Kína futballnagyhatalom lenne – magyar segítséggel?

Egyre több magyar focista veszi az irányt a Távol-Kelet felé. Két hete Guzmics Richárd igazolt Kínába, majd Feczesin Róbert írt alá egy dél-koreai csapathoz, Vadócz Krisztián pedig Indiából tette át a székhelyét Hongkongba. Vajon mi vesz rá egy labdarúgót egy ilyen komoly váltásra, van-e más motiváló tényező a pénzen kívül?

Szabó Tibor jelenleg is Dél-Koreában tartózkodik. Az F-Group menedzseriroda munkatársa Feczesin Róberttel épp a szerződéskötés utáni teendőket intézte Kvangjangban, miután az NB I góllövőlistáját vezető csatár a Videotontól a Csonnam Dragonshoz igazolt. A 30 éves csatár ügynökét először arról kérdeztük, mit gondol, miért lett ennyire népszerű a Távol-Kelet a futballisták körében.

„Egyértelmű, hogy az első számú szempont a pénz. A kínaiak népszerűsíteni szeretnék a sportágat, és ők is felfigyeltek arra, hogy mekkora üzlet a labdarúgás, és mekkora társadalmi élet zajlik körülötte.

De Kína esetében ez egyfajta erőfitogtatás is, hogy megmutassa, mire képes”

– nyilatkozta a Honvéd egykori labdarúgója.

Graziano Pellé – akinek Varga Viktória modell a barátnője – a világ hetedik legjobban kereső labdarúgója lett Kínában Forrás: AFP/Vincenzo Pinto

A foci-Eb után Kínába igazolt többek között Graziano Pellé, a Southampton olasz válogatott játékosa is.

Először sokan meglepődtek, de a csodálkozás csak addig tartott, ameddig nyilvános nem lett, hogy mennyit keres a magyar modell Varga Viktória párja.

A 31 éves csatár a Santung Lunengtől heti 290 ezer fontos, azaz 101 millió forintos fizetést kap, amivel a világ hetedik legjobban kereső játékosa lett belőle. Akkor még Csak Cristiano Ronaldo, Gareth Bale, Lionel Messi és a szintén Kínában futballozó Hulk előzte meg, de azóta változott a helyzet. Hogy kik kerültek az élre? A Sanghaj SIPG-be igazoló Oscar (400 ezer fontot keres hetente), illetve Carlos Tévez, aki

a Sanghaj Senguától hetente 615 ezer fontot, azaz 215 millió forintot fog kapni,

és ezzel világrekorder. Ennyi pénzt sehol másol nem tudnának adni fizetésként egy labdarúgónak.

A legnagyobb vonzerő a magas fizetés

A magyarok ilyen pénzekről még csak nem is álmodhatnak, ám Szabó Tibor kérdésünkre az arányokról elárulta, hogy azért egyáltalán nem jár rosszul, aki úgy dönt, kelet felé veszi az irányt. Elmondta, az NB I-ben vannak olyan klubok, amelyek kiemelkedő fizetést adnak, ehhez képest egy koreai csapat két-háromszoros pénzt tud ígérni, a kínai klubok pedig még ennél is többet. De vajon miért is kellene egy magyar játékos egy ázsiai csapatnak?

A kínaiak a sztárokkal kapcsolatban képben vannak, a magyarokat viszont nem ismerik, még azokat sem, akik szerepeltek az Eb-n”

– magyarázza Szabó Tibor.

„Ilyenkor jön a mi munkánk; az ottani igényeket szakmailag megfelelően kell reprezentálnunk. Ha szakmai szempontból megfelel a játékos, akkor jön az anyagi rész, és ha a felek ebben is megegyeznek, akkor jön létre az üzlet. A kínaiaknál, koreaiaknál nincsen olyan fejlett játékosmegfigyelői rendszer, mint a nyugat-európai kluboknál, ezért ezekben az ázsiai országokban a személyes kapcsolattal rendelkező ügynökökre hárul a játékos bemutatása” – mondta Szabó.

Feczesinnek dél-koreai szerződést ért az NB I-es góllövőformája Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A személyes kapcsolat tehát nagyon fontos, Feczesin Róbert például egy nyolc éven át Dél-Koreában futballozó, szerbiai születésű, most ügynökként dolgozó egykori labdarúgó – a nevét nem árulta el – közreműködésével igazolt a Csonnam Dragonshoz. „Ha ő azt mondja valakire, tessék megnézni, akkor megnézik. Kell ez a szakmai hitelesség, erős, bejáratott kapcsolatra van szükség.”

Witselnek a válogatottságába kerülhet a kínai kaland

Zsédely Péter, a Sportsmarketing.hu vezetője szerint elképzelhető, hogy a közeljövőben akár több magyar játékos igazol majd a Távol-Keletre a jobb fizetés jogos reményében. „Hosszabb távon viszont kérdéses, hogy a kulturális különbségeket meg tudják-e szokni, be tudnak-e illeszkedni. Ráadásul a bajnokság színvonala, még ha a magyarnál talán magasabb is, annyira nem erős azok számára, akik válogatott álmokat dédelgetnek.”

A szakértő konkrét példát is említett: „Belgiumban élek, és most, hogy Axel Witsel is Kínába igazolt, rögtön téma lett az országban, hogy a szövetségi kapitány ezek után nem fogja-e szem elől téveszteni.

Eddig fix helye volt ugyan a válogatottban,

de könnyen lehet, hogy mostantól a posztján a riválisai, Steven Defour vagy Radja Nainggolan jönnek ki győztesen a csapatba kerülésért folytatott harcban.”

Kevesebb külföldi játszhat

A márciusban rajtoló bajnokságban csak három külföldi szerepelhet a kínai klubokban – számolt be a BBC. A változással lelassulhat az európai toplabdarúgók Kínába való beáramlása. Korábban a 4+1-es szabály volt érvényben, így négy légiós szerepelhetett, plusz egy ázsiai futballista. Egy olyan szabályt is bevezetnek, amely szerint két 23 éven aluli játékosnak mindenképp kerettagnak kell lennie, és egy ilyen játékos bevetése kötelező minden csapat számára.

Kövesdi Viktor, a CMG menedzseriroda társtulajdonosa szerint más visszatartó erőt is találhat az a labdarúgó, aki összegyűjti a Távol-Keletről érkező ajánlat hátrányait. „Messze van Magyarországtól, és adott esetben az életkörülmények nem olyan jók, mint amit a játékos a korábbi helyein megszokott.

Kínán belül is van olyan város, amely élhető és jó, de van olyan is, amelyben a futballista célja csak az lehet, hogy valahogy ki kell ott bírnia.

Ez olyan, mint az orosz bajnokság, ott sem mindegy, hogy valaki Moszkvába vagy Vlagyivosztokba szerződik.”

Guzmics Richárd (j) azért is örül a kínai szerződésnek, mert így jó csatárok ellen futballozhat Forrás: MTI/Mlsz/Baricsa Gábor

Sokszor viszont olyan körülményekkel is találkozhat a focista, amilyeneket még soha életében nem látott. „Volt egy olyan játékosunk, akit Thaiföldről egy ázsiai BL-esélyes csapat hívott, és olyan feltételeket biztosított volna a klub, hogy mindannyian csak ámultunk-bámultunk, a topligák topklubjainál is jobbak voltak a körülmények.”

Kövesdi emlékeztetett, hogy a kínaiak nem csak a liga fejlődésétől várják a nagy eredményt.

Eltökélt céljuk, hogy a bajnokság olyan erős topligává váljon, mint a spanyol vagy az angol, közben pedig elkezdték felvásárolni az angliai csapatokat,

és komoly részesedéseket szereztek olyan topklubokban, mint a két milánói csapat vagy az Atlético Madrid. Ezt azért is teszik, mert ezekben az országokban szeretnék megszerezni a szükséges tudást és tapasztalatot, amit majd a kínai bajnokságban kamatoztathatnak.”

Elek Ákosnak nem igazán jött be Kína

A Guzmics előtti utolsó magyar légiós Elek Ákos volt Kínában, ő nem érezte magát a legjobban a Csangcsun Jatajnál. „Az itteni élet nekem nem annyira jött be, ahol mi vagyunk, az nem éppen a legjobb hely. A futball része viszont abszolút tetszik a kínai kalandnak” – mondta a középpályás az Origónak 2015 novemberében. A válogatott játékos ezek után nem is maradt sokáig, az interjú után két hónappal hazaigazolt, pedig a szerződése még több mint egy évig érvényes volt.

„Lehet, hogy most jobb lenne hazajönni az NB I-be, a feleségemnek nehéz a két gyerekkel. Most két hónap szünet lesz Kínában, ezalatt biztosan eldől a jövőm. De ha sikerülne kijutni az Eb-re, jobban szeretnék itthon készülni” – mondta. A terve végül bevált, hiszen a Diósgyőrből bekerült az Eb-keretbe, sőt

a portugálok ellen volt egy gólhelyzete, amit ha belő, akkor kiejti a későbbi aranyérmes Ronaldóékat

a tornáról.

Elek Ákos Kínából is válogatott tudott lenni, az Eb előtt mégis hazajött az NB I-be Forrás: MTI/EPA/UEFA/Uefa Handout

Vajon a temérdek pénz elég-e ahhoz, hogy jó legyen a kínai bajnokság? „Kimondott politikai cél, hogy Kína a futballban is nagyhatalommá váljon” – fogalmazott Zsédely Péter.

Egy nagyon távoli célt tűztek ki, Kína 2050-re első számú nagyhatalom szeretne lenni a labdarúgásban is.

Addig még beláthatatlanul sok az idő, de az most is látható, hogy akinek van pénze, és invesztál, az képes jó eredményeket elérni bármelyik sportban. Ha megnézzük a Forma-1-et, a profi kerékpározást, látjuk, hogy szinte mindent a pénz határoz meg.”

A kínaiak már a spájzban vannak

„A fogadási csalások miatt mélyről indult, de magasra tör a kínai labdarúgás” – összegezte az elmúlt átigazolási időszakok tapasztalatát Dénes Ferenc sportközgazdász. „Csak korlátozott számban lehet külföldieket szerződtetni, így egyértelmű a kínaiak célja:

a legjobbakat szeretnék leigazolni.

Erős politikai elköteleződés van a sport, így a labdarúgás fejlesztése mellett is az országban” – nyilatkozta Dénes Ferenc az M4 Sportnak.

A sportközgazdász elmondta, nemcsak a külföldi labdarúgókat veszik drágán, hanem a piac tökéletlensége és korlátozottsága miatt azok a hazai játékosok is sokba kerülnek, akik „képesek egy egyeneset rúgni a labdába”, hozzájuk képest pedig a külföldről érkező, nagy nevű focisták már nem is olyan drágák.

Carlos Tévezért 84 millió eurót fizettek Forrás: AFP/Alejandro Pagni

Hasonló folyamat zajlik, mint amikor a nyugat-európai ligák kirabolták Afrikát és Kelet-Európát, csak most úgy tűnik, meg vagyunk sértve, hogy nem a kedvenc európai csapatunkhoz igazolnak ezek a játékosok, hanem mondjuk Sanghajba”

– mondta Dénes Ferenc, aki szerint tudomásul kell venni, hogy ha a labdarúgók adott munkáért száz egységnyi pénz helyett kaphatnak nyolcszáz egységnyit is, akkor közülük sokan az utóbbit fogják választani. „A kínaiak már a spájzban vannak” – summázta az elmúlt időszak történéseit a sportközgazdász, aki szerint a jövőben érdemes lesz odafigyelni a távol-keleti klubokra.

Karl-Heinz Rummenigge, a Bayern München elnöke mindeközben arról beszélt, hogy

a kínai Super League hihetetlen pénzköltési morálja csak egy ideiglenes jelenség.

„A magas értékű átigazolások és fizetések arra emlékeztetnek engem, mint ami az Egyesült Államokban történt a 70-es években. Az USA-ban a futballba befektetett óriási összegek nem hoztak magukkal tartós változást” – nyilatkozta a TZ-nek a sportvezető, aki ezzel arra célozhat, hogy egyáltalán nem biztos, hogy Kínának bejönnek a nagyratörő tervei.

Tévez és Oscar vételára sokakat felháborított

Még Kínán belül sem mindenki nézi jól szemmel, ami a bajnokságban zajlik. A legfőbb kínai sportirányító testület a minap bejelentette, hogy tervei között szerepel a helyi klubok pénzköltésének korlátozása egy ún. vásárlási plafon bevezetésével. Ennek kiváltó oka az volt, hogy a mostani átigazolási időszakban az argentin Carlos Tévezért 84 millió eurót (25,9 milliárd forint), a brazil Oscarért pedig 60 millió eurót fizettek.

Korábban az Európa-bajnok Nicolas Anelka (jobbra elöl, fehér mezben) is belekóstolt a kínai ligába Forrás: Imaginechina/Liu Debin

„Ezek a tranzakciók nem festenek jó képet az országunkról,

úgy tűnik, mintha a klubok kidobnák a pénzt az ablakon.

A külföldi játékosok fizetése túl magas, jelenlétük egyáltalán nem segíti a hazai utánpótlás fejlődését, mindenki csak a rövid távú előnyökre koncentrál, a hosszú távú következményekkel senki nem törődik” – mondta a sportért felelős kínai kormányügynökség egy meg nem nevezett tisztviselője.

Zsédely Péter nem hiszi, hogy ezt a korlátozást a közeljövőben bevezetik, hiszen az ország első embere, Hszi Csin-ping elnök személyes ügyének tekinti a futball fejlesztését, és ehhez minden pénzt megad. „Inkább az a kérdés, meddig tudják ezt ilyen mennyiségben pumpálni. Ha pénzköltési plafont vezetnének be, akkor lelassulna az a fejlődés, amit az elején sztárok igazolásával próbáltak, próbálnak felgyorsítani.”

Mikor hová igazoljon a magyar?

„Mi azt mondjuk, a játékosnak a húszas éveiben, körülbelül 28 éves koráig karriert kell építenie, ilyenkor a szakmát helyezzük előtérbe. Ha van lehetősége, akkor Nyugat-Európába kell igazolnia. A futballkarrier véges, ezért, ha a játékos közeledik a harminchoz, és nem szerepelt még olyan helyen, ahol anyagilag be tudta volna biztosítani a futball nélküli éveit, akkor azt tanácsoljuk, hogy minden opciót, a keletről érkezőket is vegye figyelembe” – magyarázza Szabó Tibor. Az F-Group munkatársa szerint keleten nagyságrendekkel nagyobb pénzt lehet keresni, mint Európában, és sokkal több esély is van arra, hogy egy magyar futballistát leszerződtessenek, ráadásul ma már a keleti klubok sem fejletlenek szakmailag.