A 2017-es ANK január 14-én kezdődik, a döntő február 5-én lesz, a házigazda Gabon négy városban rendezi a tornát, amelyre 16 nemzet kvalifikált. Négy darab négyfős csoportban kezdődnek meg a küzdelmek, az első két helyezett a negyeddöntőbe jut, onnantól kieséses rendszerben folytatódik a harc a trófeáért. Magyarországon az Eurosport 1994 óta először nem közvetíti a mérkőzéseket, így
hazai televízióban nem követhetjük a torna eseményeit.
A kérdés teljesen jogos, az elmúlt években követni sem volt könnyű, hol is kell keresnünk a 2017-es Afrikai Nemzetek Kupáját. Az esemény rendezési jogát eredetileg a Dél-afrikai Köztársaság nyerte el, de a líbiai polgárháború miatt beugróként inkább elvitték a 2013-as tornát, Líbia rendezési joga pedig a 2017-es ANK-ra tolódott. Ott azonban nem javult a helyzet, így Líbia 2014-ben a 2017-es rendezéstől is visszalépett, így 2015-ben új rendező országot kellett találni, amely végül a 2012-ben Egyenlítői-Guineával társrendező
Gabon lett.
A torna legnagyobb hiányzója egyértelműen a háromszoros ANK-győztes Nigéria, amely Egyiptom mögött végzett a selejtezőcsoportjában, így elesett a kvalifikációtól. Izgalmas volt Marokkó kijutása: a 2015-ös rendezést az utolsó pillanatban lemondó marokkóiakat az Afrikai Labdarúgó-szövetség eltiltotta a 2017-es és a 2019-es tornától, de megtámadták a döntést a Nemzetközi Sportdöntőbíróságnál, amely helyt adott a követelésnek, így a selejtezőcsoportjukat megnyerve ott lehetnek Gabonban.
Ha valakik a hátuk közepére sem kívánják az afrikai kontinenstornát, akkor azok az európai futballklubok. A konfliktus alapja, hogy a tornát pont a szezon közepén rendezik, így a klubcsapatok olykor meghatározó játékosokat kénytelenek heteken át nélkülözni, emellé párosul a túlterheltség és a sérülésveszély.
De egyes labdarúgók is nehéz döntéssel nézhetnek farkasszemet, hiszen a két hónapos távollét közben veszélyeztetve érezhetik (kezdő)helyüket a klubjukban, az időszakos kiesés pedig káros hatással lehet a szezon hátralévő részére, a jövőbeli átigazolásaikra, karrierjükre.
Decemberben például a kameruni válogatott hét játékosa jelentette be, hogy nem kíván részt venni a 2017-es Afrikai Nemzetek Kupáján, köztük a sérülésből épphogy felépülő Joel Matip, a Liverpool középhátvédje, aki „rossz tapasztalatok” miatt döntött úgy, hogy nem utazik el Gabonba. Végül kimaradt a végső keretből, akárcsak a West Bromwich Albion légiósa, Allan Nyom.
A FIFA szabályai értelmében a tagállamok szövetségei kérhetik a szereplést lemondó, egyébként beválogatott játékosok felfüggesztését a torna idejére, így
hiába nem mennek el, a finálé lefújásáig a klubjukban sem léphetnek pályára.
Ezt kilátásba helyezte a kameruni válogatott a fenti játékosok esetében, végül azonban nem került rá sor.
A 2015-ös Afrikai Nemzetek Kupáját Elefántcsontparttal megnyerő Salomon Kalou pontosan ismeri a klubkarrierre erősen fókuszáló játékosok dilemmáját.
Sok játékos attól tart, hogy kettétörheti a karrierjét az Afrikai Nemzetek Kupája,
mert két hónapra búcsút intenek a klubjuknak, kiesnek a kezdőcsapatból, és néha nagyon nehéz visszaszerezni a helyet, amiért oly keményen megküzdöttek, hiszen mindig jön valaki más, aki elég jól teljesít. Sokan érzik úgy, rossz döntést hoznak a karrierjük szempontjából, mégis elmennek a tornára, mert a hazájukról van szó. Én mindig hittem abban, hogy képes leszek megharcolni a helyemért, miután visszatértem, de mindenkinek azt tanácsolom, a karrierjét szem előtt tartva hozza meg a legjobb döntést” – nyilatkozta a Hertha BSC csatára, aki természetesen ott lesz a gaboni AFCON-on.
Kalou szerint nem szerencsés időpont a januári rendezés, és egy olyan megoldást kellene találni, ami a futballistáknak, a kluboknak és a válogatottaknak is egyaránt kedvező, mert mindenkinek ez lenne az érdeke.
Nézzük a csoportok beosztását, az egyes válogatottak kulcsjátékosait és az erőviszonyokat!
A csoport: Bissau-Guinea, Burkina Faso, Gabon, Kamerun
A házigazda Gabon öt évvel ezelőtt házigazdaként a negyeddöntőig jutott. Az ország politikai helyzete jelenleg rendkívül feszült, de nemcsak ezért lenne bravúr egy, a 2012-est felülmúló szereplés. Mindössze másfél hónapja nevezték ki a válogatott új szövetségi kapitányát, a spanyol José Antonio Camachót, aki vezetőedzői pályafutása során többnyire mindenhol megbukott, és 2013 óta nem állása sem volt. Kulcsjátékos: Pierre-Emerick Aubameyang (Borussia Dortmund).
Burkina Faso a 2014-es világbajnokság selejtezőiről egyetlen góllal maradt le, cserébe a mostani ANK-ra egy 99. percben szerzett találattal jutott ki. A kispadon az a Paulo Duarte ül, aki korábban már irányította a válogatottat, de nem vele érték el legjobb eredményüket, egy ezüstérmet, 2013-ban. Kulcsjátékos: Bertrand Traoré (Ajax).
A négyszeres bajnok Kamerun esélyeit a belső harcok (már volt szó a szereplést tömegesen lemondó futballistákról) és a válogatott minőségbeli visszaesése is csökkentik. A selejtezőben a Dél-afrikai Köztársaságot sikerült megelőzni, de az elmúlt négy ANK legjobb eredményét (negyeddöntő) aligha sikerül idén felülmúlni. Kulcsjátékos: Vincent Aboubakar (Besiktas).
A torna egyetlen (és 1996 óta első) újonca Bissau-Guinea, amely történelmi hőstettet hajtott végre selejtezőcsoportja megnyerésével, a 2012-es győztes Zambiát, a Kongói Köztársaságot és Kenyát is megelőzve. A válogatott esélyei nem túl jók a tornán: a selejtező befejezése óta nem játszott felkészülési mérkőzést, a csapat egy részének pedig klubja sincsen. Kulcsjátékos: Zezinho (Levadiakósz).
B csoport: Algéria, Szenegál, Tunézia, Zimbabwe
Algéria minőségi kerettel rendelkezik, de nem túl jó előjel, hogy az elmúlt egy évben három szövetségi kapitány is dolgozott a csapatnál, október óta a belga Georges Leekens irányít. A védelem gyenge lábakon áll, a támadásban viszont bőven van kraft, és ez akár messze is repítheti az előző tornán megbukott csapatot. Kulcsjátékosok: Riyad Mahrez és Islam Slimani (Leicester City).
Szenegál egyértelműen a torna esélyese, hiszen minden poszton európai szinten is elismert játékosok állnak az egyébként óriási nyomás alatt dolgozó Aliou Cissé szövetségi kapitány rendelkezésére. A védelemből Kalidou Koulibaly (Napoli), a középpályáról Idrissa Gueye (Everton) és Cheikhou Kouyaté (West Ham), a támadósorból Moussa Sow (Fenerbahce), Sadio Mané (Liverpool) és Keita Baldé (Lazio) emelkedik ki. Kulcsjátékos: Sadio Mané.
Tunézia lehet az a válogatott, amely keresztbetesz a csoport két esélyesének, Algériának és Szenegálnak. A lengyel származású szövetségi kapitány, Henryk Kasperczak hetedik alkalommal irányít az Afrikai Nemzetek Kupáján, így a rutinnal nem lesz gond. Kulcsjátékos: Aymen Abdennour (Valencia).
A fentiek ismeretében aligha marad sok esélye a továbbjutásra a tornára 2006 óta először kvalifikáló Zimbabwénak. Kulcsjátékos: Khama Billiat (Mamelodi Sundowns).
C csoport: Elefántcsontpart, Kongói Demokratikus Köztársaság, Marokkó, Togo
A címvédő Elefántcsontpart nehéz selejtezősorozaton jutott ki a tornára, de a legnagyobb esélyesek között tartják számon. Bár rég nincs már Didier Drogba és Yaya Touré, ráadásul Gervinho is sérült, így is elég minőség van a csapatban egy kiugró szerepléshez. A védelemnek Eric Bailly (Manchester United) és Serge Aurier (PSG) adhat stabilitást, támadásban új arc az angol válogatott mezét az Elefántokéra cserélő Wilfried Zaha (Crystal Palace), a gólokért pedig Wilfried Bony (Stoke) és Salomon Kalou (Hertha) felelhet. Kulcsjátékos: Jonathan Kodjia (Aston Villa).
A tornát legutóbb 1976-ban megnyerő Marokkó kispadján a kétszeres ANK-győztes francia, Hervé Renard ül, de még nem találta meg az igazi hangját a szövetségi kapitány irányítása alatt a sérülésekkel is sújtott csapat, amelynek inkább a védekezés lesz az erőssége, mintsem a kreativitás. Kulcsjátékos: Mehdi Benatia (Juventus).
A Kongói Demokratikus Köztársaság válogatottja remek egyvelege az otthon és Európában futballozó játékosoknak, de a legnagyobb sztár, Yannick Bolasie súlyos sérülés miatti kiesése hatalmas érvágás. Némi reményt adhat a Villarreal-csatár, Cédric Bakambu szereplése. Ő a csapat kulcsjátékosa.
Az egyik csoportmásodikként kvalifikáló togói válogatott két legérdekesebb főszereplője a szövetségi kapitány, Claude Le Roy, aki kilencedik alkalommal irányít válogatottat a tornán, ebből kétszer jutott döntőbe és egyszer ért fel a csúcsra. A másik a vándorcsatár, Emmanuel Adebayor, aki jelenleg klubcsapat nélkül tengődik, de a válogatottba így is simán befér. Kulcsjátékos: Emmanuel Adebayor (nincs klubja).
D csoport: Egyiptom, Ghána, Mali, Uganda
Az örök második Avram Grant két évvel ezelőtt döntőig vezette Ghánát a tornán, idén azonban nem tennénk pénzt a végső győzelmére. Tizenhat játékos most is itt van a 2015-ös keretből, de a közelmúlt eredményei azt sugallják, látványos formajavulásra van szükség egy jobb eredményhez. Ghána egyébként legutóbbi három ANK-döntőjét (2015, 2010, 1992) egyaránt elbukta, legutóbb 1982-ben ért fel a kontinens csúcsára. Kulcsjátékos: Asamoah Gyan (al-Ahli).
Egyiptom 2010 óta nem vett részt a tornán, előtte viszont sorozatban háromszor megnyerte, erre korábban egyetlen nemzet sem volt képes. A keret többségében az egyiptomi bajnokság legjobb játékosaiból áll, kiegészülve két európai topjátékossal, az Arsenalban futballozó Mohamed Elnenyvel és a Serie A egyik leggyorsabb támadójával, Mohamed Salah-val. Egyiptom jelenlegi erejét mutatja Ghána novemberi 2-0-s legyőzése. Kulcsjátékos: Mohamed Salah (AS Roma).
Mali válogatottja 2012-ben harmadik lett a tornán, és visszatért a válogatott akkori szövetségi kapitánya, Alain Giresse. A keret összeszokott, remek középpályásokat találunk a csapatban, a játékosok gyorsak és erősek, de ezzel el is fogyott minden pozitívum. Kulcsjátékos: Adama Traoré (AS Monaco).
Uganda 38 év szünet után jutott ki a tornára, köszönhetően többek között ihletett formában védő kapusának, Denis Onyangónak, aki októberben megnyerte a kontinens Bajnokok Ligáját is klubjával. Az ugandai keret rendkívül nemzetközi, hiszen az Egyesült Államokból, Izlandról, Vietnamból, Kenyából és Libanonból is érkezett válogatott játékos a szerb Milutin Sredojevic meghívására. Kulcsjátékos: Denis Onyango (Mamelodi Sundowns).
Érdekességek
Bissau-Guinea a 2017-es ANK egyetlen újonca, ezzel már csak 15 olyan nemzet van, amely soha nem jutott ki a tornára.
Hervé Renard (Marokkó) a harmadik szövetségi kapitány lehet, aki háromszor is megnyeri az Afrikai Nemzetek Kupáját (Charles Gyamfi és Hassan Shehata után).
Eddig három nemzet tudta megvédeni a címét a tornán (Ghána: 1963, 1965, Kamerun: 2000, 2002, Egyiptom: 2006, 2008, 2010), idén Elefántcsontpart viheti véghez a bravúros duplázást.
Hét végső győzelemmel Egyiptom a torna legsikeresebb nemzete, Ghána és Kamerun 4-4 trófeával követi.
Az 1963-as döntőben esett a legtöbb gól (9) egyetlen mérkőzésen a torna történetében, Egyiptom 6-3-ra győzte le a most ki sem jutó Nigériát.
18 góllal a kameruni Samuel Etoo a torna történetének legeredményesebb gólszerzője.
36 mérkőzéssel a kameruni Rigobert Song a torna történetének legtöbbször pályára lépő játékosa. A Trabzonspor 40 éves futballistája nyolc tornán is szerepelt.
2008-ban Ghánában 32 mérkőzésen összesen 99 gól született a tornán, ez a legtöbb valaha. 2015-ben 68 gólnál álltak meg a csapatok.
(forrás: fifa.com)