Budapest, 2019. november 14.
A Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. (KKBK) által közzétett fotón a Puskás Aréna 2019. október 27-én. Az új létesítmény, amely a futballmérkőzések mellett többek között koncertek, világkongresszusok rendezésével a turizmust is növeli majd, a korábbi Népstadion helyén épült fel két és fél év alatt, részben hasznosítva annak elemeit. A Puskás Arénát a Magyarország-Uruguay barátságos mérkőzéssel avatják fel november 15-én.
MTI/KKBK
Vágólapra másolva!
A soha el nem készült Népstadion utóda, a Puskás Aréna pénteki átadásakor megtörténik az, amire már legalább 70 éve vár az ország. A Népstadiont ugyanis úgy adták át 1953-ban, hogy nem fejezték be, így maradt csonka az úgynevezett felső karéj. Aztán jöttek a folyamatos ígéretek, amelyek csak ígéretek maradtak. A Népstadiont soha nem fejezték be. A Puskás Aréna viszont 2019-ben elkészült. Így lett most végre igazi, teljes nemzeti stadionja Magyarországnak.
A Népstadion költségeit már 1945-ben megszavazta a parlament, majd az előkészületek akkor gyorsultak fel, amikor 1947-ben leszakadt az Üllői úti Fradi-pálya lelátója (itt játszott a válogatott), és rengetegen megsérültek. Az építkezés 1948-ban kezdődött, de az addigra teljesen kiépült kommunista diktatúra folyamatosan átterveztette az épületet. Emiatt az építkezés állandóan csúszott, sőt, még átadás előtt balesetveszélyessé is vált a lelátó. A kommunista állampárt azonban úgy döntött: 1953. augusztus 20-án át kell adni a stadiont.
Így végül kapkodva hozták olyan állapotba, hogy a megnyitót meg lehessen tartani. A felső karéj így már nem ért körbe, csonka maradt. Aztán – bár sok ígéret elhangzott ezzel kapcsolatban, soha nem is építették tovább. Azaz a Népstadion sosem készült el úgy, ahogy megtervezték.
Telt ház a Népstadion felső karéjában 1954-ben Forrás: Fortepan/Adományozó
Másfél évvel az átadás után, 1955. március 6-án a Népsport újra látogatást tett a stadionban. Az újságírót az 1948-as londoni olimpia kalapácsvető bajnoka, Németh Imre vezette körbe, aki akkor a Népstadion igazgatója volt.
Ekkor merült fel először, hogy mi lesz a befejezetlen felső karéj sorsa,
hiszen ahhoz, hogy a stadionba 100 ezer néző beférjen, pótlelátókat kellett felállítani.
Az 1955. október 16-án megrendezett Magyarország-Ausztria válogatott labdarúgó-mérkőzésen a Népsport jelentése szerint 104 ezer, a Szabad Nép tudósítása szerint 105 ezer néző volt a stadionban. Ennél többen válogatott meccset sem előtte, sem azóta nem tekintettek meg a legendás pályán.
De vissza 1955 márciusára. Németh Imre igazgató és Zsámbéki János gondnok nem tudott konkrét választ adni arra, mikor lehet továbbépíteni a felső karéjt.
A két szakember inkább a pótlelátók hasznosságáról próbálta meggyőzni az újságírókat.
Akik az ötvenes években arról álmodoztak, hogy egyszer majd körbeér a Népstadion felső karéja, a leggyakrabban a riói Maracanára hivatkoztak. Ha a braziloknak sikerült egy ilyen stadiont építeni, akkor a magyaroknak is fog – hangzott el többször is. A Népstadion építése azonban többször is megcsúszott, az átadást folyamatosan halasztották.
Így aztán amikor 1953. augusztus 20-án átadták az új létesítményt, már senki sem foglalkozott azzal, mikor épül tovább a felső karéj – örültek, hogy végre átadták.
1959-ben tovább csökkent az esélye annak, hogy valaha is tovább épül a befejezetlen felső karéj. Ekkor egy Honvéd-MTK meccsen felavatták a Népstadion világítását.
Zsúfolt ház a felső karéjban is Forrás: Fortepan/Adományozó
A hatalmas világítóberendezések elhelyezése miatt rengeteg addigi ülő- és állóhelyet kiharaptak a stadionból, amelynek befogadóképessége folyamatosan csökkent.
1959 után már nem lehetett arról szó, hogy bármilyen sporteseményen 100.000 néző legyen az arénában.
Bele kellett nyugodni abba, hogy a Népstadion maximális befogadóképessége – pótlelátók felállításával - 85.000 fő lett.
1967-ben – azaz 14 évvel az átadás után a Magyarország című hetilapban merült fel újra a továbbépítés igénye. Az újságíró ezt írja: „A jövő? Az biztos, hogy 1971-re elkészül a minden igényt kielégítő fedett atlétikai csarnok.
Aztán sor kerülhetne a toronyépület felé eső karéj befejezésére. Ráépítéssel, kettős tetővel talán megoldható lenne.
A toronyból ugyanis a Hungária körút felé tekintve csúnya szuvasodás ötlik az ember szemébe. A Járműjavító pusztulásra ítélt viskói. És ekkor újra megfontolhatnák Avery Brundage 1953. augusztus 20-án tett kijelentését".
Avery Brundage, aki 1953-ban Budapesten megnyitotta a Népstadiont Forrás: Origo
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke a Népstadion avatásán azt mondta, hogy ez a létesítmény feltétlenül alkalmas lehet egy nyári olimpia megrendezésére.
1980. február 23-án a Népsport interjút készített a kétszeres Ybl-díjas építésszel, Finta Józseffel. Ő a következőket mondta:
Sajnálatos egyébként, hogy az építkezést nem fejezték be. Mint ismeretes, a felső lelátót teljesen kör alakúra tervezték, ha ez megvalósul, akkor 150 ezer néző lett volna a stadion teljes befogadóképessége".
Igazából Finta József volt az első, aki elég bátor volt ahhoz, hogy egyértelműen kimondja, a Népstadion építkezését soha nem fejezték be. Csak ígéretek hangzottak el, a megvalósítás mindig váratott magára.
1993. április 15-én a Népstadionban megrendezett Magyarország-Svédország barátságos mérkőzésen már meg sem nyitották a felső karéj szektorait. A hivatalos indoklás szerint nem volt akkora az érdeklődés, hogy erre szükség lett volna.
Egy nagy védés a kapuban, mögötte az üres felső karéj Forrás: Fortepan/Adományozó
Ugyanakkor egyre több helyen lehetett azt hallani, hogy a stadion felső szektorainak állapota nem teszi már lehetővé a nézők beengedését.
Amikor öklömnyi betondarabok hulltak onnan alá, akkor tényleg csak idő kérdése volt, mikor zárják be végleg ezt a felső karéjt.
1999-ben hosszú interjút adott Gilyén Jenő, a Népstadion egykori statikus tervezője. Ő volt az első ember, aki elmondta, valójában miért nem épült meg soha úgy a Népstadion, ahogyan tervezték, miért nem fejezték be soha a felső karéj építését. „Dávid Károly tervezőt menet közben váltották le. Ő patkó alakú stadiont akart. Nem tervezte eléggé szocreálosra az öltözőépületet, ezért leváltották.
1981. Az üres Népstadion és a felső karéj egy része, amely sosem ért körbe Forrás: Fortepan/Adományozó
A politikusok az öltözőépületet 13 szintesre akarták megépíttetni, de végül a többszörös csúszás és az elképesztő hajrá miatt erre nem került sor, mint ahogyan a legfelső karéj körbeépítése sem.
Horváth Márton, sportügyekkel megbízott pártember 1953-ban, miután Dávid Károlyt elküldte, behívatott bennünket az irodájába, és megkérdezte, hogy az átadásig hány szintet lehet még az épületre ráhúzni. Mondtuk, ötöt. Rendben, válaszolta, de ne legyen ronda."
A Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. (KKBK) által közzétett fotón a Puskás Aréna 2019. október 27-én. Forrás: MTI/Kkbk/Odpictures Art Studio Kft.
Az öltözőépület, amelyet később toronyépületnek neveztek, valóban elkészült. A felső karéj befejezése soha. Az ígéretek fél évszázadon át ígéretek maradtak.
A Puskás Aréna most ezt az eddig be nem váltott ígéretet váltja valóra.
