA legmagasabb, ötcsillagos kategóriájába esik, ráadásul a Barca stadionja Európa legnagyobb futballarénája (98 780 férőhely), a Realé pedig a Wembley mögött a harmadik (85 450).

A Santiago Bernabeu látványterve Forrás: GMP Architekten

A Camp Nout többször átépítették (az 1982-es világbajnokságon még 121 ezer néző fért be), legutóbb 1994-ben, amikor 2,5 méterrel lejjebb süllyesztették a pályát, és az állóhelyek megszűnésével a stadion elérte jelenlegi méretét. A Bernabeu is több ráncfelvarráson esett át 1947-es átadása óta, Florentino Pérez elnöknek szívügye, hogy a stadion luxuskörülményeket biztosítson a szurkolóknak.

A Barcelona bejelentette, hogy 105 ezresre bővíti a Camp Nout, teljesen befedi a nézőteret, több parkolóhelyet alakít ki, és kívülről is megváltoztatja a stadion arculatát. Mindez 420 millió euróba kerül majd, a munkálatok 2017-ben kezdődnek, várhatóan 2021-ben fejeződnek be. A Real Madrid is megnöveli a stadion kapacitását, és közben elhúzható tetővel látja el a Bernabéut. A madridi beruházás 2017-re már el is készül, mégsem kerül sokkal kevesebbe: 400 millió eurót szán rá a Real.

A két projekt érdekessége, hogy a Barcelona és a Real Madrid egyaránt nyakig ül az adósságban. A Real tavaly hivatalosan 137 millió eurós tartozást görgetett maga előtt, a Barca pedig a tervezett építkezés költségénél is nagyobb, 430 millió eurós adóssággal küzdött. Legutóbb mindkét klub rekordbevételről számolt be, a Real 520 milliós forgalma 37 milliós profitot eredményezett (ez duplája a tavalyi nyereségnek), így a tartozása 90 millióra esett vissza. A Barca 509 milliós bevétele utáni nyeresége majd 100 millióval csökkentette az adósságot, amely még így is 300 millió euró fölött van.

Dénes Ferenc sportközgazdász szerint a két klub neve jelenti saját aranyfedezetüket, ami miatt soha nem mennek csődbe. "Ez a két klub kis túlzással bármit megtehet, hiszen mindig lesz olyan intézmény, amely örömmel hitelez nekik - mondta Dénes az Origónak. - Az adósság mérete még így is eltörpül a két név által képviselt brand értékéhez képest. Mindkét klubnak voltak olyan húzásai az utóbbi időben, ami gazdasági öngyilkosságot jelentett volna egy másik klub esetében, ők mégis jól jöttek ki belőle. Egyszerűen azért, mert saját közegükben más szabályok vonatkoznak rájuk, és ezt ki is használják."

Van itt azért egy-két probléma

A fent idézett számok papíron egészen jól hangzanak, csakhogy közben Pérez madridi ellenzéke jelezte, az elnök egyrészt nettó veszteségről beszélt, másrészt csak a bankok felé fennálló adósságot vallotta be. Carlos Mendoza, az ellenzéki platform vezére szerint a klub mindenkinek tartozik, akitől csak szolgáltatást vett, és a teljes adósság valahol 540 millió euró körül van – ami a duplája annak az összegnek, amit Pérez megörökölt Lorenzo Sanztól. Mendoza hozzátette, az éves mérlegben nem szerepel Gareth Bale ára sem, amelyről a mai napig nem tudni, valójában mennyi.

A Barcelonánál is forró a hangulat, olyannyira, hogy Sandro Rosell elnök kénytelen volt lemondani, miután hűtlen kezelés miatt nyomoz a spanyol ügyészség a klubnál. A gyanú szerint a brazil Neymar szerződtetésekor feketén cserélt gazdát mintegy 40 millió euró (12 milliárd forint), az ügy akár tovább is gyűrűzhet Rosell lemondásán.

Rosell elnök köszönti Neymart Forrás: AFP/Josep Lago

"A létesítményfejlesztés megtérülését minden gazdasági közegben másképp kell értelmezni - mondta Dénes Ferenc. - A németek tökéletesen kihasználják a müncheni Allianz Arénát, az utolsó csepp nyereséget is kisajtolják belőle, mert ott erre van szükség a működéshez. Egy Real Madridnak nem kell ilyesmivel foglalkoznia. Pérez, aki egyébként építési vállalkozó, tudja, hogy bármeddig elmehet, és általában kiderül, hogy igaza van. Ahogy Cristiano Ronaldo és David Beckham árát visszahozta pusztán a mezeladásokból és a hírverő meccsekből, az azt bizonyítja, hogy aki nagyban játszik, annak érdemes kockáztatnia. Sőt, ha idén megnyerik a BL-t, az még Gareth Bale átigazolását is igazolja."

Eközben a Valenciának két stadionja is van, mert az egyiket nem tudja eladni, a másikat pedig emiatt nem tudja befejezni. Az Atlético Madrid évek óta csődvédelem alatt áll, így egyelőre csak álmodozik új stadionról. A többi klub pedig örül, ha a játékosai bérét ki tudja fizetni. A kivétel az Athletic Bilbao: a baszkok nem nagyon költenek játékosokra, okosan gazdálkodnak, így tudtak idén szeptemberben új otthonukba költözni. Az 53 ezres stadion felépítése egyébként 160 millió euróba került, ami kevesebb, mint a fele annak, amit a két nagy (egyenként) a sajátja kibővítésére fordítana.

Ilyen lenne a Barcelona stadionja Forrás: Foster + Partners

Felvetődik a kérdés, vajon mi szüksége van a két nagy klubnak arra, hogy óriási adósságai ellenére csillagászati összeget költsön néhány plusz székre, parkolóhelyre és a stadion modernizálására - elvégre ezek nem járnak számottevő, az ő helyzetükben is érezhető anyagi előnnyel. Nos, a spanyol kormány arra készül, hogy beleszóljon a közvetítési díjak aránytalan elosztásába, és ez nem sok jót ígér a két nagynak. A stadionbővítéssel az esetlegesen kieső pénzek helyett pluszbevételekhez juthatnak. Más kérdés, hogy a Real Madridnál már most is dohognak a szurkolók a jegyárak miatt - állítólag az Atlético elleni derbire nem lehetett 100 euró (30 ezer forint) alatt jegyet kapni, Rosell pedig a Barcánál eltörölte a hét év alattiak ingyenes belépését.

Egy szép stadionnal még az is menő, aki nem nyer

"A létesítményfejlesztés megtérülését nem úgy kell számolni, hogy ennyi és ennyi új szék ennyi és ennyi pluszbevételt termel. Sőt, nem is csak arról van szó, hogy a Barca 6-7000 új székét elfoglaló szurkolók ennyivel és ennyivel több sört és coques-t [népszerű katalán snack] fogyasztanak el. Az elkészült beruházás után újra lehet tárgyalni az összes kereskedelmi jogot, a hirdetőkkel megkötött szerződéseket, lehet névszponzort keresni a stadionnak, új jegyárakat lehet bevezetni - mondta Dénes Ferenec, és hozzátette, a stadion egyébként is roppant fontos tényező egy klub megítélésékor. "A Forbes listáján is láthatjuk, hogy vannak az élmezőnyben klubok, amelyek soha nem nyernek, viszont nagy és modern létesítményük van, ami gazdasági értéküket jóval a sportban sikeresebb, de létesítmények kérdésében tőlük elmaradó klubok elé helyezi."

De hova vezethet a pénzek ilyen tempójú égetése? Bár mindkét klub szurkolói irtóznak a gondolattól, hogy orosz, arab vagy kínai befektetők kezébe kerüljenek, Gay de Liebana, a Barcelonai Egyetem közgazdaságtan-professzora szerint a katalánoknál egyre nagyobb befolyással bír a csapat mezén az első kereskedelmi hirdetést elhelyező Qatar Airways, illetve rajta keresztül a Qatar Foundations. A professzor szerint Pérez is hiába döngeti a mellét, hogy "ő az egyetlen, aki meg tudja védeni a klubot az arab és orosz befektetők támadásaitól", hamarosan jelentős tőkeinjekcióra lesz szüksége mindkét klubnak, hiszen a folyamatosan romló spanyol gazdasági helyzetben aligha fenntartható a jelenlegi működési modell.