Alaposan felforgathatja a Premier League-et, hogy a britek a csütörtöki népszavazáson úgy döntöttek, kilépnek az Európai Unióból. A ligában játszó futballisták közül több mint százan vannak olyanok, akik csak azért igazolhattak egy PL-klubba, mert uniós állampolgárok – írja a Daily Telegraph angol napilap internetes oldala.
Az érvényben lévő munkavállalási szabályok szerint csak olyan játékos szerződhet a Premier League-be, aki a megelőző két évben a saját válogatottja mérkőzéseinek meghatározott hányadán játszott. A főszabály alól van többféle kivétel, de a legfontosabb, hogy az EU-ból érkező focistákra nem vonatkozik, a munkaerő szabad áramlásának uniós alapelve miatt.
Olyanok nem kapták volna meg a munkavállalási engedélyt, mint az Eb egyik legjobb formában játszó futballistája, a West Hamben szereplő Dimitri Payet vagy a szintén francia válogatott, az idén a Lecesterrel angol bajnok N'Golo Kanté.
A lap idézi dr. Babatunde Buraimót, a Liverpooli Egyetem sportgazdaságtan-tanárát, aki még a szavazás előtt azt mondta, kilépés esetén a klubok számára megdrágul a játékosok igazolása, mivel kénytelenek lesznek a legmagasabban jegyzett országok állampolgárait igazolni. Ennél is nagyobb gond, hogy a fiatal tehetségeket el fogják szalasztani.
Mik a szabályok?
A FIFA világranglistáján elfoglalt hely az irányadó. Egy olyan focista, akinek a válogatottja a ranglistán az első 10-ben van, a megelőző két év hivatalos válogatott meccseinek legalább 30 százalékán kellett, hogy szerepeljen ahhoz, hogy munkavállalásdi engedélyt kapjon. A 11. és 20. hely között a minimális arány 45 százalékra, a 21. és 30. között 60 százalékra, a 31. és 50. hely között 75 százalékra emelkedik.
A változások azonban, ha lesznek, nem valószínű, hogy 2-3 évnél korábban bekövetkeznek.
Maga a kilépés is egy lassú, akár évekre elhúzódó folyamat lesz.
És még mindig ott van az a lehetőség, hogy a politikusok, a kedvezőtlen következmények kivédése érdekében, lazítanak a szabályokon.
A kilépést támogatók szerint viszont épphogy több lehetőségük lesz a kluboknak, mondván, az EU-s játákosok szabad mozgásának ára eddig az afrikai, karibi, dél-amerikai, ázsiai játékosok szigorú vízumkényszere volt. "Ha elhagyjuk az EU-t, Nagy-Britannia egyformán kezelheti az összes országból érkezőket" – mondta a BBC egyik műsorában Brian Monteith, a brexit-kampány egyik vezetője.
Az azért biztos nem véletlen, hogy Richard Scudamore, a PL elnöke a szavazás előtt pár nappal egyértelműen kiállt Nagy-Britannia EU-tagsága mellett. Mivel ő üzletember – mégpedig nem is akármilyen: a liga utóbbi évekbeli elképesztő gazdasági szárnyalását egyértelműen az ő nevéhez kötik –, nem politikai, hanem üzleti szempontból foglalt állást. Azt mondta,
a kilépés ártana az országról kikalakult nyitott, befektetésbarát képnek.
Szerinte a Premier League a legjobb példa arra, hogy képesek uniós és nemzetközi befektetők sikeressé és világelsővé tenni egy igazi brit terméket. A jelenlegi mezőny húsz klubjából mára négy van csak tisztán brit tulajdonban (Crystal Palace, Stoke City, Tottenham, West Bromwich).
Scudamore munkája nyomán a PL ma már nem egyszerűen egy fociliga, hanem – ahogy a Telegraph fogalmazott –
"Nagy-Britannia egyik legfontosabb kulturális exportcikke".
Három évre 8,3 milliárd font a bevétele csak a televíziós jogdíjakból, a meccseket évi 200 ezer órán át közvetítik a világ 185 országában, 750 millió háztartásban.
