„A regény létező személyekről szól, nem nélkülözi a valós alapokat, de összekuszáltam a szálakat. Egy jó barátom története inspirálta a könyvet, amelynek nem én vagyok a főszereplője, de a személyes életem is része a műnek."
A magyar foci számos problémája visszaköszön a regényből. Az öltözői élet, az emberi kapcsolatok hátterében ott húzódik meg a focit mérgező bundázás"
– kezdte Kóczián Dávid.
A korábban az Egri FC-nél, az FC Hatvannál, a Gyöngyösi AK-nál, Tiszafüreden, Jászapátiban, Kecskeméten és Ausztriában is megfordult játékos célja nem az volt, hogy a labdarúgás legmélyebb bugyrait feltárja,
mégis bepillantást nyerhetünk, hogyan kerülhet vakvágányra a focisták pályafutása, miként kényszerülnek fogadási csalásra csupán a megélhetésért.
Mindezt teszi kellő humorral, öniróniával, besározás nélkül.
„A történet a játékosok védelmében íródott. Meg kell értenie az embereknek, hogy a játékosok pályafutásában elképesztő mennyiségű buktató van. A gyerekkortól kezdve, a kollégista évektől, egészen a profi karrierig. Vannak itthon olyan futballisták, akik egy évig nem kaptak fizetést, vagy éppen azért nem fizettek nekik, mert fiatalként vegyék megtiszteltetésnek, hogy az NB I-ben játszhatnak. Volt, hogy ezek a labdarúgók enni nem tudtak."
Az egyik élvonalbeli csapat rutinos kapitánya ezért volt kénytelen bundázni, majd a pénzt szétosztotta a parkolóban a fiataloknak."
„A történet főszereplőjének azért ment tönkre az élete, mert tudott a bundázásról, miközben ő egy Tippmix szelvényt sem tudott kitölteni."
Az erre specializálódott szervezetek pontosan tudják, melyik csapatoknál nincsen pénz, hol vannak megszorulva a labdarúgók és ezt követően rájuk szállnak."
"Aki pedig egyszer belement, annak nincs kiút..."
A 29 éves Kóczián Dávid elárulta, hogy bár van aktív igazolása a megyei I-es Marshall-ASE-nél, már nem futballozik, amelynek a nemrég megjelent könyv is oka.
„Alsóbb szinteken könnyen megtalálják az embert. Nem hiányzik, hogy bekiabálják: nézd már, ott a kis Petőfi – mondta mosolyogva a korábbi labdarúgó. Kóczián Dávid otthonosan mozog a magyar futball világában – már csak a játékos múltja miatt is – legyen szó az NB I-ről, alacsonyabb osztályokról, vagy éppen futsalról, így sok jelenleg is aktív focistával beszélt a könyv megszületéséről.
Felmerül a kérdés, voltak-e akik felismerték magukat?
„Természetesen voltak, de neveket nem szeretnék mondani."
"Igazából azonban azért kerestek sokan, hogy mennyire hihetetlenül jó a sztori. Azért is szedtem ketté a regényt, hogy egybe pörgessék végig a könyvet."
Aki ilyen kötet írására adja a fejét, az biztosan nem látja túl jó színben a magyar futball jelenlegi helyzetét. Nem tévedtünk, az író szerint zsákutcában van a honi labdarúgás.
„Nem akarom, hogy azt higgyék, most én vagyok a nagy megmondóember, ahhoz kicsi vagyok."
De az tény, hogy a magyar foci egy zsákutca. Lehetetlen érvényesülni, az edzők tudatosan nyírják ki a gyerekeket, megbélyegeznek olyan játékosokat, akik semmit sem csináltak."
Kóczián Dávid hozzátette, rengeteg tanulságot hordoz magában a könyv, amely ha már egy gyerek vagy játékos gondolkozását, látószögét is megváltoztatja, akkor már megérte megírni. Folytatása tervek szerint ősszel következik.