Szarvaskendi kölcsönkabát - tyúkok előtt nyert a Haladás

Álommérkőzés – olvastuk a Vas megyei Szarvaskend SE közösségi oldalán. Hohó, jó lesz ezzel vigyázni, mert ezt a jelzőt a norvégok már elsütötték, igaz, ők álomsorsolásról értekeztek, amikor 2015 őszén kihúzták melléjük Magyarországot. A többit tudjuk, mi mentünk a franciaországi labdarúgó Eb-re, ők meg azóta is álmodoznak tovább. De mit csináljunk, ha azóta minden álom. Álomsorsolás, álomellenfél, álommérkőzés. Szarvaskenden, ebben az alig 200 fős Vas megyei falucskában a Haladás Magyar Kupa meccse azonban tényleg az álmok netovábbja – volt. Egészen szerdáig, amikor jött a Hali B, és egy laza hatossal lerendezte a továbbjutást. Riport egy szarvaskendi Magyar Kupa meccsről, ahol a 0-6 után sem volt senki szomorú.

„Te, nézd már, itt gomba nő a fűből” – ezzel a felfedezéssel érkezett vissza nagyvárosi munkatársam a pályaszemléből. „Az semmi, de az oldalvonal mellett baromfiudvar van, egy kakas és a tyúkok is ott kapirgálnak” – replikázom.

A kezdésre összejöttek vagy háromszázan Szarvaskenden Fotó: Polyák Attila - Origo

Lelkes ez a Hegedűs kolléga, mi még csak az autóból kászálódunk ki, ő meg már a gombákról szónokol. Amúgy meg reszket. 12 fok van, a szél keresztbe fúj, vagy inkább vágtat, esik az eső. Vas megyét két napja öntözi az áldás, reggel telefonáltunk is a Szarvaskend MLSZ-kapcsolattartójának, hogy lesz-e meccs egyáltalán?

„Hogyne lenne, kérem. A pálya jó. A Haladás jön. Jöjjenek önök is.

Meglepve tapasztaljuk, hogy a sok eső ellenére mennyire jó a gyep. A titokról a helyi ősszurkolók azonnal lerántották a leplet. „Pont az eső miatt ilyen jó. Látta volna két hete, kemény volt, mint a beton és fű se nőtt rajta. A Haladásnak nincs ilyen pályája.”

Szarvaskend - Haladás Magyar kupa mérkőzés a legjobb 64 közé jutásért A mérkőzésen 6:0-ra nyert a Haladás Fotó: Polyák Attila - Origo

A jó szurkolót kérdezni sem kell, máris szóba került, hogy a Szarvaskend számára ez az évszázad mérkőzése. „Nem számítunk győzelemre, inkább a tisztes helytállásban reménykedhetünk. Hogy kiben bíztak a helyiek a legjobban a meccs előtt? „Mindenkiben - szólalt meg a háttérben egy nő. - Nálunk mindenki sztár". Persze ezzel a kijelentéssel azért vitatkoztak a férfiak. „Nálunk nincs sztárjátékos, de nagyon tudnak küzdeni a fiúk."

A jókedvhez pedig a sör és a pálinka is nagy segítséget nyújtott, a borosok azonban bajban lettek volna Kenden, mert errefelé nem akkora kincs a hegy leve.

Ebben maradtunk. Korábban a Budapest és Szarvaskend közötti 261 kilométer megtétele alatt megvitattuk, hogy vajon melyik NB I-es csapat nem jut be a kupában a legjobb 64 közé (végül az összes bejutott), hogy mekkora gólt ollózott a dunaharaszti srác a Fradinak, hogy milyen nemes dolog a házigazdáktól a rotyogó pörköltre szóló invitálás (előre jelezték, hogy bármi is lesz a vége, a Hali kap egy jófajta vacsorát), meg azt is, hogy a szarvaskendiek három megye egyes csapatot is kivertek a Magyar Kupa első három fordulójában.

Melegít a Haladás Szarvaskenden Fotó: Polyák Attila - Origo

A Jánosházát (4-1), a Kőszeget (1-0) és a Rábapatyot (4-0)

Ez a három diadal jelentette azt, hogy a kendiek történetük során először – megye kettes csapatként – az országos főtáblára kerültek ebben a sorozatban.

„Nagy dolog ez" – bólogat Vörös Zsolt, a falusi sportegylet elnöke. Az eső továbbra is kíméletlenül ver bennünket, behúzódunk hát a környék egyetlen eresze alá. Ez a kis házikó ad helyet a két csapat öltözőjének, sőt, a sporik is itt vetkőznek. Rájuk most a szokásosnál is jobban odafigyelnek, mert az álommeccsre Tolnay Annamáriát küldte az MLSZ.

Az előbb még gombászó kolléga reszket, csak egy pulcsit hozott magával, rossz nézni, ahogy fázik. A sportköri elnök nem is bírja tovább, kérdi, adjon-e egy kabátot? Majd térül-fordul, egy perc se múlik el és a kolléga a kendiek télikabátjában vigyorog.

Az életmentő kendi kabát Hegedűs Gábor kollégán Forrás: Origo

A meccs kezdetéig ő lesz az érdekes ember, mert az összes hazai szurkoló azt nézi, ki ez a szakállas idegen a kendi kabátban? Jegyet sem vesz, pedig máma a kiemelt meccsre kiemelt belépő dukál,

darabja 500 forint.

Itt nem akar senki sem belógni, csenget a kassza, gyűlik a pénz, amely a kiscsapat várhatóan legnagyobb bevétele lesz a 2017-18-as szezonban.

A belépő 500 forint - senki nem akart belógni Fotó: Polyák Attila - Origo

„Szóval, úgy van az, hogy mi amatőr csapat vagyunk, ezért a játékosok közül van, aki szabadságot vett ki, van, aki elkéredzkedett a munkahelyéről, hogy itt lehessen. Mert az álommeccset senki nem akarta kihagyni.

A Haladás a megye NB I-es csapata, ellenük mindenki meg akarja mutatni" – mondja egy levegővétellel Vörös elnök úr. Szó esik még a kilencvenes évekről, amikor a Szarvaskend a megye egyben nyomta, a Magyar Kupa rangjáról, meg arról, hogyha a Dunaharaszti meg tudta szorongatni a Fradit, akkor talán a Szarvaskendnek is sikerül ez.

Meccs előtti pillanatok Szarvaskenden Fotó: Polyák Attila - Origo

Kollégám közben lelkesedve mondja, hogy azonnal menjek vele, mert ilyet még biztosan nem láttam. A túlsó oldalon egy mezőgazdasági épületben állították fel a büfét, akarom mondani, a sörcsapot. A pult mögött, odabent egy hatalmas kombájn trónol. Polyák Attila szorgalmasan fotóz, majd egy kávét kér.

Elöl a büfé, hátul a kombájn - melegítés a Szarvaskend-Haladás meccs előtt Fotó: Polyák Attila - Origo

„Lenne az, de nincs áramunk, szóval, nem tudom megfőzni" – szabadkozik a pultos asszony, miközben a kezét tördeli.
„Akkor jó lesz egy energiaital is" – így a fényképész, ez pedig nem okoz problémát. Percekkel később egy kocsi fékez mellettünk, a vezetője vidáman integet.

„Jöjjön velem mester, kap kávét, ha kér." „Hová?" – kérdi kikerekedett szemmel Polyák.

„Hát hozzánk, haza. Az asszony megfőzi. Jófajta kávé az, elhiheti.

„Kösz, de most már jó lesz ez a lötty" – mutat a fotográfus a kezében lévő italra. „Ha nem, hát nem” – a felajánló teker egyet a kormányon és máris robog a pálya túlsó oldala irányába.

A kendiek köpcös kapusa, Esztergályos Csaba a kispadon a szerelését igazgatja. Közben sikerült szóra bírnunk. Tehetséges ember, de hiába figyelne fel rá a Haladás, a helyi szurkolók nem adnák oda az új kedvencet.

Esztergályos Csaba, a kendiek kapusa ezt a lövést nem védhette Fotó: Polyák Attila - Origo

Nincs külön bizonyítási vágy bennem, hogy felhívjam a Haladás figyelmét –

nyugtatta meg a kapus a szurkolókat. – Soha életemben nem léptem még pályára hasonló mérkőzésen, így hatalmas izgalommal várom a kezdő sípszót. Mindent meg fogok tenni, hogy jó eredményt érjünk el."

Közben a Haladás is elkezdi a melegítést. Az értő szemek hamar felfedezik, hogy Pacsi Bálint edző ezúttal a B-csapatát hozta el Szarvaskendre. „Az NB I-es keretem 28 labdarúgóból áll" – így Pacsi. „Muszáj lehetőséget adnom azoknak is, akik a hét végén nem játszanak."

Néhányan csalódottak, mert Király Gábor nem jött el a meccsre, azaz a szombathelyi legenda ezen a pályán biztos nem véd. Később azonban befut egy másik király, maga a legnagyobb, Illés Béla, szintén legenda.

Sportvezetőként támasztja a korlátot, miközben az őt hozó nagy fekete kocsi forog a sárban és leparkol az öltözőépület előtt.

Telt ház Szarvaskenden Fotó: Polyák Attila - Origo

„Mi az odds?” – hasít a levegőbe a szokásos kérdés. „51” – jön a válasz. Azaz ha valaki most rátenne egy ezrest a kendiek diadalára, másfél óra múlva nyerne 51 ezret.

A csapatok közben a pályán, Tolnay kisasszony a sípjába fúj, egy kakas rázendít, mehet a meccs.

Amely voltaképpen már a harmadik percben eldől. Eddig bírja a Szarvaskend, Medgyes Zoltán ekkor rámolta be az elsőt, amelyet még további öt követett. „Mi az odds?" – kérdem Hegedűs kollégát, de ő hamar lehűti a kedélyeket, mondván,

már nem lehet fogadni. Levették az oddsot.

Pedig most lenne jó rizikózni. 0-5, hátha innen jön a feltámadás. Erre azonban hiába várunk. Az addig lelkes közönség innentől kezdve kissé csendesedve támasztja a korlátot. A házigazdák szinte a felezővonalat is alig lépik át, miközben a kapu mögött a 18 éves nigériai Funsho Ibrahim Bamgboye az egész első félidőben rendületlenül gimnasztikázik és melegít. Néha köp egy embereset.

Világbajnok is gimnasztikázott a kendi füvesen. A nigériai Funsho Ibrahim Bamgboye gyakorol Fotó: Polyak Attila - Origo

A szünetben bekocog a pályára, térül-fordul. lövéseket mímel, majd a második félidőben újra tornázik, melegít és pök egy hatalmasat.

Pont a mi autónk felé, de ezen nem akadunk ki, a mai modern futballhoz a pökés ugyanúgy hozzátartozik, mint a játékvezető szidása.

Azért ne ragadjunk le ennél az egyetlen momentumnál, mert emberünk nem akárki, hanem világbajnok. A nigériai U17-es válogatottal lett aranyérmes a 2015-ös korosztályos vb-n. Hát, kendiek, aztán gondoltátok-e volna ezt?

Egy világbajnok a falvatokban.

Mondjuk, azon elmerengünk egy csöppet, hogy ha már ennyire híres, vajon miért nem fér be a Haladás B-be, de nem vagyunk mi edzők, meg aztán a 62. percben pályára is küldi őt Pacsi Bálint. Első megmozdulása éppen előttem zajlik, nem sikerül, magyarul káromkodik, tehát már nem jött hozzánk hiába. Mondjuk minden mozdulatán látszik, hogy nem ügyetlen a gyerek, szalad is rendesen, már a labda sem az ellensége. Szépen vezeti a bogyót, lohol utána a kendi koma, de hiába, Funsho gyors, mint a villám.

Egy újabb szombathelyi gól a hat közül Fotó: Polyák Attila - Origo

A hazaiak játékosa pár méter után rájön, hogy felesleges minden erőfeszítés, kinéz a közönségre és annyit mond:

Hát ez az ember szalad, mit tegyek?"

„Hagyd a fenébe" – jön a korláton túlról a jó tanács. Majd egy ordítás.

Hé, fiam, menj már a labdáért.

Nem egészen így mondták neki, de ez volt a közlendő lényege. Funsho csak pislog, nem érti az egészet, aztán – jobb a békesség alapon – odébbáll. Közben egy Hali-akciót akaszt meg szabálytalanul a kendi védelem, a szombathelyi játékos hasra fekszik, úgy melegszik. Jön is a zrika azonnal.

„Itt nincs pályafűtés, öreg. Kelj fel, szalaggyá'"

A csatár rosszallóan pislant keresi, ki volt ez a galád ember, de aztán annyiban marad a dolog. Különben is 5-0-ra vezet már a Haladás, felesleges dolog itt minden izmozás. A legvégén Miroszlav Grumics akasztja be a hatodikat, őt jól ismerjük. Fénykorában a Kaposvár egyik legjobbja volt, később megfordult a Pécsben, a DVTK-ban, a Kozármislenyben és a Kisvárdában is.

Miroszlav Grumics fejese Fotó: Polyák Attila - Origo

Most éppen Szombathelyen játszik, a végén már mindenki neki szurkolt, hogy verjen be egyet, az egész meccsen sokat tett ezért. Mondjuk, a minőséget ne kérjük rajta számon, különben is, minden jó, ha jó a vége, övé a hatodik, ezzel tesz pontot a meccs végére a kopasz ember. 0-6, meccsnyelven hat kopasz.

Hegedűs kolléga közben azon morfondírozik, hogy mennyire könnyű lesz itt az interjú készítése. Hiába, no, nem ehhez szokott. A válogatott meccsek után ez az egyik legnehezebb újságírói feladat a vegyes zónában.

Szarvaskenden a vegyes szót a pörkölt követi, a házigazdák jófajta vegyes pörkölttel várják a Haladást a közeli Szabó-Tanyán.

Bennünket is invitáltak, mondták, nem kell sokat várni, már rotyog. Közben a szombathelyiek csapatkapitánya, Schimmer Szabolcs elmesélte, mennyire szimpatikus ellenfél volt a Szarvaskend.

Csak a miheztartás végett repült be a meccs végén egy petárda Fotó: Polyák Attila - Origo

Németh Tamás, a hazaiak játékosa pedig így beszélt:

A cél az volt, hogy élvezzük a találkozót, mivel ilyen esély az életünkben nem sok adatik. Játszottam korábban az NB III-ban a Körmend színeiben, de az azért más. Abszolút nem váltottunk szégyent, a tisztes helytállás sikerült és ez a legfontosabb. Annak ellenére, hogy hat gólt kaptunk, de ne felejtsük, hogy NB I-es csapattól. Most pedig megyünk a tanyára, vendégül látjuk a Haladást, utána pedig belehúzunk az éjszakába."

Így teszünk mi is az öreg Pözsóval, belehúzunk, irány Budapest. Mondjuk, rögtön az elején eltévedünk rendesen, Halastónál (ez a kendiek egyik szomszéd faluja) rossz irányba tekerem a kormányt, úgyhogy bejárjuk az egész Kemeneshátat.

Szarvaskendi búcsúkép Fotó: Polyák Attila - Origo

Olyan rejtélyes nevű falvakon vágtatunk át, mint Sárfimizdó, Petőmihályfa, Győrvár és Gersekarát. Utóbbi faluban 1985-ben személyesen vizitált Losonczi Pál, az Elnöki Tanács akkori elnöke. Mondják, a környéken azóta sem volt ekkora felhajtás, mint most, amikor az évszázad álommeccsét játszotta Szarvaskenden a Haladás.