Antonio Cassano tehetségéhez soha nem fért kétség. Nem véletlen, hogy 39-szer szerepelt az olasz válogatottban, de az sem, hogy a Roma, a Real Madrid, az AC Milan és az Internazionale is látott benne fantáziát. Más kérdés, hogy az olasz fővároson kívül szinte mindenhol megbukott, de ez sem írható képességei hiányának számlájára.
Egyszerűen fejben kevés volt a legmagasabb szinthez, de ezt ő is tudja magáról:
"Problémás srác voltam, soha nem lehetett tudni, hogy milyen lábbal kelek fel, milyen hangulatom lesz. Meg hát edzeni sem nagyon szerettem, az étrendemre sem figyeltem, általában azt ettem és akkor, amihez és amikor kedvem szottyant.
Ha másmilyen aggyal születtem volna, valószínűleg a hozzáállásom is jobb lett volna és akkor lehettem volna olyan jó, mint Messi, Neymar, vagy a többiek.
Igen, ismerjük a "volna, volna, volna..." történeteket. Persze ha már kinyitotta a száját, nem volt rest odaszúrni az olasz focinak sem:
"Régen Francesco Totti és én az utcán fociztunk és élveztük a játékot. Ez szerintem a pályán is látszott. Ma mi a helyzet? Minden túl van szervezve, senki nem a mókáért játszik.
A Serie A meccsei is untatnak, mert semmi tehetséget nem látok, csak a merev szervezettséget.
Inkább nézem a parkban a srácokat, ahogy fociznak, sokkal látványosabb és izgalmasabb."