Sírással indult a szezon, most a fellegekben járnak a Bayern-szurkolók

Bizonytalankodott a nyár során, szerencsétlenkedve kezdte az futball-őszt. Mind vezetői szinten, mind a pályán. Aztán elfordította a kulcsot, és bár kicsit tovább húzatta kettesben mint kellene, ám utána villámgyorsan kapcsolt hármasba-négyesbe-ötösbe. Londonban már repült. Ez a Bayern München.

Pedig a nyarat végigsiránkozták hívei. Elment a varázslatos Robbery-duó, elment Hummels, Kovac rutintalan edző, Brazzo nem való sportigazgatónak, Sane nem jön, mi lesz itt? A válasz fehéren-feketén (illetve nagyon is színesen) érkezett Londonban. Fussballschule, bajor módra. Csak a szokásos, mondhatják a vérmes Bayern-drukkerek és optimista magabiztosságukat bizonyítják az elmúlt évtizedek. Az elmúlt évek pedig vastagon aláhúzzák. Mert mióta három, na, jó, esetleg 7-8 esélyesnél nincs több a Bajnokok Ligája-diadalra, azóta a Bayern rendszeresen lefocizza az említett 7-8-on kívül lévőket. Ez gyakran az eredményben is megmutatkozik.

Ahogyan a csapat, úgy Niko Kovac is folyamatosan fejlődik a Bayern kispadján Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Matthias Balk

A Tottenham - annak ellenére, hogy néhány hónapja döntőt vívott ebben a sorozatban - nincs a végső győzelemre esélyes 7-8 csapat között. Ez a Londonba exportált Októberfest mégis picit váratlan volt. Pedig, aki követte a Bayernt az elmúlt hetekben, az láthatta, hogy Lewandowski élete legjobb formájában van, és ehhez a Bundesliga-történelem leggólképesebb szezonkezdete is társul. Ha Kovac első müncheni évében lehetett is megfogalmazni kritikákat a lengyellel kapcsolatban, idén ilyenről szó sem lehet. És a támadógépezet többi alkatrésze is remekül működik.

Lassan körvonalazódik, hogy Lewy mellett-mögött Coutinho szerepelhet középen, szélen Gnabry és Coman, de ezen három hely bármelyikére üzemzavar nélkül behelyezhető Perisic, Müller és a jelenleg sérült Goretzka. Mögöttük a Thiago, Tolisso, Kimmich hármasból játszik aktuálisan két ember

és akkor még ott vár bevetésre a „negyvenmilliós" Martinez.

Volt mit a "kávéba aprítani" Londonban a Bayernnek Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Matthias Balk

Kimmichről külön is érdemes szót ejteni, hiszen ő jobbhátvádként kezdte pályafutását, de úgy tűnik, hogy a középpálya lesz az igazi helye. Azt a szerepet tölti be, amit Guardiola idején néha nagy elődje, Lahm, ám míg a BL-győztes és világbajnok csapatkapitány csak öregkorára kapta meg ezt a szerepkört, addig Kimmich már nagyon fiatalon kinőtte a „jobb bunkó" posztot. És így egyáltalán nem kizárt, hogy túl is nőheti egyszer Lahmot. Mindenestre a védekező középpályások varázslatosan segítik az előttük játszókat. És nem csak egy meccsen. Aki látta a hétvégén a Padernborn ellen megszerkesztett csodagólt a bajnokságban, az igazolhatja ezt. Legutóbb ilyen szinten a Kroos-Schweinsteiger-duó tudta segíteni a közvetlen támadásért felelőseket és annak Bajnokok Ligája győzelem lett a jutalma. És azóta is párás szemmel emlegeti mindenki annak a 2012-13-as triplázó csapatnak a teljesítményét.

Ha valahol sebezhető a Bayern, akkor az a védekezés.

Pedig Neuer élete legszebb időszakát idézően véd, Pavard és Hernandez személyében két, több poszton is bevethető világbajnok érkezett a védelembe, a szintén világbajnok, bár elég sérülékeny Boateng és a jelen, valamint a jövő embere, Süle mellé. És továbbra is itt van Alaba, továbbá úgy tűnik, hogy a támadónak vett Davisből szélsővédőt farag Kovac, ami lehet, hogy nem is rossz ötlet. A védelemről sokat elárul az a tanári produkció, amit nyújtott az első félidőben, amikor a Tottenham nagy erővel letámadta, próbálta már a Bayern térfelén (néha 16-osán) megszerezni a labdát. Nulla sikerrel, és ez köszönhető annak, hogy tagjai nagyon magabiztosan és higgadtan oldották meg feladatukat.

Úgy tűnik, néhány hét alatt összeállt minden Münchenben. Vagyis van élet Ribery és Robben után is. A franciához és a hollandhoz hasonlóan szélről támadó Gnabry eddigi élete legnagyszerűbb teljesítményét nyújtotta Londonban.

Ki is az a Serge Gnabry?

Ami biztos: ideje jócskán van, hogy ne ez legyen élete legemlékezetesebb mérkőzése. Hiszen még csak 24 éves. Stuttgartban született német édesanya és elefántcsontparti édesapa gyermekeként. Ott is nőtt fel, ismerkedett meg a focival, de 15 évesen az Arsenal játékosa lett, és 17 évesen már Premier League találkozón és Bajnokok Ligája csoportmérkőzésen is pályára lépett. Végigjárta a Németországban szokásos korosztályos ranglétrát a válogatottban. Tagja volt a Rióban ezüstérmet szerző olimpiai csapatnak.

Az olimpia után bemutatkozott a nagyok között is, első mérkőzésén mesterhármast szerzett vb-selejtezőn. Azóta 10 válogatottság/9 gól a mérlege, idén 5 találkozón ötször talált be.

Erre jött klubjában ez a mesternégyes a Tottenham otthonában. Talán sokaknak feltűnt, hogy a 112 másodpercen belül szerzett két gólja közül az elsőt jobb, a másikat bal lábbal lőtte. Ez már „kroosi magasság", a világbajnok zseni produkált hasonlót a Brazília elleni elődöntőben.

Ne feledjük Gnabry harmadik gólját sem: ahogy maga elé tette azt az 50 méteres passzt, ahogy kapura tört vele, azt minden labdarúgáshoz értőnek, és abban ténykedőnek kötelező jelleggel kellene megnéznie vagy húszszor egymás után. Zseniális focista. Talán csak a szokásos gólörömét kellene kinőnie, amikor egy képzeletbeli pohárban lévő képzeletbeli kávét kavargat egy valóságos gól után, bár biztos van olyan, akinek ez is tetszik. A Tottenham ellen szerzett találatai biztos mindenkinek tetszenek, ahogy emlékezetes volt csapata produkciója is. Főleg a második félidőben.

Serge Gnabry lehet a Bayern új csillaga Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Matthias Balk

Sok társaságtól halljuk évtizedek óta a „generációváltással küzdeni" kifejezést. Ezt a Bayern kis túlzással néhány hét alatt megoldotta. És a generációváltás alatt a bajor focisuli zavartalanul üzemel. Bizonyíték erre ez a briliáns Tottenham-Bayern 2-7, ami 1-8 lett volna, ha a játékvezető nem az angol csapatnak ad értelmetlen 11-est, hanem a németnek fújja be a teljesen egyértelműt. De ezt csak a történeti hűség kedvéért érdemes megemlíteni, mert ez aztán végképp nem osztott-szorzott. Maximum hozzáadott-kivont, de ennek ezúttal nem volt jelentősége.

Oh, wie schön!"

– énekelték a hajrában az otthoni Októberfest hangulatát idéző bajor szurkolók. És a világ minden részén élő szimpatizánsok mellüket döngetve harsogják: a Bayern visszatért és bejelentkezett a Bajnokok Ligája győzelemre. Ez így igaz. De nem csak a londoni varázslat miatt. Hiszen előtte is tudta mindenki, hogy továbbra is a 7-8 fős szűk elit tagja. Ám a Bayernnél is tudja mindenki az alapigazságot (ha korábban esetleg nem, akkor Guardiolától megtanulta): ősszel csak meccseket lehet nyerni, címeket majd tavasszal. A tavasz nagyon messze van. Az a sorsolás után is egyértelmű volt, hogy a csapat mosolyogva jut tovább csoportjából. Ám utána minden más lesz.

Mert hiába a londoni gála, hiába lesznek esetleg ehhez hasonló fesztiválok (október után is) a csoportban, a legjobb 16 között a vaksorsolás az útjába sodorhatja a későbbi győztest, vagy valamelyik mumusát, vagy vezethet egy játékvezető indiszponáltan, és máris bukott szezont emlegethetnek azok, akik most a fellegekben járnak. De őket most nem szabad onnan lerángatni, igyanak meg egy „bayerische maß"-nyi sörrel többet az Októberfest-en és ünnepeljenek. A semleges szurkolók pedig köszönetet mondhatnak a Bayern Münchennek, mert a mai focigyilkos időkben nem mindennapi élménnyel ajándékozta meg őket az ötszörös BEK/BL-győztes Londonban.