Nem volt olyan magyar futballrajongó, aki ne szisszent volna fel az UEFA idén tavasszal bejelentett döntéseit követően. A Bajnokok Ligája és az Európa-liga selejtezőrendszerének sokadik átalakítása megint a nagy csapatoknak kedvezett.
Mást ne mondjunk, a BL-ben az angol, a német, az olasz és a spanyol bajnokság első négy helyezettje ettől az idénytől kezdve automatikusan főtáblára kerül.
Ez azt jelenti, hogy a 32 helyből 16-ot ez a négy ország visz el, míg a többi rögzített helyek után a selejtezőből mindössze hat csapatnak adatik meg belépni az álmok, vagyis a Bajnokok Ligája kapuján a főtáblás küzdelmekre.
Jól tudjuk, hogy az UEFA miért döntött így.
Azért, hogy a nagycsapatoknak kedvezzen, azért, hogy egy Real Madridnak vagy egy Manchester Unitednek minél kevesebbszer kelljen elutaznia olyan helyekre, mint például Asztana, vagy éppen a fehéroroszországi Boriszov.
A milliárdokkal kitömött szupercsapatok inkább százszor elmennek Manchesterbe vagy Milánóba, mint ezekre a városokba. Ráadásul – érvelt az UEFA – a tévénézők százmilliói akár hat Real Madrid-Manchester United meccset is megnéznek az egy darab BATE-Real helyett. Mert – emelte fel az ujját az UEFA –
a kiscsapatok nagy mérkőzései a helyieken kívül senkit sem érdekelnek.
(Az meg, hogy mit gondol erről az egészről egy kazah vagy egy fehérorosz ember, alegységprobléma.)
Nincs abban semmi túlzás, hogy az UEFA legszívesebben már most egy zárt elitklubbá alakítaná a Bajnokok Ligáját, ahonnan kiesni nem lehet, de bejutni sem.
A kontinentális szövetség vígan és könnyen össze tudna szedni 32 olyan csapatot, amely ennek a kitételnek megfelel.
Hogy a dolog mennyire nem ördögtől való, arra bizonyíték a férfi kosárlabda-Euroliga. Ez a versenysorozat egy olyan zárt elitbajnokság, ahová a kis kosárlabdanemzetek csapatainak nincs belépés.
A sorozatot nem is a FIBA, hanem az ULEB (az Európai Kosárligák Uniója) szervezi, folyamatos harcban állva a Nemzetközi Kosárlabda Szövetséggel. A kicsiknek marad a Bajnokok Ligájára átkeresztelt konc, de az Euroligába nincs belépés. Ezen el lehet ugyan merengeni, de teljesen felesleges. A (rossz) példa az UEFA előtt is adott volt,
egyelőre azonban a mostani drasztikus döntésnél (amely szerint a selejtezőből hat csapat mehet a főtáblára) tovább nem lépett az európai szövetség.
Ne vegyünk rá mérget, hogy a jövőben nem fog.
Mindezeket összegezve talán nem kell külön hangsúlyozni, mekkora lehetőség előtt áll a MOL Vidi, és mekkora dolog az, amit idáig végrehajtott.
A felsoroltak közül az első és utolsó ponttal érdemes egy kicsit bővebben foglalkozni. A MOL Vidinek a BL (vagy Európa-liga)-főtáblára kerüléshez nyolc meccset kell (kellett) megvívnia a nyáron. 2009-ben, amikor
a Debrecen magyar csapatként bejutott a BL főtáblájára, elég volt három párharcot, hat mérkőzést sikeresen venni, mert a harmadik akkor már a playoff-mérkőzés volt.
(A DVSC annak idején a svéd bajnok Kalmar ellen 3-3-mal, idegenben lőtt góllal jutott tovább, majd az észt Levadija Tallin ellen kettős győzelemmel. A playoffban a bolgár Levszki Szófia következett, egy újabb kettős diadal, így jöhetett el Budapestre az angol Liverpool, az olasz Fiorentina és a francia Lyon.)
Ami ennél fontosabb, hogy a Debrecen akkori sikerét nagyon sokan azzal relativizálták, hogy az UEFA elnöke,
Michel Platini a kiscsapatok számára kövezte ki a BL-be vezető utat azzal, hogy szétválasztotta a bajnokokat és a nem bajnoki BL-résztvevőket.
A MOL Vidi most egy sokkal nehezebb utat járt be, könnyítésről itt már felesleges beszélni. Meg szerencsés sorsolásról sem, hiszen amikor a magyar bajnok neve mellé a bolgár Ludogorecet húzták, nem volt ember, aki nem fogadott volna a bolgár csapat sima továbbjutására.
Csak a gólkülönbség lesz a kérdéses"
– lehetett hallani oly sokszor. Ehhez képest a dühös és csalódott bolgárok (brazilok) a felcsúti Pancho Aréna öltözőfolyosóját rugdosták – mert Kovácsik Ádám kapujába nem találtak be.
Szóljunk akkor most a menedzsmentről. A sportigazgató, Kovács Zoltán legnagyobb dicsérete az, ahogy a DVTK-szurkolói beszélnek róla. A Miskolcon is megfordult sportvezető már ott megmutatta, hogy ért ehhez a szakmához, igaz, a megkezdett munkáját nem tudta befejezni. Kovács annak idején a magyar válogatottban is ellenállhatatlanul küzdött, élete első válogatottbeli fellépésekor az ő góljával mentettük döntetlenre a norvégok elleni vb-selejtezőt 1997-ben. Kovács Zoltán 1997-2005 között, azaz a magyar labdarúgás egyik legzavarosabb időszakában húszszor volt válogatott. 2003-ban, amikor a Gellei Imre vezette nemzeti csapat egy lépésre volt az Eb-kijutástól, játszott azon a rigai mérkőzésen, amelyen a lettek 3-1-re vertek el bennünket, megfosztva a magyar csapatot az esetleges pótselejtező lehetőségétől.
Kovács már játékosként sokszor beszélt arról, mit kellene másképpen tennie az akkori sportvezetésnek.
Amikor pályafutása végén ő is sportvezető lett, igyekezett elkerülni azokat a hibákat, amelyet elődei oly sokszor véghez vittek.
Sokan nem értették azt sem, amikor 2016 tavaszán Kovács Zoltán megköszönte a Videoton akkori edzőjének, Horváth Ferencnek a munkáját. Horváth még 2015. október 17-én úgy vette át a Videotont, hogy a csapat a tabella 7. helyén állt. A bajnokság végén a Vidi a második helyre jött fel, ennél többet abból az idényből nem lehetett kihozni.
A vezetőség mégis megköszönte Horváth munkáját –
akinek egyébként lejárt a szerződése –, és a norvég Henning Berget hozta Fehérvárra.
Horváth Ferenc, Balmazújváros, Videoton
Óriási vihart kavart a Balmazújváros utolsó NB I-es mérkőzésének végén Horváth Ferenc, a Balmaz edzője, aki akkori nyilatkozatában azt nehezményezte, hogy a Videoton nem teljes csapattal állt ki a bajnokság utolsó fordulójában a DVTK elleni mérkőzésre. Csak emlékeztetőül: a Vidi már bajnokként érkezett Miskolcra, ahol 2-1-es vereséget szenvedett. A Balmazújváros 3-3-at játszott a Fradival, így kiesett. Ha nyer, bentmarad. Ezt tudjuk. Az már kevésbé ismert, hogy a bajnokságnak június 2-án lett vége. Georges Leekens a magyar válogatottal június 6-án Bresztben Fehéroroszország, június 9-én Budapesten Ausztrália ellen játszott barátságos mérkőzést. A válogatott keretben 6 Vidi játékos szerepelt, akik június 9-én este értek vissza Fehérvárra. A Vidi június 14-én kezdte meg felkészülést és az edzőtábort. Marko Nikolics egyet tehetett: a válogatottba is behívott Vidi-futballistákat pihentette az utolsó NB I-es meccsen. Mit kellett volna csinálnia másképpen? Persze Horváthnak könnyebb volt akkor sarat dobálni, meg a Videotont szidni, mint saját csapatában keresni a hibát.
Berggel a csapat ismért második lett, majd jött a szerb Marko Nikolics, akivel már az egy évvel ezelőtti nemzetközi kupaselejtezőben is az Európa-liga-playoffig jutott a Vidi. (Többek között a Bordeaux kiverésével, amelyet akkor joggal nevezhettünk földöntúli bravúrnak.)
A MOL Vidi vezetése mindig is azt tartotta szem előtt, hogy a magyar bajnokságban nyújtott lehető legjobb szereplés mellett Európában is a maximumot kell kihozni a csapatból.
A Horváth Ferenctől történő búcsú egyik oka szinte biztosan ennek a célkitűzésnek a mentén fogalmazódott meg. A magyar sportban erre egyetlen hasonló példát láttunk. 2017 kora nyarán a Sopron Basket női kosárlabdacsapatának ügyvezetője, Török Zoltán egy megnyert bajnokság és egy Magyar Kupa-aranyérem után köszönte meg Sterbenz László vezetőedző munkáját.
A helyére hozott baszk Roberto Iniguez a következő idényben az Euroliga döntőjébe vitte a Sopront, és ott ezüstérmet nyert. Marko Nikolics szerződtetése pedig abszolút bejött a magyar csapatnak. Pár meglátás a nyár eddig eltelt meccseiről:
Papíron most is az ellenfél, a görög bajnok AEK Athén az esélyesebb. Ezt eddig kétszer írtuk le, először a Ludogorec, másodszor a Malmö elleni meccsek előtt.
A Vidi játékosait eddig egyszer sem roppantotta össze a teher, ha egy olyan csapattal játszottak, amelyet szinte mindenki esélyesebbnek tartott náluk.
Érdekes, hogy a luxemburgi bajnok Dudelange ellen a Vidit vélték sanszosabbnak – nem is alaptalanul –, ott cseppet döcögött a gépezet. A magyar játékosok nem nagyon szeretik, ha a sajtó vagy a közvélemény esélyesnek tekinti őket – hány ilyen példát láttunk már a közelmúltban. A görögök mellett szól a csapat múltja, az ország magasabban jegyzett labdarúgása és a görög fővárosban minden bizonnyal teljesen megtelő stadion. Más nem nagyon.
Ez utóbbinál, vagyis a teljesen megtelő stadionnál álljunk meg egy szóra. Meg a tulajdonos, Garancsi István döntésénél, aki ezen a nyáron a csapat nevét MOL Vidire változtatta.
Tette ezt azért, mert a MOL immáron olyan mennyiségű pénzzel támogatta az egykori Videotont, amellyel egyetlen más cég sem.
A döntés alaposan megosztotta a szurkolókat, pontosabban az ultrákat, akik azonnal bojkottra szólítottak fel. Így aztán a fehérvári kemény mag tagjai sem a Dudelange, sem a Ludogorec, sem a Malmö elleni hazai meccsen nem mentek el Felcsútra. Miközben a MOL Vidi az egész országot maga mellé állította, saját ultráik fordultak el a csapattól. Hogy néznek majd ezek az emberek a játékosok szemébe?
Természetesen nem tisztünk ebben a kérdésben igazságot tenni, de azért két dologra mégis felhívnánk a figyelmet. A háromszoros Bajnokok Ligája-győztes győri női kézilabdacsapat nevében ott van az Audi, mégsem hallottunk arról, hogy emiatt egyetlen szurkoló is elfordult volna a csapattól. Az osztrák bajnokságban szereplő Red Bull Salzburg bajnokcsapata szintén zsúfolt ház előtt játssza a meccseit, pedig
egészen biztosan romantikusabban hangzik a Salzburg csapatnév.
Csakúgy, mint a Videoton. Csakhogy ismereteink szerint az egykori fehérvári gyáróriás mára a nevén kívül semmit nem adott a Vidinek, éppen ezért került sor a váltásra. Nosztalgiából már tele van a magyar futball padlása, Garancsi István most szintet lépett, és nagyot húzott. A dolog bejött.
A MOL Vidi vagy a Bajnokok Ligája, vagy az Európa-liga főtábláján hat meccset biztosan játszik 2018. szeptember és december közepe között.
Saját pályáján ezt nem teheti meg, mert a felújítás alatt álló Sóstói Stadion nem készült még el, éppen ezért kell albérletbe, az Üllői útra mennie a Vidinek.
Az AEK Athén ellen minden perc számít
Az UEFA Kupa 1998-99-es szezonjában a második selejtezőkörben a Ferencváros az AEK Athént kapta ellenfélnek. A Nyilasi Tibor vezette Fradi az első mérkőzésen, az Üllői úton a 90. percben 4-0-ra vezetett, majd a három perces hosszabbításban két gólt kapott. Az athéni visszavágó a görögök 4-0-s sikerét hozta, így összesítésben 6-4-el esett ki a Fradi.Amúgy meg a BL- vagy az EL-meccseken Vidi FC néven fut majd ki a társaság, mert az UEFA ezen meccsein a szponzornevek használatát nem engedi. Csűrhetjük, csavarhatjuk a szót, akinek még nincs jegye a szerda esti AEK elleni összecsapásra, az menjen, és vegyen egyet.
A magyar bajnok eddigi nemzetközi teljesítménye annyit minimum megérdemel, hogy a lehető legtöbb szurkoló legyen ott a Groupama Arénában.
A labdarúgó Bajnokok Ligája – ezzel nem mondunk újat – a világ legnépszerűbb és legnézettebb nemzetközi kupasorozata. Ide bejutni tényleg álomszerű.
Ha netán nem sikerül – ez is benne van a pakliban –, ott lesz az Európa-liga hat csoportmeccse,
amelyeken akár az Arsenallal, a Chelsea-vel vagy a Lipcsével, a Sevillával is találkozhat a MOL Vidi. A magyar labdarúgás kilenc éve vár BL-, és hat éve EL-főtáblás szereplésre. Óriási dolog, hogy az utóbbi már biztosan megvan a MOL Vidinek.
A szerda este 21 órakor kezdődő MOL Vidi-AEK Athén BL-playoff meccset az Origo élőben közvetíti.