Tétmeccsen 44 éve nem verte meg a magyarokat Wales

November 19-én, kedden a magyar labdarúgó-válogatott sorsdöntő meccset vív Cardiffban a walesi csapat ellen. Matekozni fölösleges, a képlet teljesen egyszerű: Marco Rossi csapatának győznie kell Wales fővárosában, ha ki akarja harcolni az egyenes ágon való kijutást az Európa-bajnokságra. Van ennél egy bonyolultabb képlet is, ha a szlovákok nem verik meg Azerbajdzsánt, akkor nekünk a döntetlen is elég - ám ennek kicsi a valószínűsége. Ha nem nyerünk, akkor marad a Nemzetek Ligája pótselejtező, de az sokkal nehezebb feladat lesz.

A magyar labdarúgó válogatott az elmúlt 61 évben 11 meccset játszott a walesi csapattal. A mieink négyszer nyertek, kétszer döntetlent játszottak, ötször pedig kikaptak. Igaz, tétmeccsen erre legutóbb 44 éve, 1975-ben került sor.

Wales ejtett ki minket az 1958-as vb-ről

Az első mérkőzésre az 1958-as svédországi labdarúgó világbajnokságon került sor Sandvikenben, a 7 ezer fős Jernvallen stadionban. Az előző vb-n az Aranycsapat döntőt játszott Bernben, azonban 1956 júliusában a csapat gyengébb eredményeire hivatkozva leváltották Sebes Gusztáv szövetségi kapitányt, akinek a munkáját Baróti Lajos vette át. Akkor az elvesztett döntőt bődületes és váratlan kudarcnak élték meg, a sportvezetés 1956-ban nem is küldött csapatot a melbourne-i olimpiára.

1956-ban az Aranycsapat gerincét adó Honvéd nyugat-európai mérkőzéssorozatra indult, amit 1957 elején egy illegális dél-amerikai turné követett, amelyet az MLSZ nem engedélyezett. A csapat sztárjai (Puskás Ferenc, Kocsis Sándor, Czibor Zoltán, Grosics Gyula) pedig úgy határoztak, nem térnek vissza Magyarországra. A négy évvel korábban ezüstérmes csapatból mindössze négyen, Grosics Gyula (ő fél év múlva mégis hazajött), Bozsik József, Budai László és Hidegkuti Nándor maradtak.

A Wales elleni első mérkőzésen

a Grosics – Mátrai, Sípos, Sárosi – Bozsik, Berendi – Sándor, Hidegkuti, Tichy, Bundzsák, Fenyvesi

összeállítású magyar válogatott már az ötödik percben megszerezte a vezetést Bozsik József gyönyörű góljával, de a 27. percben John Charles egy szögletet követő fejessel egyenlíteni tudott.

A csoport második meccsén a magyar csapat 2–1-re kikapott a házigazda svéd csapattól, viszont a harmadik fordulóban a duplázó Tichy Lajos vezérletével 4–0-ra győzött Mexikó ellen, így a mieink a walesiekkel egyetemben három pontot szereztek, így a csoport második helyéért következett a rájátszás.

A kétpontos rendszer

A négy évvel korábbi svájci világbajnoksághoz képest a torna lebonyolítása megváltozott: a négyes csoportokban mindenki játszott mindenkivel legalább egyszer, döntetlen esetén hosszabbítás nélkül. A győzelem kettő, a döntetlen egy pontot ért. Ha egy csoportban az első két helyezett azonos pontszámmal állt, akkor a gólkülönbség döntött. Ha a csoportmérkőzések végén a csoportok második és harmadik helyezettjei azonos pontszámmal álltak, következett a rájátszás, és a győztes jutott a negyeddöntőbe. Ha ez a mérkőzés döntetlennel zárult, a gólkülönbség döntött.

A Grosics – Mátrai, Sípos, Sárosi – Bozsik, Kotász – Budai, Bencsics, Bundzsák, Tichy Fenyvesi összetételű magyar válogatott számára jól indult a mérkőzés, Tichy a 33. percben közelről kilőtte a jobb alsó sarkot, ezzel megszerezte negyedik gólját a világbajnokságon. A második félidő 55. percében Ivor Allchurch bombagóllal egyenlített, majd a 76. percben Cameron Medwin értékesített egy ziccert, így az előző tornán ezüstérmes magyar válogatott búcsúzni kényszerült.

A mérkőzés másnapján a Nemzeti Sport azt írta, hogy a mieink az első perctől kezdve rendkívül bágyadtan, lassan helyezkedtek, úgy tűnt, mintha ólomlábakon mozogtak volna. Kínos volt nézni a játékosaink rossz játékát, amely megnyilvánult abban is, hogy rendre labdakezelési hibákat ejtettek, még a nagy technikai tudású Bozsiktól is gyakran elpattant a labda. A walesi válogatott, amely ezen a világbajnokságon szinte esélytelenül indult, rájött arra, hogy a magyar együttes ellen ezúttal győzelmi esélyei vannak.

A játékfelfogásban, a labdarúgásról alkotott felfogásban keresendő a fő hiba. Ma már sokkal nagyobb akaratra, sokkal nagyobb keménységre, állóképességre, gyorsaságra van szükség ahhoz, hogy eredményt érhessünk el.

A jelenlegi vb-torna során máris megállapítható, hogy 1954 óta is keményebb, erőteljesebb lett a labdarúgás – mondta két nappal a vb-kiesést követően a Nemzeti Sportnak Baróti Lajos szövetségi kapitány.

A walesi Ivor Allchurch gólja a Magyarország elleni mérkőzésen Forrás: AFP

A legnagyobb hibám az volt, hogy egy kicsit a nagy nevek bűvöletében éltem, és itt kellett rájönnöm arra, hogy lényegesen nagyobb arányú fiatalításra lett volna szükség.

Olyan játékosokra van szüksége a válogatottnak, akik a nagy feladat előtt semmi mással nem törődnek, csak azzal, ami a győzelem érdekében áll. Akinek már ezer más gondja, elfoglaltsága, ambíciója van, az nem képes a játékra összpontosítani"

– tette hozzá Baróti, aki ezt követően még 110 mérkőzésen irányította a magyar nemzeti csapatot, de a csalódást keltő kiesés után azt mondta, hogy nem tartja magát alkalmasnak szövetségi kapitánynak.

Tichy-dupla a Népstadionban

Ezt követően három évet kellett várni a két csapat harmadik találkozójára. Akkor a mieink a duplázó Tichy Lajos vezérletével 3–2-re győztek barátságos mérkőzésen a Népstadionban 40 ezer néző előtt.

Irány Spanyolország, jöhet az Európa-bajnokság

A 1964-es Európa-bajnokság négyesdöntőjét – akkori nevén még Európai Nemzetek Kupája – Spanyolországban rendezték. A selejtezőket 1962-től 1964-ig játszották. A selejtező háromfordulós volt, egyenes kieséses rendszerben. A csapatok oda-visszavágós rendszerben mérkőztek meg egymással. Ha a két mérkőzés utáni összesített állás egyenlő volt, akkor egy újabb mérkőzésre került sor. A negyeddöntő győztesei bejutottak az Európa-bajnokság záró szakaszába.

A mieink már az első fordulóban összetalálkoztak a walesiekkel, négy évvel a vb-kudarc után összejött a reváns a magyar csapatnak. 1962. november 7-én Albert Flórián, Tichy Lajos és Sándor Károly góljaival a mieink 3–1-re győztek, ezzel megnyugtató előnyt szereztek a márciusi visszavágóra.

A találkozó után abban szinte mindenki egyetértett, hogy a magyar csapat remekül játszott, és akár több góllal is nyerhetett volna.

„Végre úgy játszott a csapat, ahogyan már hosszabb ideje várom. Mindenki teljes odaadással teljesítette a kötelességét és ez meg is hozta a gyümölcsét" – értékelt Baróti Lajos szövetségi kapitány.

„A csapat nagyon jól játszott. Több gólt érdemeltünk volna.

Feltűnt, hogy egy-két játékos nincs valami jó formában. Nekem Szentmihályi, Mészöly, Göröcs és Sándor játéka tetszett" – mondta az MLSZ akkori elnöke, Barcs Sándor.

A magyar csapat legjobbja Sándor Károly volt, akinek volt elöl egy műfoga, amit szinte minden meccsen kivertek, amikor nagyszerűen játszott. A mienk harmadik góljának szerzője a találkozó után egyáltalán nem volt elégedett az eredménnyel.

Nem volt szerencsém azzal a kapufával meg a többi nagy helyzettel. Örülök, hogy tetszett a meccs közönségnek, de engem bosszant az, ami kimaradt.

Egyébként a szereplésemet jutalomjátéknak tekintem. Bármeddig játszom még, az már mind csak ajándék számomra. Igyekszem minél messzebbre kihúzni a jutalomjátékot, hátha sikerül jobban játszani a mainál" – mondta Nemzeti Sportnak az akkor 34 éves Sándor „Csikar", aki utolsó évében még részt vett az Eb-selejtezőkön, de a spanyolországi négyes döntőn már nem lépett pályára.

A visszavágót nem három nappal vagy két héttel később rendezték, ahogy az manapság szokás, hanem egészen 1963. március 20-ig kellett várni a második összecsapásra. Magyar szempontból remek előjel volt, hogy a szigetországban olyan kemény volt a tél, hogy heteken keresztül szüneteltek a mérkőzések, ezért a walesiek nem kaphattak semmi képet arról, hogy milyen formában vannak a legjobb játékosok. A kezdő csapatukat is egy 12 tagú bizottság állította össze.

Baróti Lajos szövetségi kapitány már a meccs előtt eldöntötte, hogy Sándor Károlyt csak akkor teszi be a csapatba, ha a pálya talaja legalább közepesnek nevezhető. A walesi kapitány, Jimmy Murphy külön taktikát dolgozott ki az ő semlegesítésére.

A meccset végül 1–1-es döntetlennel hozta le a

Szentmihályi – Mátrai, Mészöly, Sárosi – Solmyosi Sipos – Sándor, Göröcs, Albert, Tichy, Fenyvesi

összeállítású magyar válogatott, ezzel pedig magabiztosan kiharcolta a továbbjutást.

A nyolcaddöntőben a magyar válogatott 5–4-es összesítéssel búcsúztatta az NDK-t, a negyeddöntőben pedig 5–2-vel ment tovább a franciák ellen, így részt vehetett a spanyolországi négyesdöntőben, ahol az elődöntőben hosszabbítás után kikapott a spanyol csapattól, majd a dánok ellen a bronzmeccset 3–1-be megnyerte, szintén hosszabbítás után.

Vereség oda-vissza az 1976-os Eb-selejtezőben

A következő találkozásra több mint 11 évet kellett várni, amikor a két válogatott ismét azonos Európa-bajnoki selejtező csoportba került. A csoportkörben a 32 válogatottat nyolc csoportba osztották. A mérkőzéseket oda-visszavágós rendszerben játszották le. A győzelem 2 pontot, a döntetlen 1 pontot ért, a vereségért nem járt pont. A nyolc csoportelső továbbjutott a negyeddöntőbe.

Magyarország Luxemburggal, Ausztriával és Walesszel került egy négyesbe. Az első fordulóban a mienk 4–2-re nyertek Luxemburgban, majd a 1974. október 30-án Cardiffba látogattak. A Ninian Parkban rendezett meccs előtt John Toshack, a Liverpool sztárja úgy vélekedett, hogy az osztrákok és a magyarok ugyan sokkal szebben fociznak, de ez nem lényeges, mert az ő gyorsaságuk és küzdőképességük az, ami döntő lesz.

A Cardiff City menedzsere, a skót Andrew James is a walesi csapat esélyeit látta jobbnak.

„Az új szellemű, lelkesedéstől hevített csapat produkálni akar.

Nézzék meg majd a rutinos Englandet, a hórihorgas Toshackot, a robotember Yorathot, a mozgékony Mahoneyt vagy a szélvészgyors Jamest. Alaposan megedződtek az angol bajnokságban."

A meccset végül a walesi csapat 2–0-ra megnyerte Arfon Griffiths közeli ziccerével és John Toshack fejesgóljával. A Népsport tudósítása szerint sorozatos védelmi hibákból szerezte meg a győzelmet a hazai csapat.

1975 áprilisában a magyar válogatott 0–0-s döntetlent játszott az osztrákokkal, a találkozó után Moór Ede szövetségi kapitányt menesztették a posztjáról, és Szőcs János vette át a nemzeti csapat irányítását. (Bő egy évvel később 1976. december 17-én Moór öngyilkos lett.)

„Végre be akarjuk venni az ellenfél kapuját, s ezt csak úgy lehet, ha erre gyakran kísérleteket teszünk, ha helyzeteket teremtünk, és bátran vállalkozunk a befejezésekre.

Ezért csupán annyit: mi diktáljuk majd a tempót, törjék a walesiek a fejüket azon, hogy miként akarnak megfékezni bennünket"

– mondta a Népsportnak a frissen kinevezett kapitány.

Hogy mennyire nem jött be Szőcs János terve, azt bizonyítja, hogy a

Mészáros – Török, Nagy III., Bálint, Tóth – Csapó, Kocsis, Horváth – Kozma, Branikovits, Máté

összeállítású magyar válogatott 2–1-re elvesztette a Népstadionban rendezett sorsdöntő meccset, a Nemzeti Sport pedig a következő címmel hozta le a mérkőzés összefoglalóját: Támadójátékból megbuktunk.

Másnap délelőtt fél tíz előtt az Üllői úton már együtt volt az első csapat. Csendben üldögéltek a kispadon a játékosok, ott voltak a szerda esti válogatott találkozón szerepeltek – civilben.

„Vesztettünk, és ebben valamennyien hibásak vagyunk – mondta magyarok gólját szerző Branikovits László. – Nekünk, csatároknak sok tanulnivalónk van még.

A bajnoki mérkőzéseken legtöbbször át tudjuk venni a labdát, a védők csak utána támadnak meg. Most pedig keményen, határozottan, testi erejüket kihasználva igyekeztek megakadályozni minket a walesiek, sokszor sikerrel."

Húsz év alatt három edzőmeccs

A két válogatott ezt követően három edzőmeccset játszott egymás ellen. 1985 októberében a dr. Mezey György vezette magyar válogatott háromgólos győzelmet aratott Cardiffban. A vb-selejtezőkre készülő magyar csapat gyönyörű gólokat lőtt. Esterházy Márton, Hajszán Gyula és Détári Lajos gólja is sakk-mattra volt kijátszva. Utóbbi találata már a pimasz kategóriát súrolta.

„Kitűnő walesi csapatot győztünk le, bizonyítja ezt, hogy egy félidő kellett ahhoz, amíg igazán megtaláltuk játéka ellenszerét. A második félidőben remekül játszott a válogatott, fegyelmezetten betartva a taktikai utasításokat. Nagyon okos dolog volt, hogy lekötöttük ezt a mérkőzést, sajátos stílusú ellenféllel találkoztunk. Átvettük ritmusát, és jó csapatjátékkal egyértelművé tudtuk tenni a győzelmet" – mondta a szövetségi kapitány, aki ezt követően kijutatta a csapatot az 1986-os mexikói világbajnokságra.

Ezt követőn 19 év múlva, 2004-ben találkozott a két csapat. A Lothar Matthäus vezette magyar válogatott

a Babos – Lőw, Pető Z., Komlósi, Stark, Bodnár – Molnár B., Lisztes, Gera – Kenesei, Torghelle

összeállításban futott ki a Puskás Ferenc Stadion gyepére. A találkozó előtt a két hónappal korábban tragikus körülmények között elhunyt Fehér Miklósra emlékeztek a magyar csapat tagjai és a meccsre kilátgató nézők. A meccs előtt megszólalt a Bikini együttes száma, a Közeli helyeken, amely Fehér Miklós kedvence volt. A piros-fehér-zöld zászlókkal díszített tábor tagjai hatalmas „Miki" feliratot emeltek a magasba, majd feltűnt egy „Sohasem felejtünk" transzparens is.

A körülmények miatt talán nem is kellene tovább ragozni a barátságos, de mégis durva mérkőzést, amit a magyar válogatott 2–1-re elvesztett, és a szurkolóknak csak Gera Zoltán trükkjei jelentettek vigaszt.

Szűk egy év múlva újabb edzőmeccset játszott a két csapat, de ezúttal Cardiffban. A mieink

Király – Gyepes, Dragóner, Juhász – Bodnár, Korsós Gy. Lipcsei, Hajnal, Huszti – Gera – Torghelle

összeállításban futottak ki a cardiffi Millenium Stadion pályájára, és bár az első félidőben jól tartották magukat, a második játékrészben duplázó Craig Bellamy vezérletével a walesiek megnyerték a meccset.

Lipcsei Péter a 2005-ben rendezett cardiffi mérkőzésen Forrás: AFP/Jim Watson

„Ha képtelenek vagyunk önbizalommal futballozni, akkor másodlagos kérdés, hogy egy, kettő vagy éppen három csatár szerepel-e a csapatban.

A németeket ugyanezzel a szisztémával győztük le Kaiserslauternben, és akkor senki sem kifogásolta a támadók számát. Wales ma csak egy területen volt jobb, de ez döntőnek bizonyult: a játékosai nagyobb szívvel játszottak" – mondta a Nemzeti Sportnak a korábbi aranylabdás Lothar Matthäus, aki 2005 decemberéig irányította a magyar válogatottat.

Még élénken él a legnagyobb diadal

Miután a Marco Rossi vezette magyar válogatott márciusban 2–1-re legyőzte a vb-ezüstérmes horvát csapatot, majd Azerbajdzsánban is győzelmet aratott, a júniusi Wales elleni Eb-selejtezőn egy gombostűt sem lehetett leejteni a Groupama Arénában, akkora volt a futball-láz Magyarországon.

Pátkai Máté Wales ellen lőtt gólja a mai napig felejthetetlen Fotó: Csudai Sándor - Origo

A magyar válogatott játékosai önkívületben futballoztak, leradírozták a pályáról a Real Madriddal négyszeres BL-győztes Gareth Bale-t, a horvátok ellen győztes gólt szerző Pátkai Máté pedig ismét megvillant, és eldöntötte a mérkőzést.

„Hihetetlenül boldog vagyok, hogy sikerült megint győztes gólt szereznem. Nem ez az elsődleges feladatom persze, és nem is gondolom, hogy a következő meccseken ez majd tendenciává válik.

Nagyon fontos dolog, hogy nem tartom magam hősnek. Teljesen mindegy, hogy ki talál be, szeretnénk ott lenni az Európa-bajnokságon, ezért küzdünk"

– mondta a találkozó után Pátkai Máté, aki nemrég visszatért a kéthónapos sérüléséből, és ott lesz a Wales ellen készülő magyar csapatban.

„Ha így játszunk, ilyen fegyelmezetten, betartva a taktikát, akkor ilyen csodálatos eredményeket érhetünk el.

Nekünk nincsenek világsztárjaink, de ha csapatként funkcionálunk, és ilyen hangulatban játszhatunk, akkor ez a végeredmény"

– mondta a júniusi siker után Szalai Ádám, aki hozzátette, hogy a magyar csapatnál uralkodó hangulat még a 2016-os Eb-eufórián is túltesz.

A mieink nem várják esélyesként a Wales elleni összecsapást, ugyanis a védelemből Korhut Mihály eltiltás, Kádár Tamás és Willi Orbán sérülés miatt nem léphet pályára. Ugyancsak sérült az Uruguay ellen bokatörsét szenvedett Kalmár Zsolt, tehát ő sem lehet ott Cardiffban. Viszont az Eb-selejtező sorozatban ez a csapat már megmutatta, hogy képes bravúrgyőzelmekre, úgyhogy itt a legjobb alkalom arra, hogy a magyarok revánsot vegyenek az utóbbi években elszenvedett walesi vereségekért.

A cikket az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével írtuk meg.