"Ez a csúcs, a gyepek Rolls-Royce-a, de nem is csak annyiból áll fenntartani, mint egy Twingót. Ez egy elit pázsit, amelyen 80-90 kilós emberek rohangálnak, ezért speciális fenntartást igényel" – mondta az Origónak Cattelain Simon, a Sportpázsit Kft. szakértője a Ferencváros új stadionjának füvéről.
Március elején kiderült, hogy a téli szünetben, mindössze néhány hónappal az átadás után, ki kellett cserélni a 13,5 milliárd forintból épült Fradi-stadion 240 millió forintos játékterét. Újrafüvesítették a pályát, mivel a gyep egy része többször felszakadt, ezért technológiát kellett váltani.
Scheer Sándor, a stadiont építő Market Építő Zrt. vezérigazgatója 2013 áprilisában a Sport TV-nek még azt mondta, a gyepszőnyeg a legújabb technikával készül, a fűmagot a magyarországi klíma sajátosságainak megfelelően fejlesztik ki, és mivel a pályát vetett fű borítja majd, játék közben nem szakadnak fel a gyeptégla-darabok. Röpke négy hónap után azonban, novemberben már nem bírta a terhelést a fű, ezért volt szükség a – Blikk információi szerint garanciális – cserére.
Pedig Cattelain szerint korábban még meg lehetett volna menteni a füvet, de ahhoz egy időre le kellett volna zárni a pályát, ami a Fradi sűrű programja miatt lehetetlen volt. A kérdéses időszakban 23 meccset játszottak, és háromszor még edzettek is a pályán. "Ennyi mérkőzést máshol egy év alatt játszanak egy stadionban, ez a kimagaslóan nagy terhelés megviselte a gyepet, ennek ellenére a pálya legnagyobb része még jó minőségű – magyarázta novemberben Szekeres Tamás, a stadiont üzemeltető LUSS Kft. akkori ügyvezetője. – Amikor az átlaghőmérséklet 12 fok alatt marad, a fű regenerálódása sokkal hosszabb ideig tart, hiszen a növekedése megáll."
"Valóban kiváló minőségű lett a Fradi-pálya gyepe, de szerintem a fenntartók rosszul értelmezték, hogy mivel állnak szemben" – mondta az Origónak Cattelain Simon. "Megfelelő gondozás mellett 10-12 évig is bírhatja a fű egy, a Fradiéhoz hasonló csúcskategóriás pályán, tehát valószínűleg valaki hibázott, de kívülről nem akarok beleszólni, hogy pontosan ki és miben. Nem túl nagyot, mert akkor a növekedési periódust sem bírta volna a fű – magyarázta Cattelain.
Az aréna szakmai tanácsadója Chris Hague, aki dolgozott a régi Wembley-ben és a koppenhágai Parkenban is, a pályafenntartás helyettes vezetője pedig Laczkó Zoltán, aki 12 éve golfpályák fenntartásával foglalkozik. Két állandó karbantartó végzi a munka dandárját, a meccsek után pedig plusz hat ideiglenes karbantartó is segíti a pálya rendbehozatalát.
Cattelain szerint nem feltétlenül kellett volna a lehető legjobb minőséget választani. "Egy valamivel rosszabb, de még mindig minőségi pálya jól fenntartva jobb, mint egy csúcspálya elhanyagolva. Ha veszel egy Ferrarit, karbantartás nélkül rövid időn belül olyan lesz, mint egy Trabant, sőt talán nem is működik majd. Ez általános probléma a magyarországi építkezéseknél: nagyon meg akarjuk mutatni, de nem számolunk a fenntartási folyamatokkal és költségekkel" – tette hozzá.
Megkerestük a LUSS Kft.-t azzal a kérdéssel, hogy a gyepcsere után változtatnak-e valamit a pálya fenntartásán, de a cégtől azt válaszolták, hogy nem kívánnak nyilatkozni.
A cég egyik ügyvezető igazgatója, Siklósi Csaba ugyanakkor a Sport TV Mai helyzet című műsorában éppen hétfő este nyilatkozott a kérdésről. "Egy beütemezett karbantartást hoztunk előre időben, tehát azt, amit eredetileg nyárra terveztünk, azt valósítottuk meg februárban. Pontosan azért, mert látjuk előre ezt a foglaltságot és azt a rendezvénymennyiséget, amit be kell fogadni az arénába. Jobbnak láttuk ezt a feladatot most elvégezni, hogy megfelelő minőségű terep fogadja, mondjuk akár a magyar labdarúgó-válogatottat most Görögország ellen" – mondta az ügyvezető.
Az átadás után még arról szóltak a hírek, hogy korszerű megoldással óvják a Groupama Aréna gyepszőnyegét: egy öntözőberendezésre emlékeztető szerkezetű lámpasor látja el kellő mennyiségű fénnyel a pálya talaját. "A használt fotovoltaikus lámpák a téli regenerálódás folyamatát gyorsítják, de a hatásuk heti átlag két mérkőzés esetén kisebb" – jegyezte meg akkor Szekeres. A Fradinál hat ilyen speciális gépet használnak, ám ezeket "óvatosan kell használni, mert sokat fogyasztanak" – tette hozzá.
A fedett lelátóval rendelkező stadionoknál szinte mindig gondot okoz, hogy a gyepszőnyeget nem éri rendesen a napfény. Emiatt időnként még a vadonatúj stadionokban is előfordul, hogy a fű állapota botrányos, és nem csak Magyarországon.
"Mindennek semmi köze a növényzet egészségéhez – mondta a technológiáról Cattelain. – A luminoterápia csak kompenzálja a téli fényhiányt, hogy a fű ne aludjon el, és a talaj ne fagyjon. A Real Madridnál hasonló körülmények között működik ez a módszer, de mínusz nyolc fok alatt nincs olyan fűtés, ami a talajfagyást megakadályozhatná. Ez csak kiegészítő eszköz, a hatása korlátozott. Amellett nemcsak vízre van szüksége a fűnek, hanem rengeteg tápanyagra is, fémekre, ásványi anyagokra."
Cattelain szerint Magyarországon gyakori gond, hogy a klubok nem engednek beleszólást az évente legalább 20-25 millió forintba kerülő fenntartásba. "Pedig ha a Premier League-ben Arsene Wenger edzést akarna tartani a kettes pályán, ahol épp a kertészek dolgoznak, akkor az edző inkább elkullogna, mielőtt vasvillát állítanának a fenekébe."
"Itthon is biztosan komolyabban vennék a kérdéskört, ha létezne kertészbajnokság, mint Franciaországban és Angliában – jegyezte meg a Sportpázsit Kft. szakembere. – Ott a meccs végén a két csapatkapitány és a bíró pontozza a pályákat, majd a bajnokság során legtöbb pontot gyűjtő pálya megnyeri a bajnokságot. Néhány keményebb kritika után talán nálunk is jobban figyelnének erre."
A gondosan ápolt gyep a játék minőségére is visszahat, elvégre gyorsabban gurul rajta a labda, kiszámíthatóbban pattan, pontosabban lehet passzolni, sőt ha megfelelően rugalmas, a játékosok azonos erőbedobással többet is tudnak rajta futni.
Mielőtt bárki kétségbe vonná, hogy a profi sport profi gyepet követel, gondoljon Wimbledonra, ahol a nyolcvanas évek végén nem is indultak el a salakspecialista sztárok a fű állapota miatt. A torna presztízsét elsősorban a tudományos igénnyel újratervezett borítás hozta vissza, azóta a labda kiszámíthatóan pattan, a sérülésveszély jelentősen csökkent, a tető behúzásakor pedig egy számítógépes rendszer ügyel minden apró részletre.