Bajnoki címet nyerni egy külföldi országban mindig különleges élmény, hát még akkor, ha az ember a mindent eldöntő meccsen még gólt is szerez. A 26 éves Üveges Katalin ezt élhette át, első olaszországi évében mindjárt futsalbajnoki címmel gazdagodott, ráadásul a Lazio–Ternana döntő utolsó felvonásán ő lőtte az aranyérmet végül büntetőkkel megkaparintó vendégcsapat első gólját.
A római ünneplésig azonban még nagyon sok mindent történt Üvegessel, aki 15 éve űzi a foci kispályás, 4+1 fős változatát, vagyis a futsalt. Itthon korábban az Univerzum futsalcsapatával nyert bajnokságot és Magyar Kupát, valamint besöpörte a gólkirályi címet is, de nagypályán is voltak sikerei, az Astrával például szintén Magyar Kupa-győztesnek mondhatta magát.
Válogatás a legszebb olaszországi megmozdulásokból:
Az Univerzum után Győrben kispályázott, itt már felfigyeltek rá az olaszok, de akkor még nem foglalkozott a lehetőséggel. Aztán a legutóbbi szezonban ismét visszatért a nagypályára, az osztrák Sturm Graz légiósa lett, és közben elküldte a róla készült best of videót az olaszoknak, akik továbbra sem tettek le arról, hogy kicsábítsák. Így aztán tavaly nyáron három magyar játékosra is lecsapott a Lanciano, Üveges Katalin mellett Csepregi Gabriella és a kapus Nagy Tünde is oda igazolt.
Olaszországban területi alapon három csoportra osztották a negyvencsapatos futsalbajnokságot, a Lanciano a B csoportba került, ebben szerepelt a döntő egyik résztvevője, a Lazio is. Üveges csak a bajnokság első felét töltötte a Lancianónál, aztán a távozás mellett döntött. A váltásban az is közrejátszott, hogy a keretben a megengedett háromnál eggyel több légiós volt, emiatt egyiküknek a meccseken csak a lelátón jutott hely.
A magyar játékosnak nem kellett kétségbeesnie, hogy nem lesz hova mennie, 14 csapat érdeklődött nála. Legszívesebben a Lazióba ment volna, de belátta, hogy az ottani brazil légiósok mellett nem biztos, hogy lenne helye, és végül azt a Ternanát választotta, amelyik anyagilag is a legkedvezőbb ajánlatot tette elé.
"Összeget nem mondhatok, maximum annyit, hogy 1000 euró fölötti fizetést kaptam a Ternanánál"
– mondta az anyagiakról. Amikor azt kérdeztük, ehhez képest itthon milyen juttatásokat kapott, elárulta, Győrben meccspénzt és étkezési hozzájárulást kaptak, valamint a klub fizette a lakást, és munkát is biztosított a játékosoknak.
Kint viszont csak a futsallal kell foglalkoznia. Azzal viszont annyit, hogy karácsony és húsvét mellett csak a bátyja esküvőjére tudott hazajönni, eltekintve a válogatott összetartásaitól.
Eleinte azonban úgy tűnt neki, nem szíveli a Ternana edzője.
"Nem voltam neki szimpatikus, nem játszatott, miközben másokkal kivételezett. Akkor még alig beszéltem olaszul, ő pedig az angolt és a németet nem értette, ez sem tette egyszerűvé a közös munkát. Próbáltam elfogadni a helyzetet, nekem ez a munkahelyem, azt csinálom, amit kérnek, úgyhogy dolgoztam tovább az edzéseken" – emlékezett vissza a nehéz kezdetre.
Aztán az élet őt igazolta, az edzőt kirúgták. "Valószínűleg a vezetők is látták, hogy több van a csapatban, mint amennyit kihozott belőle. Én pedig az edzőváltás után fokozatosan nyertem vissza a formám. Az új edzőnk, Marco Shindler nagyon értelmes, jó szakember, nélküle a negyeddöntőig sem jutottunk volna el a rájátszásban. Nagyon alapos, minden meccset órákig elemzünk" – magyarázta Üveges Katalin az Origónak.
A futsalban nincsenek igazán kötött posztok, de ha Üvegesét akarnánk leírni, akkor a nagypályás fociban a középcsatárnak felelne meg. Ő az, aki mindig az ellenfél kapujához közel helyezkedik, a másik három pályán lévő pedig folyamatosan helyet cserél, hogy ezzel bontsa meg a másik csapat védekezését.
"Hogy mi a legnagyobb erősségünk? A kapusunk, aki fantasztikusan véd. Amikor a döntőben büntetőkre került sor, miatta biztos voltam benne, hogy nyerünk. A helyzetkihasználáson még lehetne javítani, és bár nem hemzsegnek nálunk a sztárok, mindegyik társam rendelkezik azzal a különleges képességgel, hogy képes megfordítani a meccs állását. És ha valakinek nem megy, akkor jön egy másik, aki a hátára veszi a csapatot, ez az egység tesz minket igazán erőssé" -– mondta a csapatról.
Hozzátette, hogy saját magát az egy az egy elleni játékban érzi jónak. "Ha megkapom a labdát, le tudok fordulni a védőről. Alacsonyan van a súlypontom, rövid távon robbanékony vagyok, és jól fedezem a labdát, ezeket sorolom még az erényeim közé. Nagypályán ezekkel kevésbé tudok érvényesülni, mire eljut hozzám a labda, jön a magasabb védő, és elsodor. És a hosszú sprintek sem állnak közel a szívemhez.
Tizenöt éve futsalozom, erre álltam rá fizikailag, izomzatilag és mentálisan."
A rájátszásban Üveges Katalin a Salinisnak két, a milánói Kick Offnak egy gólt rúgott, majd következett a elődöntő, ahol 3-2-vel sikerült továbbjutni az esélyesebb Real Statte ellen. "Ezek a meccsek mind azért sikerültek, mert szívvel-lélekkel játszottunk egymásért és a szurkolókért. Nekünk van az egész országban a legcsodálatosabb szurkolótáborunk, saját költségen akár 1000 kilométert is utaznak, hogy ott legyenek mellettünk, nélkülük nem lennénk ilyen erősek" – dicsérte a Ternana-fanokat a magyar játékos.
A döntőben megismétlődött a tavalyi párosítás, ismét a Lazio és a Ternana találkozott. Egy évvel korábban a rómaiak nem hagytak kétséget, hogy melyik a jobb csapat, 7-1-re és 12-7-re gázolták le ellenfelüket. Az idei döntő is két nyert meccsig tartott, és a Ternana elképesztő hangulatban hozta az első meccset 2-1-re, az 500 fős csarnokba 700-an zsúfolódtak be. A Lazio a visszavágón 3-0-ra győzött, és mivel az alapszakaszban előrébb végzett, a mindent eldöntő csatát is otthon vívhatta.
A leghűségesebb és leglelkesebb Ternana-szurkolók ide is elkísérték a csapatot, miközben a RAI Sport 2 tévécsatornán 700 ezer néző követte a közvetítést. Azt láthatták, hogy az 5. percben egy begyakorolt szögletvariáció után Üveges Katalin szemfüles góljával megszerzik a vezetést a vendégek.
Az összefoglalóban 00:50-nél látható Üveges gólja:
A Lazio hamar egyenlített, de a Ternana 2-1-re és 3-2-re is vezetett, és még 1 perccel a vége előtt is bajnoknak érezhette magát, de aztán Gayardo hosszabbításra mentette a meccset.
"Várható volt, mert nagyon nyomtak, a kapust is levitték, 5 a 4 ellen támadtak. De persze mérgesek voltunk, mert folyton egygólos előnnyel mentünk előttük." A 2x5 perces hosszabbításban mindkét csapatnak volt kapufája, de nem esett újabb gól, jöhetett a 3-3 büntető. A magyar támadó azonban nem lőtt. "Már a meccs előtt meg voltam húzódva, a második félidőben nagyon fájt a combom, kevesebbet is játszottam.
Egyébként ha lövök, mindig ugyanazt a módszert követem, izomból a jobb felsőt célzom meg, azt nagyon érzem, úgyhogy sose váltok oldalt, mert az nem hoz szerencsét"
– árult el egy műhelytitkot.
A büntetőknél a Ternana brazil kapusa, Gabi Tardelli volt a főszereplő, két lövést is megfogott, így amikor a harmadik párban egy másik brazil, Neka bevágta a labdát, kezdődhetett az őrület, a Ternana-játékosok a szurkolótábor elé futottak, és velük együtt ünnepelték a klub első bajnoki címét. Otthon, Terniben hajnali 4-ig tartott a fieszta, és a döntő másnapján Üveges még kávézni sem tudott úgy lemenni a 110 ezres városban, hogy ne köszöntötték vagy ölelték volna meg a helyiek.
A büntetőpárbaj és az ünneplés – érdemes hallgatni a kommentátort:
"Ez a pályafutásom csúcsa, egész életem munkájának visszaigazolása a bajnoki cím. Igaz, nemcsak emiatt szeretem Olaszországot, a konyhájuk isteni, a nyelvről és a kultúráról nem is beszélve. Sose éreztem még magam ilyen jól egyetlen országban sem. Az emberek is nagyon szerethetők, még azt is szeretem bennük, ami egyébként néha idegesítő tud lenni, hogy folyton kiabálnak, és mindig elkésnek" – mondta Üveges, így nem csoda, hogy a hazatérés egyelőre nincs napirenden nála, annak ellenére sem, hogy a családja nagyon hiányzik neki.
Mivel a Ternanához kölcsönszerződéssel került, egyelőre nem tudja, hogy marad-e a bajnoknál, azt viszont igen, hogy mihez szeretne kezdeni a pályafutása végeztével. "Az edzősködés nem érdekel, csak az utánpótlás és a női foci népszerűsítése.
Hivatásomnak érzem, hogy valamit hozzáadhassak a magyar női focihoz a munkámmal.
Hogy mire gondolok? Táboroztatás, tornák szervezése, szponzorszerzés, pályázatírások, ezekkel szívesen foglakoznék a jövőben. Kicsiben már el is kezdtem, szeretnék tehetséges gyerekeket találni, és segíteni nekik, hogy jó körülmények között készülhessenek. Jó lenne olyan nemzetközi kapcsolatot is kiépíteni, hogy ha lesz tehetséges játékosom, akkor ki tudjam vinni külföldre, de egy stabil csapatot is jó lenne felépíteni otthon. Egyelőre minden képlékeny, de úgy gondolom, hogy hitelességet csak eredmények felmutatásával lehet elérni, és most próbálom a maximumot kihozni magamból, amire később alapozhatok."