Nagy változás a magyar fociban, minőséget kell felmutatni a pénzért

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) nyártól új ösztönzési rendszert vezet be, amelynek középpontjában a tehetséges játékosok kinevelése áll. Megszűnik az eddigi fiatal labdarúgók szerepeltetését célzó ösztönzési gyakorlat – pénzt kap a klub, ha 21 év alatti játékost játszat –, és objektív eredményességen, a produktivitási pontszámra alapuló utánpótlás-finanszírozási rendszer alapján juthatnak pénzhez a klubok.

„A fiatal játékosok szerepeltetését célzó közvetlen ösztönzés helyébe

a kizárólag objektív eredményességen alapuló produktivitási pontszám lép. A nyártól élesben induló rendszerben

az egyesületek annak figyelembevételével jutnak hozzá a működési alapforrásokhoz és kiegészítő támogatásokhoz, hogy képzésük során hány professzionális labdarúgót nevelnek ki” – hangzott el a szövetségtől.

A minőségi fiatalok képzése a jövőben jó befektetés lesz Forrás: mlsz.hu

Az MLSZ vezető testülete úgy ítélte meg, hogy a fiatalok játéklehetőségét az elmúlt években támogató, úgynevezett „fiatalszabály” jó irányba tett lépés volt, de

az élvonalban nem minden profi klub számára jelentett valódi ösztönzést.

A produktivitási támogatásban kizárólag azok a sportszervezetek részesülnek majd, amelyek érdemi mértékben részt vettek profi és/vagy utánpótlás és felnőtt válogatottban szereplő játékos nevelésében.

A támogatást pontszámítási rendszer alapján határozza meg a szövetség: minél több, minél magasabb szinten szereplő futballistát nevel egy klub, annál magasabb anyagi támogatást kap.

Az újítás tehát kizárólag a teljesítmény, a pályán töltött idő alapján honorálja a játékosokat nevelő egyesületeket.

Saját nevelés és nevelőklub

Az MLSZ azt a játékost tekinti saját nevelésnek, aki igazolhatóan legalább három évet eltöltött annál a klubnál, ahol profiként, felnőtt korosztályban első alkalommal pályára lép. Ez akkor is érvényes, ha a klubja kölcsönadja, és ezt követően lép pályára a klubja felnőtt csapatában. Nevelőklubnak pedig azt a sportszervezet nevezik – akár több klub is lehet -, ahol a labdarúgó betöltött 19 éves kora előtt igazolt játékos volt.

A rendszert nem az MLSZ találta ki, külföldi minták alapján dolgozta át. Az újítás nem a felnőtt klubokat, hanem sokkal inkább a nevelőegyesületet ösztönzi, hogy a legjobb játékosokat „termelje” ki.

A pontszámítási rendszer

Az MLSZ minden olyan labdarúgót vizsgál, amely 2007. január 1-ig nem töltött be a 19. életévét. (A szövetségnek húznia kellett egy határt, meddig megy vissza az időben a vizsgálatot illetően). Az NB I, NB II, NB III-as felnőtt, korosztályos válogatott tétmérkőzésen, a kiemelt, illetve a TOP5 európai bajnokság – angol, olasz, német, spanyol, francia – valamelyikében pályára lépő labdarúgó, egy

objektív ponttáblázat alapján kiszámítható pontszámot kap.

Érdemes megjegyezni, hogy külön pontszámot ér az Európa Liga és a Bajnokok Ligája mérkőzés is.

A produktivitási rendszer

megkülönbözteti a képzési időszakot és a produktív időszakot.

Előbbi az első igazolástól számítva a játékos 19 éves koráig tart, míg utóbbi 19 és 25 év között. Ez pedig az jelenti, hogy a labdarúgó 25 éves koráig termeli a pontokat a nevelőegyesületeinek, legalábbis itthon, mivel külföldön játszók esetében fölfelé nincs életkori határ. A pontszámot a figyelembe vehető bajnokság/mérkőzés határozza meg.

A produktivitási rendszer lényege és számítása Forrás: Origo

Ami a pontszámítást illeti, az alapsúly egy pontot ér, amely elérhet attól függően felfelé, vagy lefelé, hogy a labdarúgó mennyi idős, milyen bajnokságban szerepel, és hogy saját nevelés, vagy másik klubtól vásárolta az adott csapat.

A produktivitási pontot a játékidő (perc) szorozva produktivitási súly adja meg. Három szezont vizsgálnak, az elosztás a nevelési idő arányában történik.

Például ha Thomas Doll játszatja Botka Endrét a Ferencvárosban, akkor azzal a játékos nevelőklubjának, a Budapest Honvédnak is pénzt keres vele. Ezzel a korábbi rendszerrel ellentétben a szakmai szempontok kerülnek előtérbe, és nem a kényszer szüli a kezdőcsapatokat.

A ferencvárosi Botka Endre Kispestre is szállítja a pénzt Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Egy játékos tehát a felsorolt bajnokságokban pályán töltött percei és életkora alapján, illetve az MLSZ-táblázat szorzói szerint generál pontszámokat. Legkevesebbet, 0,25 pontot az NB III-as játékperc ér, az NB II 0,50-et, az NB I 1 pontot. Viszont ha még U19-es korban lép valaki pályára hazai bajnokin úgy már 2,5 pont jár percenként.

Legtöbbet a felnőtt válogatottban, vagy a TOP5 bajnokság valamelyikében lejátszott összecsapás adja, összesen 3 pontot.

Egy pontért nagyjából 4000 forint jár, tehát 90 perc alatt egy mérkőzésen az NB I-ben akár egymillió forintot is hozhat a klubjának az U19-es, saját neveléső labdarúgó.

Versenysorozat - pályán eltöltött percek szorzószáma

(X JÁTÉKPERC)
NB III - U19 játékos 0,25
NB II – 23 évig 0,50
NB II - U21/U20/U19 játékos 0,75/1,00/1,25
NB I – 25 évig 1,00
NB I - U21/U20/U19 játékos 1,5/2,00/2,50
U17/U19/U21 válogatottak 1,00/1,50/2,00
Kiemelt külföldi bajnokságok, TOP 5 bajnokságok II. osztálya 2,00
UEFA Európa Liga és Bajkizárólag a teljesítmény, a pályán töltött idő alapján honorálja a játékosokat nevelő egyesületeket.Bajnokok Ligája 2,50
TOP 5 bajnokságok 3,00
Felnőtt „A" válogatott 3,00
Saját nevelés extra szorzó (NB I és NB II) 1,20

Gulácsi az élen, Bánó-Szabó a meglepetés

Az MLSZ elkészítette, hogy a pontszámok alapján melyik tíz játékos hozta a legtöbb pontot a nevelőklubjának. Nem meglepő, hogy az Gulácsi Péter éll, aki minden egyes Bundesliga mérkőzése 90 x 3, azaz 270 pontot ér az MTK-nak, mint saját nevelésű labdarúgó. De érdemes megjegyezni a kispesti fiatal,

Bánó-Szabó Bence nevét is, aki a 6. a listán, 4101 szerzett ponttal, olyan labdarúgók közé bekerülve, mint Kádár Tamás, Korcsmár Zsolt, vagy éppen Korhut Mihály.

Gulácsi az élen, a kispesti Bánó-Szabó Bence is előkelő helyen Forrás: Origo

A szövetség természetesen elkészítette a klubok erősorrendjét is, ezt májusban fogja nyilvánosságra hozni. Ahogy egyébként

a teljes adatbázis mindenki számára elérhető lesz,

így akár a szurkolók, klubvezetők, tulajdonosok maguk is számolhatják, mennyi pénzre számíthat a saját csapatuk a jövőben. A mutató évad közben folyamatosan kiszámításra és közzétételre kerül. A pontok számításának időszaka évente, minden év május 31-én lezárásra kerül, így alakul ki az éves klubsorrend. A pénzt évente fizeti ki a szövetség.

A produktivitási alap 4 milliárd forint lesz – ez megegyezik a korábbi rendszerben kifizetett összeggel –, amely felülről nyitott,

így ha a jövőben több minőségi játékos kerül ki a műhelyekből, akkor ez az összeg emelkedhet. Bár a plusz pénzt akkor valahonnan elő kellene teremtenie az MLSZ-nek, de ahogy mondták, csak örülnének, ha emiatt fájna a fejük. Ha növekszik az összeg, az

jó visszajelzés a szövetségnek, hogy a magyar foci előre tudott lépni.

Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke beszél a szövetség közgyűlésén Telkiben Forrás: MTI/Illyés Tibor

Eddig 32 klub részesült a pénzből, ez most 351 klubhoz jut el,

a kisebb nevelőegyesületekhez is. Persze, a normatív rész csökken, viszont a teljesítményalapot megemelték. Az új rendszernek tehát lesznek vesztesei és győztesei is, de objektív lesz az elosztás.

Akadémiák, légiósok, női foci

A szövetség céljai változatlanok: a magyar futball csak akkor lehet sikeres, ha egyre több minőségi fiatal magyar labdarúgó kap lehetőséget a szereplésre. Ami az akadémiákat illeti,

csak akkor kapnak pénzt az MLSZ-től, ha minőségi játékosokat termelnek. Tehát nem nevezheti magát évekig akadémiának

egy adott szervezet, ha nem „állít elő terméket”. Az új struktúrában előre lehet lépni, de vissza is lehet esni az utánpótlásképzéssel foglalkozó szervezeteknek. Fontos, hogy az adott szinten maradjon meg a tömegesítés és megtakarítás, a tehetségek pedig kerüljenek feljebb.

Az akadémiáknak minőséget kell letenniük az asztalra Forrás: Origo

Emellett megmarad a közelmúltban bevezetett nevelési költségtérítési rendszer, amelyben a klubok egymás felé fizetik a nevelési költségtérítést a profi szerződéssel nem rendelkező játékosok átigazolása során. Ennek célja – az MLSZ szerint – az átgondolt átigazolási politika és a nevelőegyesületek képzési munkájának elismerése. Ami a légiósokat illeti,

a szövetség előírása szerint egy csapat legfeljebb tíz külföldi kerettag versenyengedélyét válthatja ki.

Az NB II-ben mind a hazai játékosokra, mind a fiatal játékosokra vonatkozó eszközrendszer változatlan marad.

Ami a női focit illeti, ott sokkal letisztultabb, egyszerűbb rendszert dolgozott ki az MLSZ.

A női NB I-ért 0,1, az U17-es válogatott mérkőzésért 1, az U19-esért 2, míg a felnőtt nemzeti csapatban való szereplésért 3 pontot kapnak percenként a játékosok, és ez alapján osztják el a produktivitási alap 100 millió forintját.