90 éve született Puskás Ferenc

Kilencven éve, 1927. április 1-jén született Puskás Ferenc, minden idők legjobb magyar labdarúgója, olimpiai bajnok, a legendás Aranycsapat kapitánya, a nemzet sportolója.

Puskás 1927. április 1-jén Kispesten, Purczeld Ferenc néven született, a család nevét a harmincas években magyarították Puskásra. A kispesti grundokon rúgta a rongylabdát, tehetségére edző édesapja figyelt fel. Tizenhat évesen mutatkozott be a Kispesti AC csapatában, a ballábas Puskás – miként később a válogatottban is – balösszekötőként játszott.

A magyar sport erőszakolt átszervezése idején a KAC-ból Budapesti Honvéd, Puskásból

a Száguldó Őrnagy"

lett. Öt bajnoksághoz (1949, 1950, 1952, 1954, 1955) segítette a csapatot, amely akkoriban Európa legerősebbjének számított, 349 mérkőzésen 358 gólt szerzett, és négyszer lett magyar gólkirály.

Puskás a svéd Ecknerrel 1956-ban, gyászszalaggal a karján Forrás: DPA/AFP/Fritz Fischer

A válogatottban 18 évesen, Ausztria együttese ellen mutatkozott be, rögtön góllal. Az addig Svábnak becézett fiatalemberre ekkor ragadt rá az Öcsi, mert Zsengellér Gyula a gólpasszt adva állítólag azt kiáltotta:

Öcsi, lődd be!"

A címerest mezt 1956-ban szintén az osztrákok ellen húzta magára utoljára. 85 válogatott mérkőzésen 84 gólt lőtt. Játékát a kiismerhetetlen cselek, szellemes megoldások, hajszálpontos és jól időzített átadások jellemezték, villámgyors lábú és eszű csatárzseni volt.

Ő volt a világverő Aranycsapat kapitánya. A kapus Grosics Gyula, a jobbfedezet Bozsik József, a Kocsis Sándor, Hidegkuti Nándor, Puskás csatártrió köré szervezett válogatott négy éven át nem talált legyőzőre.

Megnyerték az 1952-es helsinki olimpiát, 1953-ban "az évszázad mérkőzésén" 6:3-ra verték a londoni Wembley-arénában a hazai pályán addig veretlen angolokat.

Ezen a mérkőzésen kétszer talált a hálóba, legendássá vált a visszahúzós csel után lőtt gólja. 1953-ban megnyerték az Eb elődeként megrendezett Európa-kupát, a döntőben 3-0-ra verték meg az olasz csapatot, két találatot Puskás szerzett.

A vb-döntő

A fantasztikus sorozat a legrosszabbkor, az 1954-es világbajnokságon az NSZK válogatottja elleni, 3-2-re elvesztett berni döntőben szakadt meg. A kudarcnak tekintett ezüstért idehaza a sérülten pályára lépő Puskást tették meg bűnbaknak. Akkoriban úgy tartották, a válogatottban az játszhatott, akire ő rábólintott, bár maga később úgy emlékezett: "Én csak csapatkapitány voltam, aki jó volt, bekerülhetett."

Az 1956-os forradalom kitörésekor a Honvéd BEK-mérkőzése miatt külföldön volt, majd egy engedély nélküli dél-amerikai túrán is részt vett csapatával. Puskás nem tért haza, de csak 1958-ban sikerült Östreicher Emil menedzser segítségével a Real Madridhoz szerződnie. A 18 kiló súlyfelesleggel többnyire csak "helyben futó" játékosnak előbb le kellett fogynia. Később így emlékezett erre:

Hat hetet kaptam. Felhúztam minden ingem, gatyám, pulóverem, és futottam az összeesésig."

Csaknem tíz évig játszott még, páratlan sikereket érve el a Real Madriddal. 1958 és 1967 között 372 mérkőzésen 324 gólt szerzett, hat spanyol bajnokságot, négy spanyol gólkirályi címet, két Király-kupát (1958, 1962) nyert. Háromszor volt BEK-győztes (1959, 1960, 1966), kétszer a BEK gólkirálya (1960, 1962), és egy Interkontinentális Kupát is szerzett a Reallal.

Alfredo di Stefanóval minden idők egyik legjobb támadó kettősét alkották: 1960-ban a 7-3-as spanyol győzelemmel zárult BEK-döntőben az argentin csatár három, Puskás négy gólt szerzett az Eintracht Frankfurt ellen, ez máig rekord.

Puskás 1960-ban az Aranylabda-szavazáson a második helyen végzett, a spanyol szurkolók körében beceneve Canoncito (Ágyúcska) volt.

Puskás Ferenc három BEK-et nyert a Real Madriddal Forrás: realmadrid.com

1961-ben megkapta a spanyol állampolgárságot, az 1962-es világbajnokságon a spanyol válogatott tagjaként vett részt, 1963-ban a világválogatottban, 1965-ben az Európa-válogatottban is pályára lépett. Harminckilenc évesen vonult vissza, és csaknem negyedszázadon át edzősködött. Tucatnyi országban tevékenykedett,

legnagyobb sikerét a görög Panathinaikosszal érte el, amelyet 1971-ben a BEK-döntőbe vezetett.

Csak 1981-ben mert először hazajönni, mert attól félt, hogy "disszidens" katonatisztként börtönbe csukják. A szurkolók túláradó szeretete mélyen meghatotta, 1991-ben feleségével végleg hazaköltözött. 1992-ben alezredesi rangfokozatot kapott, 1995-ben ezredessé léptették elő.

Magyar klubnál soha nem dolgozott edzőként, de 1993-ban, áprilistól júliusig tréneri pályafutásának utolsó állomásaként négy mérkőzés erejéig a válogatott szövetségi kapitánya volt.

A már életében legendává vált Puskás az egyik legismertebb magyar, a világ minden táján az elsők között említik, ha Magyarországról van szó. 1997-ben a NOB Olimpiai Érdemrendjével, idehaza a Köztársasági Elnök Arany Emlékérmével tüntették ki. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) "alapító tagként" választotta be az 1998-ban létrehozott Bajnokok Csarnokába, 2001-ben őt választották meg a múlt század legjobb magyar férfi sportolójának. Budapest és Kispest díszpolgára, a kerületben utca és iskola viseli nevét, 2002-ben róla nevezték el a Népstadiont. 2004-ben megkapta a Nemzet sportolója címet, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést.

A leendő Puskás-stadion egyik látványterve Forrás: MTI

Puskás Ferenc 2006. november 17-én hunyt el. Temetését nemzeti gyásznappá nyilvánították, sírja a Szent István-bazilika altemplomában van. Halála után dandártábornokká léptették elő, 2007-ben vette fel nevét a felcsúti utánpótlás-nevelő központ. A FIFA 2009-ben díjat alapított emlékére, amelyet minden évben a legszebb gólt szerző játékos kap, és Puskás Ferenc nevét viseli a magyar bajnokság legtehetségesebb játékosának járó díj is. 2012-ben beválasztották a Real Madrid álomtizenegyébe, szobra van a többi között Óbudán és a Real Madrid sportcentrumában is. Életművét 2013-ban hungarikummá nyilvánították, tavaly az olaszországi Signában is stadiont neveztek el róla.

Névjegy

született: 1927. április 1., Budapest
elhunyt: 2006. november 17., Budapest
eredeti neve: Purczeld Ferenc
válogatottság/gól: 85/84 (magyar), 4/0 (spanyol)
posztja: balösszekötő

Csapatai játékosként: 1942-49 Kispesti AC, 1949-56 Bp. Honvéd (magyar bajnokságban összesen: 349 mérkőzés/358 gól), 1958-67 Real Madrid (spanyol bajnokságban összesen: 179/154)

Csapatai edzőként: Alicante (spanyol), San Francisco Gales (amerikai), Vancouver Royals (kanadai), Panathinaikosz (görög), Colo-Colo (chilei), Szaúd-Arábia válogatottja, FCL Murcia (spanyol), AEK Athén (görög), al-Maszri (egyiptomi), Soi de América és Cerro Porteno (paraguayi), Panhellenic Melbourne (ausztrál), Magyarország válogatottja (1993. április-július, 4 mérkőzés)

Legnagyobb eredményei játékosként:

A magyar válogatottal:
- olimpiai bajnok (1952, Helsinki)
- világbajnoki ezüstérmes (1954, Svájc)
- Európa-kupa győztes (1953)

A Budapest Honvéddal:
- ötszörös magyar bajnok (1949-50, 1950 ősz, 1952, 1954, 1955)
- négyszeres magyar gólkirály (1947-48: 50 gól, 1949-50: 31, 1950 ősz: 25, 1953: 27 gól)

A Real Madriddal:
- háromszoros BEK-győztes (1958-59, 1959-60 - a döntőben négy gólt szerzett, ami máig rekord, 1965-66)
- kétszer a BEK-sorozat gólkirálya (1959-60: 12 gól, 1961-62: 7 gól, holtversenyben)
- világkupa-győztes (1960)
- hatszoros spanyol bajnok (1960-61, 1961-62, 1962-63, 1963-64, 1964-65, 1966-67)
- kétszeres Spanyol (Király) Kupa-győztes (1958, 1962)
- négyszeres spanyol gólkirály (1959-60: 28 gól, 1960-61: 27 gól, 1962-63: 26 gól, 1963-64: 20 gól)
- világválogatott (1963), Európa-válogatott (1965)
- az Aranylabda-szavazáson 2. (1960), 4. (1956), 5. (1961), 7. (1959)

Legnagyobb eredményei edzőként:
- BEK-döntős - Panathinaikosz (1971)
- háromszoros görög bajnok - Panathinaikosz 2 (1970, 1972), AEK Athén 1 (1979)
- egyszeres ausztrál bajnok (1991) és kupagyőztes (1990) - Panhellenic

Fontosabb kitüntetései:
- a Nemzet Sportolója (2004)
- a XX. század legjobb magyar sportolója
- Golden Foot-díjas (2006)
- Európa Bajnoka (2006)
- a sportági Hírességek Csarnokának tagja
- NOB Olimpiai Érdemrend (1997)
- Köztársasági Elnök Arany Emlékérme (1997)