Szerbia egy játékosgyár, így sosem érjük utol

Sohasem voltak annyira mélyen, mint mi, de új stadionok nélkül is felépítettek egy olyan utánpótlást, amely szinte mindent megnyert az utóbbi két évben. Mi működik a szerb fociban, ami nálunk nem? Illúziók kergetése helyett arra koncentrálnak, amit tudnak, és ezt várják el a játékosoktól is. Egy mindkét közeget jól ismerő szakemberrel beszélgettünk.

Bár a legutóbbi tizenöt évben felnőttszinten alig tudott eredményt felmutatni a szerb foci, mégis irigykedhetünk a szerbekre. Nemcsak azért, mert a legjobb szerb futballisták a topbajnokságokban edződnek, a felnőttválogatott pedig két vb-re azért kijutott ebben az időszakban, hanem mert nyilvánvaló, hogy övék a jövő.

Két éve a Ljubinko Drulovic irányította U19-es válogatott Európa-bajnok lett, tavaly pedig éppen Magyarországon jutott elődöntőbe ez a korosztály. Az elmúlt hetekben aztán Új-Zélandon, immár Veljko Paunovic vezetésével, megnyerte az U20-as vébét. A nyolcaddöntőben épp a magyar válogatott ellen állt fel vert helyzetből, az utolsó percben, majd emberhátrányban továbbjutott.

Ötvenezren ünnepelték a szerbeket Belgrádban Forrás: Sportske.net

Ellenünk hosszabbítás után nyertek 2-1-re, majd a negyeddöntőben az amerikaiak ellen büntetőkkel mentek tovább, az elődöntőben és a döntőben pedig egyaránt hosszabbításban győzték le Malit, majd Brazíliát. Szóval nemcsak az akaratuk, az erőnlétük is rendben van.

Magyarországon skizofrén a helyzet

A szerb utánpótlás sikereit látva kézenfekvő a kérdés, hogy miközben Magyarországon akadémiák és a stadionok épülnek, hogyan képes az infrastruktúrára sokkal kevesebbet áldozó Szerbia évről évre újabb tehetségekkel előrukkolni. Megkérdeztünk egy mindkét ország futballjában otthonosan mozgó szakembert, mit csinálnak gyökeresen másképp a szerbek, mint a magyarok.

Szerbia a lehetőségeit jól felismerve egyértelműen kitermelő országgá vált.

Ezzel a törekvésével nincs egyedül, hiszen a horvátok vagy éppen a hollandok is ezt az irányt választották. Magyarországon ezzel szemben kicsit skizofrén helyzet uralkodik, itt a csapatok megpróbálnak felvevő szerepet is betölteni. Egyrészről akadémiákat működtetnek, másrészről meg összevissza kergetik a topigazolások illúzióját megfelelő kapcsolatrendszer és anyagi háttér nélkül” – mondta az Origo kérdésére Apró Attila.

Szerbia nyerte az U20-as vébét Forrás: AFP/Michael Bradley

A 31 éves, zentai születésű szakember korábban dolgozott a tótfalui Nyers István Akadémián, a szombathelyi Illés Akadémián, ő fedezte fel például a jelenleg a Ferencvárosban futballozó Batik Bencét is, a délvidéki magyar válogatottat is ő szervezi (lásd keretes írásunkat a cikk alján).

Először világosan ki kell jelölni az irányt: kitermelő, vagy felvevő ország legyünk?

Utána lehet egyértelmű stratégiát alkotni, esetleg ütemezni a felzárkózást, hiszen minden ebből a döntésből következik. Szerbiában 16–18 évesen a tehetségek már az első osztályban meghatározó szerepet kapnak a klubokban. A cél: katalizálni az érési folyamatot, és fiatalon értékesíteni a játékost. Ezzel ellentétben Németország például felvevő struktúrát alakított ki” – mondta Apró Attila.

A játékos értékének növelése a cél

Szerinte a szerbektől csak akkor tud bármit is koncepcionálisan átvenni a magyar futball, ha a kitermelő ország szerepében akar visszakerülni a világ futballtérképére. Amikor megszületik az elhatározás, a siker érdekében minden egyes szereplőnek rá kell állnia erre a pályára.

Például a játékosügynökök és játékosaik nem a mérkőzések manipulálásában látják elsősorban a nagy pénzt, hanem a játékos értékének minél gyorsabb növelésében.

A klubvezetők olyan elvárásokat fogalmaznak meg az edzők felé, hogy azok be merik építeni a csapatba a tehetségeket. „Erre épül majd a bónuszháló, és végre nem nyűg lesz a tartalékcsapat a kluboknál, hanem egy igazi tuning- és tesztrészleg. Aztán ezen a logikai íven eljuthatunk egészen az egyes edzésvázlatokig. A legfontosabb kérdés, hogy miből jöjjön a pénz? A szerbeknél a játékosok értékének növeléséből próbál megélni minden szereplő. Az ebből befolyó összeg forog” – mondta Apró Attila.

Már a Chelsea is bejelentkezett

A szerbek nem véletlenül büszkék az utánpótlás-nevelésükre. Az U20-as keretben négyen futballoznak külföldön: Sergej Milinkovic-Savic a belga Genk, Milos Veljkovic az angol Tottenham, Nemanja Maksimovic a kazah Asztana, Filip Jankovic pedig az olasz Catania játékosa.

Andrija Zivkovicért topcsapatok versengenek Forrás: AFP/Michael Bradley

Bár Paunovic a csapat egységét hangsúlyozta, azért nem volt nehéz észrevenni a jövő csillagait. A genki Milinkovic-Savic lett a vb harmadik legjobb játékosa a mali Adama Traoré és a brazil Danilo mögött. Predrag Rajkovicnál nem akadt jobb kapus, nem csoda, hogy fél Európa érte kilincsel. A támadó középpályás Andrija Zivkovicért bejelentkezett a Chelsea, a Valencia, a Sevilla és a Benfica. Stanisa Mandic és Ivan Saponjic se sokáig lesz a Cukaricki és a Partizan csatára. A védelem meg úgy kapott hét meccsen négy gólt, hogy a négy hosszabbítás miatt plusz 120 percet játszott.

Biztosan sok függ a fent vázolt stratégiától, de végső soron az edzőkön múlik a legtöbb.

A szerbek Ljubinko Druloviccsal nyertek U19-es Eb-t, most Paunoviccsal vébét, de az utánpótlásban, az U17-eseknél dolgozik a 29-szeres jugoszláv válogatott középpályás, Dejan Govedarica is. Ők vajon tényleg ennyivel jobbak, mint a magyar kollégák?

Kell egy példakép, aki vezetni tud

„Az elmúlt tizenöt évben dolgoztam magyar és szerb gyerekekkel egyaránt. Azt látom, hogy Szerbiában nagyon fontos, hogy egy nemzetközi szinten sikeres exfutballista álljon a csapat élén, mert a szerb gyerekeknek ő a hiteles példakép” – mondta Apró Attila. Szerinte a magyar edzők többsége vezetőként bukik meg: a játékosai bizonytalanok, azaz nem tudják, pontosan mi is a feladatuk a játék egyes fázásaiban.

Hibátlan alapfeladat-megoldás, némi extrával

„Paunovicnál vagy Dárdai Pálnál nem látsz bizonytalan játékost. Egyszerűen csak jól beállított fókusszal és egyértelmű, a kompetenciáiknak megfelelő elvárásokkal lépnek náluk pályára a játékosok. Az edzőképzésnek olyan edzőket kell kitermelnie, akik a piac elvárásainak megfelelő játékosokat tudnak felépíteni, a profi világban pedig a kijelölt célra ki tudják választani, és fel tudják készíteni a játékosokat” – magyarázta Apró.

Ez Magyarországon már ott megbukik, hogy a tehetség az edzők többségének a fejében csak Détári és Törőcsik karaktere.

Pedig a tehetség kompetenciafüggő. Egy sikeres csapat megfelelő karakterekből áll az adott posztokra, azaz képesek kiemelkedő statisztikával, meccsről meccsre teljesíteni a kiválasztott játékosok az adott feladatkörben. „Ehhez az is kell, hogy ne az extra megoldásokat hajszolják a játékosok, az alapfeladataikban közben hibázva, hanem százszázalékos statisztikával oldják meg az alapfeladataikat, és arra rakjanak rá egy-egy extra megoldást.”

Dárdai Pálnál nincs bizonytalan futballista Forrás: MTI/Kovács Tamás

Szerinte az univerzális – mindenhez egy picit konyító, de semmiben sem igazán kiemelkedő – edzők hasonló játékosokat is termelnek ki, akiket nem fog felvenni a piac. Kevés kivétellel ezt látjuk Magyarországon. „Paunovicnak jól sikerült a kiválasztás, és fenn tudta tartani a koncentrációt az utolsó utáni pillanatig a játékosainál. Akárcsak Dárdai a magyar válogatottnál.”

Paunovic szinte a semmiből tűnt fel

Az új szerb edzőgeneráció egyik nagy egyénisége, Veljko Paunovic szinte a semmiből került a reflektorfénybe. Játékosként kétszeres válogatottságig jutott, futballozott többek között az Atlético Madridban, a Hannoverben, a Getafében, a Rubin Kazanyban és a Philadelphia Unionban, edzőként pedig 2012-ben a szerb szövetségnél kapott lehetőséget.

2012-ben vette át az U18-as csapatot. Tavaly a magyarországi U19-es Eb-n elődöntőig jutott, most az U20-as csapattal világbajnok lett. Bebizonyította, hogy kevés edzői tapasztalattal is lehet sikereket elérni.

"Azt hiszem, tiszta üzenetet küldtünk mindenkinek a szenvedélyről és szívről. Remélem, új impulzust adtunk minden szurkolónak, hogy 20 évnyi küzdelem és nehéz időszak után új élet kezdődhet a szerb labdarúgásban" – nyilatkozta Paunovic.

A mester twitterezik

Fiatalos mentalitása is hatott a játékosokra, nem tiltotta meg ugyanis a közösségi média használatát, sőt ő maga is arra használta a Facebookot és a Twittert, hogy informálja a játékosait a mérkőzésekről és a futball történéseiről. Közben hagyta, hogy tanítványai a szabad idejükben internetezzenek, játsszanak.

"Az internet és a közösségi média lehetővé teszi, hogy a csapat akkor is együtt legyen, a játékosok tartsák egymással a kapcsolatot, ha fizikailag ez nem lehetséges.

Ez erősíti az egységünket, mert eltűnnek a földrajzi távolságok. Ezek a technológiák sokat segítenek.

Ha a mai gyerekek órákat tölthetnek a neten, akkor mi miért ne használhatnánk fel mindezt a csapat előnyére?" – mondta a spanyol El Confidential napilapnak.

Megalakult a Délvidék válogatottja

Két hete, Mórahalmon megalakult a délvidéki magyar labdarúgó-válogatott, létrejöttében Apró Attilának is elévülhetetlen érdemei vannak. Az első összetartásra huszonkét, Magyarországon és Szerbiában játszó labdarúgót hívott meg.

A tervek szerint a Délvidék csapata hamarosan csatlakozik majd a Confederation of Independent Football Associations (conIFA) nevű szervezethez, a nem hivatalos FIFA-hoz, és várhatóan még a nyáron lejátssza első mérkőzését, augusztus végén pedig részt vesz első tornáján, amelyen Székelyföld, Felvidék és Kárpátalja magyar csapatával mérné össze erejét.

"A célom, hogy egy szakmai műhelyt hozzunk létre, azaz folyamatot menedzseljünk, ne csak egy-egy eseményt. Ehhez hozzátartozik egy részletes tehetségtérkép elkészítése is. A lehetőség adott a magyar futball vezetőinek, hogy eldöntsék, értékteremtő-e a kezdeményezés, érdemes-e mögé állni. Nekem mindenesetre egy komoly állomás a karrieremben, hiszen minden eddigi missziót azért vállaltam be, hogy válogatottat irányíthassak. Tudatosan jártam végig a korosztályos edzői ranglétrát, voltam játékos-megfigyelő, kiválasztásért felelős edző, szakmai és sportvezető is, hiszen egy válogatott felépítéséhez mindegyik terület tapasztalatai szükségesek" - mondta Apró Attila.