Annyit talán összesen nem láttuk mosolyogni Bernd Storckot, amióta Magyarországra jött, mint amikor a norvégok elleni pótselejtező első mérkőzése utáni sajtótájékoztatóról kilépve a vegyes zónában végigment az újságírók előtt.
"Nem tagadhatjuk, hogy szerencsénk is volt, hiszen Király Gabinak rögtön az elején óriási bravúrt kellett bemutatnia, hogy megóvjon minket a góltól, és a norvégok alaposan körbelőtték a kapunkat.
Volt vagy húsz lövésük, mégis mi győztünk"
– mondta az Origónak széles mosollyal a kapitány.
Storck azt mondta, az első percek zavart játékát leszámítva végig az történt a pályán, amire a csapatával készült. "A felkészülés kezdetétől fogva azt sulykoltam a játékosokba, hogy mindenképpen gólt kell szereznünk idegenben. Az külön öröm számomra, hogy Kleinheisler László talált be, mert az ő szerepeltetése az egész stáb közös döntése volt."
De vajon mivel győzte meg a szakembereket a meccshiánnyal küzdő játékos?
"Én tudtam, hogy remek futballista, a kezem alatt játszott a fiataloknál is. Megerősített ebben Andreas Möller is, aki csak annyit mondott róla, miután látta edzésen, hogy fantasztikus játékos. Mivel a felméréseken kiderült, hogy fizikailag is jó állapotban van, úgy döntöttünk, élesben is bizalmat szavazunk neki. De ez egyáltalán nem a mi érdemünk. Az edzésmunkájával, a hozzáállásával érdemelte ki a lehetőséget" – magyarázta a kapitány.
Bernd Storck kiemelte, egyedülállónak tartja, ami a magyar futballban zajlik. "A magyar az egyetlen szövetség, amely pénzt ad a kluboknak, hogy játéklehetőséget biztosítsanak a fiatal játékosaiknak. Én pedig példát szeretnék mutatni azzal, hogy bátran bedobom őket a mély vízbe. Így láthatja minden tehetséges fiatal, hogy nyitott az út a válogatottba."
Megkérdeztük a kapitányt, érez-e elégtételt a győzelem után, hiszen sokan támadták, amiért lecserélte Dárdai Pál stábját, és a kereten is változtatott, miután Dárdait visszahívta a Hertha. "Unom már ezt a témát.
Itt nem személyes dolgokról van szó, csak a válogatott számít, és az, hogy eredményesek legyünk.
Palival barátok vagyunk, az ő ajánlására kerültem Magyarországra, és az ő munkáját vettem át. De semmit sem számít, hogy ez kinek a csapata, a lényeg az, hogy ma jól játszottunk, és nagyon fontos győzelmet arattunk" – válaszolta.
Arra a felvetésre, hogy a magyarok jó teljesítménye miatt tűntek-e gyengének a norvégok, vagy előzetesen túlértékeltük őket, azt felelte: "Egyáltalán nem voltak gyengék, remekül játszottak, és ahogy mondtam, a szerencse is velünk volt. Nem szabad elhinnünk, hogy végeztünk a munkával, mert akkor nagy bajba kerülünk."
"Annyiszor buktunk el az utolsó pillanatban, most valamit törlesztett a sors. Ugyanakkor az is igaz, hogy a kapufát leszámítva olyan nagy helyzetük talán nem is volt, ami azt mutatja, hogy nagyon jól védekeztünk, és most ez hozta meg a sikert. Nem mondom, hogy számítottunk rá” – mondta Dzsudzsák Balázs.
"Volt egy jó sorozatunk, amikor alig kaptunk gólt, aztán a görög meccs után mindenki attól félt, hogy szétesik a védelmünk. De az egy más meccs volt, most tudtuk, hogy elsősorban a védekezésünket kell összerakni, és így is tettünk. Ettől még persze jöhetett volna egy olyan peches gól, mint az északírek ellen a hajrában, de most a kapufa megmentett minket" – tette hozzá a magyar válogatott csapatkapitánya.
Dzsudzsákot a hajrában lecserélte a kapitány, ez ritkaságnak számít, és
a lelátóról úgy tűnt, bosszúsan hagyta el a pályát.
"Szó sincs róla, szerintem csak a sárgák miatt vitt le a kapitány. Most Juhász Roli volt eltiltva, a visszavágón pedig Gera Zoli lesz, ez óriási veszteség. Nem tagadom, elég sokat kellett hátrafelé játszanom, mert nagyon jött fel a jobbhátvéd, és ez elég sokat kivett belőlem, a kapitány is úgy látta, hogy le kell zárni a szélt, ezért cserélt.”
A második félidőben akár a továbbjutás kérdését is lezárhatta volna a magyar csapat, Dzsudzsák azonban hiába húzta szépen lövésig a magyar kontrát, végül nem lett gól az akcióból. "Nagyot védett a kapus, és az is bosszant, hogy nem estem el, pedig megrúgott a védő."
Dzsudzsák kitért a szurkolókra is. "Csodálatos szurkolótáborunk van, idegenben is mindig érzékeljük, hogy ott vannak a lelátón, most pedig
egy szektornyi magyar leszurkolt egy stadionnyi norvégot.
Nem véletlen, hogy visszamentünk hozzájuk az öltözőből, hogy újra megköszönjük a biztatást."
"Iszonyatos tragédia, ami Fülöp Marcival történt. Engem különösen megérintett, mert nagyon jóban voltunk. Egy jó barátot vesztettem el” – emlékezett egykori játékostársára, a tragikusan fiatalon elhunyt kapusra Németh Krisztián.
Csatár létére Némethé volt a meccs egyik legszebb szerelése, elég meleg helyzetben csúszott be a 16-osra betörő támadó elé. "Az hagyján, de rá is rúgtam a norvég lábára, mégis szögletet ítélt a bíró, úgyhogy elég dühös voltam" – mondta a Kansas City támadója egy félmosollyal.
Király Gábor a norvégok magyar kedvence, ezt Oslóban végig lehetett érezni, és a Haladás kapusa ezúttal rá is szolgált a sztárstátuszra. Döntő jelentőségű bravúrt mutatott be rögtön a mérkőzés elején,
ha abból a helyzetből gól születik, nagyon nagy bajba került volna a csapat.
Ez azonban nem adott okot arra, hogy Király Gábor mást mondjon, mint amit szokott.
"Van még egy meccs vasárnap, csak utána lehet ünnepelni. Én nem foglalkozom a külső körülményekkel, csak egy kapus vagyok, aki örül, ha védhet" – mondta a kapus rezzenéstelen arccal. Hiába próbáltuk azzal megtörni a jeget, hogy elmondtuk, ott voltunk az első válogatottmeccsén a Práterben, és tizenhét évvel később, a századikon talán történelmet írt a válogatottal, elhárította a dicséretet, mondván,
soha nem egyénekben gondolkodom, nekem csak a csapat számít."
A csapat pedig nyert, és óriási lépést tett az Európa-bajnokságra való kijutás felé. Ami még hiányzik a Pintér Attilával megkezdett, Dárdai Pállal folytatott és Bernd Storckkal záruló útból, az vasárnapra marad: ha nem kapunk ki a Groupama Arénában, 1972 után újra Eb-résztvevők vagyunk.
