A szigetországban nagyon sokat tesznek annak érdekében, hogy a feröeri foci felzárkózhasson az európai középmezőnyhöz – írja az MLSZ honlapja. "A Feröer-szigeteken a futball majdnem olyan fontos, mint a braziloknál" – idézi a Fociológia című könyv Kaj Leo Johannesent, aki 2008 és 2015 között Feröer miniszterelnöke volt, focistaként pedig a válogatott kapuját is védte, a HB Tórshavn csapatában pedig 299 alkalommal játszott.
A könyvből azt is megtudhatjuk, hogy a Feröer-szigetek tíz első osztályú klubjának összesített átlagos nézőszáma 5070 fő – ami elméletileg nem egy óriási szám, ám valójában a népesség 10 százalékát jelenti. A válogatott mérkőzéseire nagyjából 5000 szurkoló kíváncsi.
De az emberek nemcsak szurkolnak, fociznak is:
a felmérések szerint a szigetlakók 17 százaléka maga is űzi valamilyen szinten a játékot.
A labdarúgást a 19. század vége óta játsszák Feröeren; az első csapat, a TB Tvöroyri 1892-ben alakult, és máig létezik. Az első nemzeti bajnokságot 1942-ben szervezték, a Feröeri Labdarúgó-szövetség pedig 1979. január 12-én jött létre. A női bajnokság 1985-ben indult.
Az 1980-as években a szövetség beindította az edző- és menedzserképzést, amely eleinte dán segítséggel működött, az 1990-es évek közepe óta azonban teljesen a feröeri szövetség felelősségi körébe tartozik.
Feröeren az izlandi modellt követik.
Jól képzett edzők dolgoznak a csapatokkal, egyre fejlődik az infrastruktúra, a műfüves pályák borítását három-négy évente cserélik. A nagypályás foci mellett egyébként rengeteg lehetőség van focizni, a legkisebbektől a legidősebbekig a legkülönbözőbb pályaméreteken futballoznak itt az emberek. Így válik minden társadalmi réteg számára fontossá a futball, hiszen a maga módján szinte mindenki részese a közegnek, közvetlen vagy közvetett módon” – mondta az MLSZ-nek Gángó András is, aki 2007 óta véd az ÍF Fuglafjördur csapatában, emellett az U21-es válogatott kapusedzője.
Gángóval az Origo is készített interjút a meccs előtt.
