Az MLSZ egy vadiúj pontrendszert vezetett be, ami alapján jutalmazza az összes olyan egyesületet, amely kinevel olyan játékost, aki „pontot termel".
És hogy kik ezek? Minden olyan 25 éven aluli magyar játékos, aki az NB I-ben játszik, vagy 23 éven aluli és az NB II-ben, esetleg 19 éven aluli és az NB III-ban. Valamint az összes olyan légiós, aki a magyar bajnokságnál erősebb ligában játszik, és persze azok, akik a válogatottakban képviselik Magyarországot.
Természetesen a pontszámokat súlyozzák különböző kategóriák szerint,
így például egy saját nevelésű játékos, aki az NB I-ben pályára lép, de csak 19 éves, extra szorzót kap.
Ugyanez vonatkozik a top5 külföldi bajnokságra (spanyol, angol, olasz, német, francia), valamint a válogatottakra. Szintén felértékelődik a játékosok Bajnokok Ligája-, illetve Európa-liga-szereplése is.
Egy játékos minden pályán töltött percért egy pontot kap, ha végigjátszik egy meccset, akkor értelemszerűen 90-et. 1 pont 4000 forintot ér. A játékos által termelt pontokon minden egyesület osztozik, amelyben a focista a nevelési idejét töltötte. Ezt az időszakot az első igazolásától kezdve számítják (ami nem lehet régebbi, mint 2007. január 1.) és a 19. életév betöltéséig szól.
Az MLSZ a rendszer nyomon követésére egy adatbázist is létrehozott, amelyben az elmúlt három szezon összes, pontot termelő futballistájának összes mérkőzése megtalálható. De nem csak a játékosok közül lehet böngészni, elérhető a nevezett időszak alapján számolt top10-es lista a focistákat és a klubokat is tekintve.
Nem meglepő, hogy Gulácsi Péter szállította a legtöbb pontot az előző három évad alatt, hiszen rendszeresen véd a Bundesligában, emellett a BL-ben és az El-ben is folyamatosan játszott, a válogatottról nem is beszélve.
Neki is köszönhetően az MTK vezeti a klubok rangsorát, méghozzá jókora fölénnyel a Puskás Akadémia és a Budapest Honvéd előtt.
Nézzünk egy példát is: a Budapest Honvéd fiatal játékosa, Banó-Szabó Bence az előző szezonban csapata alapembere volt és szépen is termelte a pontokat. Mivel ekkor még nem töltötte be 19. életévét, így extra szorzót is kapott érte a csapata. És mivel Banó-Szabó nem csak Honvéd kötelékébe tartozott, ezért további két klub is részesült a pontokból.
Látható tehát, hogy az MLSZ továbbra is szeretné ösztönözni a csapatokat, hogy játszassanak fiatal magyar tehetségeket, de csak olyanokat, akik érdemesek rá. Ráadásul több kisebb csapat is kap majd pontot, összesen mintegy 400 egyesület országszerte. Az MLSZ 4 milliárd forintot csoportosított át a produktivitási rendszer finanszírozására, melynek nincs felső határa, tehát fellendülés esetén nőne a támogatási alap. Az utánpótlás-sportszervezetek tehát összességében ugyanakkora éves támogatásban részesülnek, csak a felosztási rendszer változott meg. Csapatonként egyébként 450 000 000 forintban van megszabva a maximum.
Fontos kitétel, hogy a megszerzett összeget a klubok kizárólag az utánpótlásképzésre fordíthatják.
A végére pedig egy friss adat, így nézett ki a 2018/19-es NB I-es első forduló a produktivitás szempontjából.
A nőknél is megjelenik a szisztéma egyszerűsített változata, ott egy pont 850 forintot ér majd. Az adatok természetesen nyilvánosak, bárki regisztrálhat a produktivitas.mlsz.hu oldalon. Remélhetőleg a rendszer hosszú távon beépül a klubok tervezési, működési tevékenységébe, hiszen ez a szövetség átfogó célja.