Mexikónak még mindig fáj az a büntető

Vágólapra másolva!

Új luxusstadiont építettek San Francisco közelében a 49ers amerikaifoci-csapatának, de már a második találkozó két latin-amerikai válogatott futballmeccse volt. Mozgólépcső, zöldterasz és evőeszköz-automata, meg a tomboló mexikóiak Santa Clarában.

"No era penal!", azaz "Nem volt tizenegyes!". A mexikói ember nem felejt, már a szurkolók pólóin is tovább él Arjen Robben (mű?)esése, amely holland tizenegyest és mexikói kiesést ért a nyári vb nyolcaddöntőjében. Ilyen pólóban volt a hétvégén jóformán minden második mexikói a kaliforniai Santa Clarában, a nyáron felépült Levi’s Stadion első hivatalos futballmérkőzése előtt.

Az Egyesült Államokban – Beckham-hatás ide vagy oda – ma is a latinok jelentik a futball legnagyobb piacát, a szervezők tehát jó érzékkel Chile-Mexikó meccset kötöttek le a San Fransisco 49ers új luxusstadionjába. A világhírű amerikaifoci-csapat kinőtte a régi arénáját, de beépíthető szabad terület híján várost is kénytelen volt cserélni, így került a stadion hatvan kilométerrel odébb, Santa Clarába. Nem biztos, hogy ez jó ötlet volt, mert egyes felmérések szerint a bérleteseinek harmada így szívfájdalom nélkül lemond a csapatáról.

A válogatott meccsre érkező szurkolók már két-három órával a kezdés előtt a stadion mellett, nyitott csomagtartókban üldögéltek vagy barbecue-partiztak. Aki határozottabb alapozásra vágyott, annak ott volt a happy hour-ral kecsegtető kocsma, esetleg az otthonról hozott tequila. Vagy a csoportos tánc. A latin-amerikai barátságra jellemző, hogy amikor feltűnt egy-két Chile-mezes ellendrukker, hangos taps fogadta, és rögtön táncolni hívták. Aztán Kalifornia legnagyobb, 68 ezer férhelyes sportkomplexumában felcsendült a két ország himnusza. De persze csak az amerikai után.

Spontán barbecue-parti a stadion mellett Forrás: Origo

A 819 nap alatt felépült stadion még bejáratós, korábban egyetlen amerikaifutball-mérkőzést rendeztek benne, de a szervezésre egy rossz szava sem lehet senkinek. Többezer fős rendezőgárda teljesít szolgálatot, a detektoros kapun történő belépés ennek megfelelően gyorsan megy. A tervek szerint 2016-ban itt rendezik az 50. Super Bowlt.

A stadion az ülőhelyedig vezet

A stadion valóban luxuskivitelű. A nyolcadik emeleti sajtópáholyba öt lift szállítja az újságírókat, a szurkolókat pedig mozgólépcső egészen a kakasülőig. Az ingyenes wifi mellett 1700 Bluetooth-pont navigálja a nézőt a saját helye felé, a tetőteraszon 27 ezer négyzetméternyi zöldterület van. A két kapu fölött óriáskivetítők közvetítik a meccset, a pénzesebb nézők 165 luxuslakosztályból figyelhetik őket.

Ehhez képest a sajtóterasz étterme szolid és önkiszolgáló. Az evőeszközöket egy automata adja, gombnyomásra köpi magából a műanyag kést és villát. Öt újságíróra jut egy 120 centis plazmatévé, viszont a teraszt a szurkolóktól elválasztó plexifal miatt steril szurkolói élmény jut csak a médiamunkásoknak.

Pedig a mexikói szurkolók (és a chileiek) hullámoznak, üvöltik a himnuszt, tombolnak és reklamálnak, az amerikai játékvezető minden sípszavát kommentálják. A hangulat adott, a játék gyors és egyáltalán nem barátságos. A chilei zsenit, Arturo Vidalt faragják rendesen, Giovani Dos Santos bizonyítja, mekkora tévedés volt ő és a Barcelona együtt, egy helyen. Chile passzolgat, Alexis Sánchez jól fedezi a labdát, Mexikó kontrázik. Gól nincs, csak futballőrület. A majdhogynem munkanélküli mexikói kapus, Guillermo Ochoa kapja a legjobb játékosnak járó elismerést.

A mexikóiak elvonulnak a No era penal! feliratú pólókban, és a két tábor együtt zötykölődik haza a vonaton. Béke, barátság, futball. De mi lesz később Santa Clarában, ha tényleg beintenek a bérletesek?