Virtuális valóság és Puskás-reklikviák az új stadion látogatóközpontjában

Még gőzerővel folyik az új Puskás Ferenc Stadion építése, de már mától bárki ‚beléphet” Európa egyik legnagyobb stadionjába: ehhez csak a pénteken átadott látogatóközpontig kell menni, ahol a stadion történetét, a jelenleg zajló építkezés stádiumait is megtekinthetjük. Nem utolsósorban pedig egy Puskás Ferenc életét bemutató kiállítás is helyet kap majd a falak között. A látogatóközpontba a belépés ingyenes.

Magyarország legnagyobb középületét 2019 végén adják át, azonban, ahogy az Fürjes Balázs, a budapesti beruházásokért felelős államtitkár és kormánybiztos kiemelte: egy ilyen volumenű, az adófizetők pénzéből készülő beruházásnál kötelességük, hogy minél több embernek, minél részletesebben mutassák be az építkezés fázisait. Habár még közel két évek kell várni az első futballmeccsre az új stadionban, a látogatóközpont ünnepélyes megnyitásakor tapasztaltak alapján azt állíthatjuk, jó helyre kerülnek az adóforintok.

Ilyen lesz, amikor elkészül az új Puskás Ferenc Stadion Fotó: Polyák Attila - Origo

„A legendás küzdőtér egyes elemeinek megtartásával épül újjá a stadion” – mondta a Gera Zoltán tiszteletére zöld-fehér nyakkendőben feszítő Tarlós István főpolgármester, aki a kötelező szereplés előtt még megmutatta, hogy ott vannak a kezében a gyekkori gombfoci fogások, majd röviden bevezette a jelenlévőket az egykori Népstadion történetébe, az első, 20. század elején kelt tervektől az 1954-es, még 100 ezer néző befogadására tervezett stadion átadásáig, a modern kori Puskás-stadionnal bezárólag.

Tarlós István (középen) és Fürjes Balázs (jobbra) a Puskás Ferenc Stadion Látogatóközpont megnyitóján Fotó: Polyák Attila - Origo

Mint megtudtuk, valójában csak a toronyépületnek nevezett hétemeletes építmény marad meg, azaz a régi stadion egyik legjellegzetesebb része, viszont az új tartópillérek formájukban őrzik majd a korábbi stadion emlékét (a tervezés a Sportarénát is jegyző Skardelli Györgyöt dicséri). A labdarúgás mellett volt itt kosárlabda Európa-bajnokság (1955) magyar győzelemmel, és felejthetetlen koncertek is (Rolling Stones, Queen, Illés, Omega, és a sor nagyon hosszan folytatható). A kétezres évek elejére azonban nyilvávalóvá vált, hogy halaszthatatlan egy új, modern stadion felépítése, melyről 2013-ban született meg a kormányhatározat, maga az építés pedig 2016-ban kezdődött.

A 2019 végére tervezett átadáskor büszkén vallhatjuk, hogy a stadion teljes egészében magyar beruházásból valósult meg:

magyar cégek, magyar tervezők, magyar beszállítók kezemunkáját dicséri majd monumentális, 60, adott esetben akár 80 ezer embert is befogadni képes létesítmény" – mondta a főpolgármester. Tarlós István reményét is kifejezte, hogy a 2020-as Európa-bajnokságon - amikor Budapest három csoportmérkőzést és egy nyolcaddöntőt rendezhet - magyar futballisták is pályára léphetnek a Puskás Ferenc Stadionban.

Puskás Ferenc stadion építése: magyar kezek munkája Fotó: Polyák Attila - Origo

A Tarlós István által többször is méltatott, a beruházást felügyelő, a budapesti fejlesztésért felelős Fürjes Balázs kormánybiztos és államtitkár már gyakorlott átadója a fővárosi sportlétesítményeknek, hiszen ő irányította a Budapest Sportaréna, a Groupama Aréna és a Duna Aréna kivitelezését is.

„Ez az épület nem a kormányé, nem a főpolgármesteré és nem a közgyűlésé, hanem a magyar embereké – hangsúlyozta Fürjes Balázs. –

Ami itt felépül, az több, mint egy stadion, egy modern, minden igényt kielégítő sport és élményközpont

– tette hozzá a kormánybiztos, aki kiemelte, hogy habár 2020-ban az UEFA szabályai miatt Budapest nem rendezhet európai kupadöntőt, arra kérték Csányi Sándort, az MLSZ elnökét, hogy minden követ mozgasson meg, hogy 2021-ben vagy 2022-ben a Puskás-stadionban Európa-liga- vagy Bajnokok Ligája-döntőt rendezhessenek.

Lesz egy nagyjából kétezer főt befogadni képes konferenciaközpont is,

és végre lehet Budapesten, sokkal korszerűbb körülmények között, mint valaha, újra 60-80 ezres közönséget vonzó koncerteket rendezni.

Most már Budapestre is eljöhetnek azok a világsztárok, akik eddig Bécsnél megálltak, hiszen most már itt is minden feltétel adott lesz a számukra" – mondta el az Origónak nyilatkozva.

Az államtitkár elmondta azt is, hogy a stadion építése nem kevesebb, mint 10 ezer embernek ad munkát, két Erzsébet-hídra elegendő acél, több mint 2000 kilométernyi kábel és irdatlanul sok beton (12x1 kilométeres "betonkígyót" lehetne belőle kiönteni) felhasználásank eredménye lesz az ultramodern aréna. A munkálatok az ütemterv szerint haladnak, de még koránt sincsenek kész.

"Jól haladunk, de nyugtával dícsérjük a napot, hiszen még az építkezés felénél sem tartunk – mondta kérdésünkre az államtitkár.

Most jön a legnehezebb rész: azoknak a hatalmas, nyolcvan méter hosszú, és egyenként 250 tonnás acélszerkezeteknek a fölemelés mintegy hatvan méter magasba, és a rendkívül precíz, hibamentes illesztése.

Ha végéig sikerül tartanunk a mostani ütemet, akkor elmondhatjuk, hogy a legnehezebb kihíváson túl lesznek az építők."

Nem csak focimeccseket, koncerteket is lehet majd rendezni az új arénában Fotó: Polyák Attila - Origo

A látogatóközpont attrakciói közül a virtuális valóságszemüveget emelte ki Fürjes Balázs, melyet felvéve madártávlatból nézhetjük meg az új stadiont, de akár a küzdőtér közepén állva is szétnézhetünk Magyarország legnagyobb középületében.

A virtuális valóság is beköltözött a látogatóközpontba Fotó: Polyák Attila - Origo

Fürjes Balázs azt is elárulta, hogy ő melyik két csapatot látná szíve szerint pályára lépni az új stadion első mérkőzésén.

„Az egyik, természetesen, a magyar válogatott lenne, és, ha én választhatnék ellenfelet, akkor Angliát hívnám meg, már csak a hagyomány jegyében is.

1954-ben szintén velük nyitottuk meg a Puskás Ferenc Stadion elődjét, a Népstadiont, és, ha ezúttal nem is nyernénk 7-1-re, biztos, hogy jó mérkőzést játszanánk.

A látogatóközpont, a hétfői szünnapok kivételével, a hét valamennyi napján reggeltől estig várja a látogatókat. A belépés ingyenes.