Amikor arról esik szó, hogy a labdarúgó NB I-ben kevés a néző, szinte árukapcsolásként teszik hozzá az elemzők, hogy bezzeg régen olyan vidéki csapatok játszottak a legmagasabb osztályban, ahol hétről-hétre több ezren ültek a lelátón. Ebből a szempontból az idei NB II-ből a feljutásra pályázó együttesek sem olyanok, ahol tízezres tömeg várható akkor, ha tényleg a legmagasabb osztályban szerepelnek. Miközben a mostani NB II-es mezőnyben több olyan csapat is van, amely egykoron stabil NB I-es együttes volt.
Ebben az összeállításban most négy megyeszékhelyről és annak együtteseiről esik szó. A sort azért illik a Zalaegerszeggel kezdeni, mert Bozsik Péter vezetésével a kék-fehér csapat a 2001/2002-es idényben megnyerte az NB I-et, sőt, a Bajnokok Ligája selejtezőjében idehaza 1-0-ra verték a Manchester Unitedet azzal a nevezetes Koplárovics Béla-góllal.
A ZTE a 2011/12-es idényben, azaz öt évvel ezelőtt esett ki az NB I-ből. Az akkori 1-10-19-es mutató és a megszerzett 13 pont pont az utolsó helyre volt elég a tizenhat csapatot számláló mezőnyben. Zalaegerszegen abban reménykedtek, hogy már a következő idényben sikerül a fejutás, de mindez csak ábránd maradt. A következő években így festett a ZTE szereplése:
2012/13: NB II, Nyugati csoport 4. hely (feljutott a Puskás Akadémia)
2013/14: NB II 9. hely (feljutott a Nyíregyháza és a Dunaújváros)
2014/15: NB II 8. hely (feljutott a Vasas és a Békéscsaba)
2015/16: NB II 3. hely (feljutott a Gyirmót és a Mezőkövesd)
A mostani bajnokságban a ZTE jelenleg a 7. helyen áll és már egészen biztosan nem juthat fel.
A felkerüléshez a legközelebb a tavalyi bajnokságban álltak, ekkor mindössze két pont hiányzott a boldogsághoz.
Időközben a ZTE stadionját is felújították, ám hiába mindez, ha a csapat egyszerűen képtelen teljesíteni azt az elvárást, hogy a legmagasabb osztályba kerüljön. Az idei bajnokságban a hazai pályán elszenvedett meghökkentő vereségek miatt sem jöhet ez össze. A Kisvárda, a Budaörs, a Vác, a Mosonmagyaróvár, a Sopron és a Puskás Akadémia is elvitte a három pontot Zalából.
A ZTE hullámzó teljesítményét jól mutatja, hogy a jelenleg feljutásra esélyes Kisvárda és Balmazújváros elleni meccseken olykor nagyszerűen játszottak (a Balmazújvárost például 4-1-re verték), olykor viszont kilátástalanul küzdöttek (ZTE-Kisvárda 0-3.) Talán mondanunk sem kell, hogy a következő szezonban sem lesz könnyebb a helyzetük, mert az NB I-ből kieső Gyirmót mellett még egy csapat érkezik, miközben a szebb napokat látott Győr a következő szezonban ismét az NB II-ben küzdhet.
2015 májusában Csányi Sándor, az MLSZ elnöke öt NB I-es csapat kizárását jelentette be.
A nyíregyházi klub azért nem kapta meg a licencet, mert tartozott egy korábbi játékosának, Diego Balbinónak, akivel jogi vitába keveredett.
A csapatot a harmadik vonalba száműzték.
Mátyus János vezetőedző irányításával onnan gyorsan az NB II-be jutottak, ott azonban megállt a tudomány. A mostani bajnokságban zajló vesszőfutásuk azért is bizonyult látványosnak, mert Nyíregyházán kimondva-kimondatlanul az NB I-be való visszakerülést tűzték ki célul.
Az idei történéseket figyelembe véve ez mintha csak annak a Véber Györgynek lett volna fontos, aki belebukott a kilátástalan küzdelembe. A szókimondó Véber ráadásul olykor egészen különös nyilatkozatokat tett. A Dorog ellen hazai pályán 1-0-ra elvesztett bajnoki után a következőket mondta:
A látottak alapján három dologra gondolok. Vagy nagyon gyenge edző vagyok és ennyit tudok kihozni a csapatból, vagy igaza volt az elődömnek a múlt heti nyilatkozatában, vagy csak olyan dolgok történtek, amelyekre nem tudok magyarázatot adni. Egyiket sem tudom elhinni, hogy valós lenne, így egyet tudok tenni, megpróbálok dolgozni tovább.
A vezetőség azonban másképpen gondolta, Vébert menesztette, a helyére Dajka László érkezett. A jelenleg 13. helyezett Nyíregyháza balszerencséjére a megye másik csapata, a Kisvárda idén könnyedén feljuthat a legmagasabb osztályba.
Talán nem túlzás, de a magyar futball "legbonyolultabb" városa Szeged. Erre csak két tény. Az 1999/2000-es NB I-es szezon közben gazdasági problémák miatt zárták ki az NB I-ből a Szeged LC-t. Azóta nem rendeztek NB I-es meccset a Tisza-partján.
A mostani NB II-es szezonban két szegedi csapat is ott van a mezőnyben. A SZEOL SC jelenleg a huszadik, azaz a következő szezont az NB III-ban kezdi. Ami a jelenleg 8. helyen álló Szeged-2011-Grosics Akadémiát illeti, a most következő mondat elolvasása előtt vegyenek egy nagy levegőt.
A Szeged 2011 egy 2011-ben alakult szegedi labdarúgócsapat, amely az NB II-ben szerepel. Az 1899. május 22-én alakult Szegedi AK és hivatalos jogutódklubjai (a SZEOL AK, Szeged SC, Szeged LC, FC Szeged, FK 1899 Szeged) nagyszerű hagyományai folytatójának tekinti magát, az egységes, 2014-ben immár 115 éves szegedi futballtörténet egészeként.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a Szeged 2011 hazai mérkőzéseit Gyulán rendezi meg. Ezzel mondjuk nem nagyon lóg ki a "ki hol rendezi meg a hazai meccseit" játékból, ellenben az már elgondolkodtató, hogy Magyarország harmadik legnagyobb városa miért nem képes lassan 20 éve arra, hogy NB I-es csapata legyen. Miközben a férfi kézilabdacsapata nem csak Magyarországon, hanem Európában is elismert teljesítményt nyújt. Az összefogás hiánya mellett minden bizonnyal nagyobb akarat is kellene ahhoz, hogy Szegednek a közeljövőben NB I-es labdarúgócsapata legyen.
Amint azt már ebben a cikkben jeleztük, a Békéscsaba 1912 Előre a 2015/16-os NB I-es bajnokságból utolsóként esett ki. Bár jelen pillanatban a csabaiak az ötödikek az NB II-es bajnokságban, a feljutásról idén le kellett mondaniuk.
Az a Zoran Spisjak, aki nem is olyan régen még a Békéscsaba vezetőedzője volt, most Zalaegerszegre készül.
Békéscsabán - Szegedhez, Nyíregyházához és Zalaegerszeghez hasonlóan - nagyon szerették a futballt az emberek. A kilencvenes évek csabai "aranycsapata", a Pásztor József vezette, az NB I-ben bronzérmet szerzett, ekkor nem volt ritka a tízezer fölötti nézőszám a hazai mérkőzéseiken. Az 1994. augusztus 20-án a Ferencváros elleni 5-2-es hazai győzelemmel végződött meccsük a mai napig felejthetetlen.
Összességében elmondhatjuk, hogy ebben a négy városban a legkevésbé a szurkolókon múlik az, hogy csapatuk az NB I-ben szerepeljen. A feljutáshoz azonban nem csak a szurkolók óhaja szükséges. Jó lenne olyan szakmai koncepció, tervezés, amely ezeket az együtteseket az NB I-es mezőnyhöz közelebb juttatja. Miközben a jelenlegi 12 együttest számláló NB I-ben öt budapesti csapat játszik, azt mindenki elismeri, hogy a sorból nagyon hiányoznak a nagyobb vidéki városok csapatai. A végére egyetlen adat:
legutóbb az 1981/82-es idényben fordult elő, hogy az akkor 18 csapatot számláló NB I-es bajnokságban ott volt a ZTE, a Békéscsaba, a Szeged és a Nyíregyháza is.
Őskor a hőskor.