Kiküldött munkatársunk helyszíni jelentése Zágrábból.
A zágrábi stadionba már este 6 óra körül kezdtek érkezni a magyar szurkolók, akiknek a horvát hatóságok külön parkolót alakítottak ki, ahol csak a magyar rendszámos kocsikat parkoltatták. A magyar szurkolótábor nagyobbik része, amely vonattal utazott Zágrábba, csak nem sokkal a kezdés előtt érkezett meg a Maksimir Stadionba. Ez teljesen tudatos volt a horvát hatóságok részéről, azért, hogy még idő se lehessen arra, hogy a két szurkolótábor esetleg találkozhasson. Végül rendőri kísérettel, gyalog érkeztek a fradisták a vasútállomástól a stadionba.
A stadionról már írtuk korábban, hogy nem éppen a modern világot idézi, ugyanez volt igaz a sajtóhelyekre is. Még a legmagasabb pontja is úgy volt megépítve, hogy a kispadok kitakartak egy-egy darabot a pályából. Gyakorlatilag ez az egy rész van lefedve a lelátóból, meg a VIP-szekció, azt is sikerült pléhlemezből befedni, ami alá beszorult a 30 fokos zágrábi levegő, majd hogy tökéletes legyen a hangulat, egy sor neont is felkapcsoltak a fejünk fölött, mint régen az iskolában. A cigiző horvát kollégáknak, és az üvöltő zenének köszönhetően, többen fejfájással kezdtek neki a meccsnek, amely amúgy nem kezdődött túl jól.
A Dinamo nagyon megnyomta a meccs elejét, szinte tapintható volt a feszültség az első 10-15 percben, a horvátok meg is szerezték a vezetést, de utána kicsit lassítottak a tempón. Szép lassan magához tért a Ferencváros, aminek a második félidőben lett igazi eredménye, amikor Sigér Dávid megszerezte a nagyon fontos idegenbeli gólt.
A kezdeti nehézségek, az első félidő utolsó öt perce és a meccs végi rohamok mellett, a Ferencváros egyenrangú partnere volt nagynevű, sokkal magasabban jegyzett ellenfelének.
A horvátok rendszeres szereplői az európai csoportköröknek, igazi világsztárokat nevelnek ki folyamatosan, itt nem kapják fel a fejüket arra sem, ha európai topcsapat érkezik a városba. Azt nem mernénk kijelenteni, hogy lenézték a magyar bajnokot, de a meccs utáni sajtótájékoztatón is érezhető volt, hogy nem erre készültek.
Szergej Rebrov, a Ferencváros vezetőedzője kezdte a meccs utáni sajtótájékoztatót. Az első kérdéssel rögtön próbálták kizökkenteni a Ferencváros edzőjét, utalva arra, hogy unalmas játékkal kapura lövés nélkül akar továbbjutni a csapatával.
Nem értem a kérdést. A párharc fele telt el, ön szerint nem lőttünk kapura, de szereztünk egy gólt. Én is kérdezhetném, hogy a Dinamo Zagreb hazai pályán miért áll vissza, és miért nem támadja le az ellenfelét" –
reagált Rebrov.
„Nagyon erős csapat ellen játszottunk, ha csak a keretek értékeit vesszük, akkor ez egy teljesen más szint, mint a mienk.
Lehet, hogy nem lőttünk sokat kapura, de van egy idegenben lőtt gólunk. Ki fogjuk elemezni az első meccset, és alaposan felkészülünk a másodikra."
Szergej Rebrovot újra meg újra a meccs első 15 percéről kérdezték, arról, hogy mit mondott a szünetben és arról is, hogy vajon most a Ferencváros lett-e a favorit, ugyanis az első meccs előtt 50-50 százaléknyi esélyt adott a két csapatnak.
„Gyorsan kaptunk egy gólt, de
tudtuk, hogy egy ilyen erős csapat, mint a Dinamo, nekiesik majd az ellenfelének, mindig a gyors gól elérésére törekednek, sajnos kaptunk egyet mi is.
Büszke vagyok arra, hogy fel tudtunk állni, de ez csak az első felvonás volt. Most van egy nagyon pici előnyünk, de komolyan fel fogunk készülni a második meccsre is. A szünetben nem mondtam semmi különöset, az első félidőben a Dinamo, a másodikban mi nyugodtunk meg egy kicsit a gól után. Az első gól után a Dinamo kicsit védte az előnyét, de ugyanezt tettük mi is, nincs ebben semmi különös. Az, hogy kinek mennyi esélye van, csak játék a számokkal, ami főleg a szurkolóknak szól, nem szeretnék az esélyekkel foglalkozni."
Nenad Bjelicát, a Dinamo trénerét arról kérdezték, hova tűnt az az agresszivitás, amivel a csapata a mérkőzést kezdte.
Volt agresszivitás a csapatomban. Ha ez nem jött át valakinek, az nézze meg még egyszer a meccset.
Sok gólszerzési lehetőségünk volt, de vagy a kapus védett, vagy a csapatom ügyetlenkedte el a helyzetet. Ha a kapu előtt jobban figyeltünk volna, most másról beszélgetnénk, de ilyen a foci. Az eredményt elfogadom, de azt nem, hogy nem volt agresszív a csapat. Az ellenfél jól játszott, nem féltek felvállalni a támadásokat. A visszaállásunk nem volt tervben, oka sem volt különösebben. Talán túl mélyen védekeztünk, de az ellenfél minőségi volt, jó játékosokkal. Budapesten győzelemre kell majd játszanunk."
Arra a kérdésre, hányasra értékelné egy tízes skálán csapata teljesítményét, hatost mondott Bjelica, aki megjegyezte,
nem teszik neki, hogy mindenki gyászolja a csapatát, mert nem estek ki, és nem is történt tragédia a pályán, csak nem használták ki megfelelően a lehetőségeket.
Bjelica végül elmondta, meglepte, hogy Rebrov három helyen változtatott az eddigi csapatán, de a mutatott játék már kevésbé. Végül gratulált a Ferencvárosnak, amely „bátran, talán túl bátran is lépett pályára Zágrábban".
„Biztosak voltunk benne, hogy hazai pályán így fognak kezdeni. Tudtuk, hogy Petkovicra ívelgetnek majd, ő próbál majd csúsztatgatni, illetve a lepattanókból jönnek majd a kapunkra, a gólt is egy ilyen helyzetből kaptuk" – kezdte az értékelést Lovrencsics Gergő. – A gól előtti párharcot megnyertük, de a lepattanónál nem voltunk jó helyen sajnos. Jó játékosokból áll a Dinamo, nem hiába szerepel minden évben a csoportkörben.
Az, hogy nekünk rontottak, nem lepett meg, az igen, hogy visszaálltak a gól után, és hagytak minket játékba lendülni.
Az első félidőben nem volt sok helyzetünk, a másodikban egyenlítettünk, utána feljebb kapcsoltak kicsit, de szerencsére ki tudtuk védekezni a végét. Félidőben tudtuk, hogy az első félidő utolsó 30 percében mutatott játékra kell építenünk, mentünk előre, ennek meg is lett az eredménye. A végére friss emberek álltak be az ellenfélnél, de nekünk is akadt még helyzetünk. Jó alap az idegenben szerzett gól, erre építhetünk majd."
„Nehéz meccs volt, folyamatosan topon kellett lenni fizikailag és fejben is, de ezeken a meccseken lehet tanulni, fejlődni.
Örülök az eredménynek, de ez a párharc még nincs lefutva. A Dinamo tud még ennél is jobb lenni, hazai pályán is a maximumot kell nyújtanunk.
A gólunknál először azt hittem, lest mutat az asszisztens, majd a játékvezető középre mutatott, akkor esett le, hogy gólt lőttünk. Az, hogy mennyivel volt bent, nem számít, a gól az gól, ráadásul idegenbeli, aminek nagyon örülök."
Lovrencsics Gergő után az est egyik hősét, a gólszerző, Sigér Dávidot kérdeztük.
Eddig mind a négy meccs után arról beszélgettünk, hogy csereként beállva egyre több szerepet kap, most pedig már a kezdőben találta magát. Mekkora visszajelzés ez abból a szempontból, hogy megéri keményen dolgozni?
Nagyon jó visszajelzés, én is annak érzem.
Keményen dolgoztam és nem szomorkodtam, hogy nem kerülök be a kezdőbe. Próbáltam úgy dolgozni, ahogy szoktam, ahogy mindenki várja tőlem, és ahogy én várom magamtól.
Bíztam benne, hogy egyre többet fogok tudni segíteni. Örülök, hogy végre megint kezdtem, a gólnak is, de azt emelném ki, hogy nagyon sokat dolgoztam, hogy újra kezdő legyek, ez pedig az előző szezon végi sérülésem óta tartott.
A meccs elején gyorsan kapott egy sárga lapot. A Valletta elleni meccsen Ihnatenko került ilyen helyzetbe, őt le is cserélte Rebrov még az első félidőben, nem gondot arra, hogy ez most fordítva is megtörténhet?
Megfordult a fejemben, de arra gondoltam, hogy ha jól játszom, akkor nem fog lecserélni. A labdakihozatalban tudtam segíteni a csapatnak, az ellenfél megállítása már nehezebb volt.
Nagyon féltem, hogy a lengyel játékvezető ad még egy sárgát, ha bármi apróságot csinálok, esélyt sem akartam adni, hogy kiállítson.
Párszor talán úgy tűnt, túl könnyen engedem el az ellenfelet, de ez a csapat érdeke volt, hogy ne legyünk kevesebben, ráadásul Igor Haratin és Skvarka is hamar lapot kapott. Bőkezű volt a játékvezető, talán nem is volt egyenlő az elbírálás, de ezt ne firtassuk.
Mit mondott a mester a lefújás után?
Gratulált, de megjegyezte, hogy nem nyertem sok párharcot, de ő is tudja, hogy ez a sárga miatt volt. Éreztem én is, hogy nem volt az igazi a védekezésem.
A gólnál mikor hitte el, hogy bement a labda?
Először biztos voltam benne, hogy lesen voltam, amikor fejeltem. Intett a partjelző is, azt hittem, nem adják meg. Indultam hátra, aztán láttam, hogy a középre mutat a játékvezető, mondom, akkor csak gól, de ki lőtte?
Nem is tudtam hirtelen, mi történt abban a kavarodásban. Aztán jöttek oda hozzám a többiek, gondoltam, akkor csak engem ünnepelnek.
Gyorsan túl kellett ezen lenni, nem lehetett nagyon ünnepelni. 1-1-nél fokozódott is a nyomás, fáradtunk, ők jöttek előre. Nem rossz az eredmény, talán jónak is mondanám, de nem altathat el minket. Sokan térden jártak már a végén, a csapatmunkát emelném ki, szívünket, lelkünket kitettük. Többször volt olyan periódus, amikor kiegyenlített volt a játék, építettünk pár támadást, de a kapuig nehezen jutottunk el. Ebben kell egy kicsit még tovább fejlődnünk A párharcnak nincs vége, nem volt nagy ünneplés az öltözőben, inkább annak örültünk, hogy végre leülhetünk. Idegenben, rendszeresen csoportkörös ellenfél ellen rá voltunk kényszerítve a nagyobb munkára, de ezzel nincs gond. Az is külön jó érzés, hogy utolsó magyar kupacsapatként mindenki szorít értünk.
Nem unatkozhatott a meccsen Dibusz Dénes sem, aki nagyon szeretne már egy meccset kapott gól nélkül letudni.
„Eseménydús meccs volt, de erre számítottunk is a Dinamótól hazai pályán. Tudtuk, hogy az elején rohamozni fognak, arra is készültünk, hogy távolról fognak lövöldözni, de szerencsére sokszor blokkoltunk vagy tudtam védeni.
Ezúttal én is eléggé elfáradtam, mint a többiek.
Sosem jó gólt kapni egy meccs elején, ott volt egy kis zavar, éreztük mi is a pályán, de fontos volt, hogy tudtuk rendezni a sorokat. Az első 15-20 perc után már működött a labdabirtoklás, voltak passzok, ráéreztünk a pályára és az ellenfélre is, Sok helyzetünk ugyan nem volt, de egyenrangú partnerei voltunk az ellenfélnek.
Az első félidő vége kicsit húzós volt, de átvészeltük azt is, a második félidőben pedig úgy kezdtünk, ahogy kellett volna az elsőt.
Sokat volt nálunk a labda, és megszereztük a nagyon fontos idegenbeli gólt. Fel voltam rá készülve, hogy sok dolgom lesz, és így is lett. Egy bakteriális fertőzés miatt a pálya nem volt jó állapotban, emiatt nekem is nehezebb dolgom volt a megpattanó labdák miatt, sokszor inkább nem is próbáltam fogni a labdát, nem szerettem volna felesleges kockázatot vállalni, Örülök, hogy hozzátettem a magamét én is a sikerhez, de várom már nagyon, hogy nullára hozzunk egy meccset végre."
„A gólnál hirtelen én sem tudtam, mi történik. Láttam, hogy int a partjelző, lesre gondoltam én is, aztán középre mutattak.
Nagyon örültem, tudtuk, hogy az idegenbeli gólnak nagy jelentősége lehet, az 1-1 pedig sokkal jobb eredmény, mint a 0-0.
Azt persze senki nem gondolja, hogy meglenne a továbbjutás. Nagy rohamok lesznek otthon is, az ellenfelet sürgeti az idő, kockáztatniuk kell majd. Eddig hazai pályán mindenkivel felvettük a versenyt, de ezúttal is maximális odaadás kell majd mindenkitől. Nagyon egyben van a csapat, és ma is mindenki csúszott-mászott a másikért, és a sikerért, ez kell a visszavágóra is. Voltak hibáink, ezeket megpróbáljuk majd kijavítani, van rá egy hetünk, már tapasztalat alapján tudunk majd készülni."
Dibusz Dénes a hangulatról elmondta, nem volt annyira pokoli, mint amilyenre elsőre számított.
„Hallottuk, hogy a hétfői nemzeti ünnep miatt sokan nyaralnak, nem is lett tele a stadion, 15 ezren, ha lehettek. A mi szurkolóink is szenzációs hangulatot teremtettek, remekül, sportszerűen biztatták a csapatot, ezt nagyon szépen köszönjük.
Bőven felvették a versenyt a hazaiakkal hangpárbajban is, a visszavágón szerintem sokkal komolyabb hangulat lesz, így pedig kiharcolhatjuk a továbbjutást."
Akadt dolga bőven a védelem oszlopának, Miha Blazicnak is, aki a csapategységet emelte ki.
„Nagyon kemény meccs volt, de tudtuk, hogy jó csapat az ellenfél, jó játékosokkal. Úgy érzem, megtettük a magunkét. Otthon normális hogy egy csapat ennyire ráront az ellenfelére, kaptunk egy gólt, de utána felálltunk, egymásért küzdöttünk. A folytatásban jobban játszottunk, többet volt nálunk a labda, Sokat hibáztunk az elején, de nagyon örülök, hogy sikerült felállnunk. A félidőben azt beszéltük, hogy a 20. perctől mutatott játékunkat folytassuk, és legyünk veszélyesebbek a kapu előtt. Remek volt a hangulat a meccsen, örülök, hogy sok szurkolónk jött idegenbe is,
alig várom a telt házas visszavágót a Groupamában.
Sokak szerint van most egy kis előnyünk, de a második meccsen ugyanúgy csapatként kell küzdenünk, mint azóta mindig, hogy az edző a csapatnál van. Mi nem egyénieskedünk, a mi erősségünk a csapatmunkában van, minden meccsre így készülünk."
A visszavágót jövő hét kedden rendezik a Groupama Arénában, telt ház előtt. A párharc győztese a Bajnokok Ligája selejtezőjének playoff-körében a Maribor vagy a Rosenborg csapatával találkozik, a vesztes az Európa-liga playoff-körében folytathatja a Maccabi Tel-Aviv vagy a Suduva csapata ellen.
Bajnokok Ligája, selejtező, 3. forduló, 1. mérkőzés: Dinamo Zagreb (horvát)-Ferencvárosi TC 1-1 (1-0)
Zágráb, 14 283 néző, v.: Raczkowski (lengyel)
gólszerzők: Dani Olmo (8.), illetve Sigér (59.)
sárga lap: Moro (81.), illetve Sigér (4.), Haratin (29.), Skvarka (37.), Szihnyevics (53.), Zubkov (93.)