Egy percre volt a szégyentől az 1984-es Európa-bajnokság fő esélyese

SOCCER-EURO84-FRANCE-TEAM Horizontal GROUP PICTURE EUROPEAN CHAMPIONSHIP FOOTBALL FRENCH TEAM
Picture taken 19 June 1984 in Nantes, western France, of the French national soccer team posing before the start of its European Nations soccer championship match against Yougoslavia. (Top, from L: Jean-François Domergue, Patrick Battiston, Maxime Bossis, Jean Tigana, Joël Bats, Luis Fernandez; bottom, from L : Alain Giresse, captain Michel Platini, Jean-Marc Ferreri, Dominique Rocheteau, Didier Six) (Photo by PATRICK HERTZOG / AFP)
Vágólapra másolva!
A labdarúgó Európa-bajnokságok tíz legemlékezetesebb mérkőzése közé kívánkozik az 1984-es tornáról a Franciaország–Portugália elődöntő. A házigazda franciák a torna nagy esélyeseként csak drámai, hosszabbításos meccsen tudták legyőzni a csoportjukból is csak épphogy továbbjutott portugálokat. A ráadásban több gól született, mint a rendes játékidőben, a döntő találatot pedig természetesen a torna hőse és gólkirálya, a csapatkapitány, Michel Platini vitte be.

1984-ben Franciaország rendezhette az Euróba-bajnokságot. Akkoriban mindössze nyolc csapat szerepelhetett a tornán. A franciák rendezőként automatikusan ott lehettek, a többi résztvevő Belgium, Portugália, Dánia, Németország, Románia, Jugoszlávia és Spanyolország volt. A névsorból is látszik, hogy komoly hiányzók akadtak szép számmal. Nem jutott ki a világbajnoki címvédő, Olaszország, amely csak negyedik lett a románok csoportjában, Dánia mögött végzett Anglia (és többek között a magyar válogatott is). Az angolok nem is közvetítették az Európa-bajnokságot abban az évben.

A portugáloknak egy szovjetek elleni 5-0-s vereség is belefért a selejtezők során, de a spanyolok is érdekes körülmények között jutottak ki, Máltát kellett verniük az utolsó körben 11 góllal, a 12-1 pont megfelelt.

A nyolc csapat két négyes csoportban kezdte a tornát, az első két helyezett jutott tovább, az elődöntőkbe, ahonnan a két győztes jutott a fináléba.

Francia parádé a csoportban

Természetesen a franciáké volt a torna nyitómeccse, a dánok ellen lépett pályára Michel Hidalgo csapata. A franciák már a torna előtt favoritok voltak, mindenki tudta, hogy Michel Platinire kell a legjobban figyelni. A dánok állítottak is rá egy embert. A Juventus sztárja nem is volt elemében, de a dánok legjobbja, Allan Simonsen az első félidő végén a lábát törte egy összecsúszásnál. A dánokat érthetően megviselte az eset, Platini a 78. percben megszerezte a győztes gólt, de maradt még a folytatásra kiállítás és megannyi szabálytalanség, nem ez volt az Eb-történelem legszebb meccse.

A folytatásban a franciák előbb 5-0-ra elkalapálták a belgákat, majd 3-2-re nyertek Jugoszlávia ellen,

Platini mindkét meccsen mesterhármast szerzett.

A franciák így veretlenül megnyerték a csoportjukat.

A francia kezdőcsapat Jugoszlávia ellen (fentről, balról jobbra): Jean-Francois Domergue, Patrick Battiston, Maxime Bossis, Jean Tigana, Joel Bats, Luis Fernandez; alsó sor: Alain Giresse, Michel Platini, Jean-Marc Ferreri, Dominique Rocheteau, Didier Six Forrás: AFP/Patrick Hertzog

A portugálok egy Nyugat-Németország elleni gólnélküli döntetlennel kezdtek, majd jött egy 1-1 a későbbi csoportgyőztes spanyolok ellen. Az utolsó körben a spanyolok a németeket, a portugálok a románokat verték 1-0-ra, így a két ibériai csapat kéz a kézben jutott az elődöntőbe.

Az esélytelen portugálok majdnem meglepetést okoztak

1984. június 23-án Marseille-ben Franciaország–Portugália elődöntőt rendeztek. A portugáloknak szinte esélyt sem adott senki, akkor pedig már pláne nem, amikor a 24. percben vezetést szerzett a francia csapat. Nem kis meglepetést okozott, hogy a szabadrúgásnál a labda mögé nem Platini állt, hanem a szinte ismeretlen baloldali védő, Jean-Francois Domergue, aki nagy gólt lőtt.

A Vélodrome tombolt, a hazai szurkolók meg voltak győződve róla, hogy a hazai csapat gálaelőadás után jut majd a párizsi fináléba. De a következő francia gól nem akart jönni.

Michel Platini a portugálok elleni elődöntőben Forrás: AFP/-

Minden Manuel Bento által bemutatott védés után nőtt a feszültség a hazai csapatban, majd a 74. percben Chalana beadása után érkezett Rui Jordao, aki Joel Bats kapujába fejelt. A hazai szurkolókat sokkhatásként érte az egyenlítés, de még maradt idő. Platini és Didier Six is döntőbe lőhette volna a kékeket, de Bento nem hibázott a gólvonalon, jöhetett a hosszabbítás.

Mindössze nyolc perc kellett a portugáloknak, akik újra bemutatták, Chalana és Jordao mennyire érzik egymást, a 3-as számmal játszó csatár újabb gólt szerzett. A franciák hirtelen a kiesés szélére kerültek, a portugálok pedig nyugodtan berendezkedhettek a kontrajátékra.

A franciák mindent beleadtak, de Bento remek napot fogott ki, az órán pedig pörögtek a percek. A portugálok hat percre voltak a döntőtől, amikor újra megvillant a meccs hőse. Domergue keveredett valahogy a portugálok öt és feleséhez, és belőtte az egyenlítést jelentő gólt, ami után egy egész ország lélegezhetett fel.

Domergue nevét kis túlzással a hazai szurkolók is alig ismerték,

csak azért lehetett a csapatban, mert a dánok elleni nyitányon Manuel Amorost kiállította a játékvezető, Hidalgo egyébként többször elmondta, mennyire fog hiányozni, de végül nem hiányzott, a döntőben is csak csereként állt be. Domergue egyébként összesen kilenc alkalommal volt válogatott, ezeken két gólt szerzett, mindkettőt az Eb-elődöntőben. Ezt a bravúrt 1998-ban Lilian Thuram is bemutatta, igaz ő kicsit többször volt válogatott, és vb-elődöntőben szerezte mindkét válogatott gólját, de az egy másik történet.

Jean Tigana (jobbra) indult meg a franciák győztes gólja előtt Forrás: AFP/Staff

A portugálok még a tizenegyesekben és Bento bravúrjaiban bízhattak volna, de Jean Tiganának más tervei voltak. Egy remek szóló után Platinit hozta kihagyhatatlan helyzetbe, a 10-es pedig döntőbe lőtte a franciákat. Máig emlékezetes, amint az oldalvonal felé futva ünnepel, a portugálok pedig a földre rogynak.

Franciaország–Portugália 3–2 (1–0, 1–1, 1–2) – h. u.
Marseille, 55 000 néző. V: Bergamo (olasz)
G: Domergue (24., 114.), Platini (119.), ill. Jordao (74., 98.)
Franciaország: Bats – Battiston, Bossis, Le Roux, Domergue – Fernández, Tigana, Platini, Giresse – Lacombe (Ferreri 66.), Six (Bellone 104.)
Portugália: Bento – Joao Pinto, Lima Pereira, Eurico Gomes, Álvaro – António Frasco, Pacheco, António Sousa (Nené 62.), Chalana – Rui Jordao, Miranda (Fernando Gomes 46.)

„A portugálok forgolódtak, pepecseltek és nagyritkán jutottak kapuközelbe. Aztán „véletlenül" odajutottak, de Gomes 5 méterről sem tudott egyenlíteni. Es bekövetkezett a csoda. Jordao remekül sikerült felsősarkos fejessel kiegyenlített! Fél tucat francia helyzet után — portugál gól. Ez is a játék „szent bizonytalansága"? Piatini „meccslabdája" Bentóról, Six ismétlése a keresztlécről vágódott vissza. Most már pattanásig feszültek az idegek, élethalál harc dúlt a pályán. A francia válogatott nagyságrenddel különb futballt mutatott be, mint ellenfele.

A hosszabbítást a gyepen tébláboló kakasok kerítésen túlra hajigálása vezette be. Bento, aztán Bats tisztázott egy-egy forró szituációt. Majd ritka szerencsés góllal hűtötték le Franciaországot a portugálok. Jordao rosszul eltalált félfordulatos lövése a földről magasra pattanva behullott a bal sarokba. A hazaiak kétségbeesetten rohamoztak, Nene pedig elhibázott egy hatalmas lehetőséget. Ahogy teltek a percek, úgy közelgett a franciák nemzeti gyásza és egyúttal a magyarázhatatlan, szenzációs meglepetés. Az a fordulat, amelyre talán Portugáliában sem sokan számítottak. Az Európa-bajnokság biztos esélyese egyórányi sziporkázás után a kiesés küszöbére jutott. És, amikor a sztárok sorozatban csődöt mondtak, Domergue az ismeretlen védő — újabb góljával — legalább a 11-es rúgások lehetőségét megadta csapatának. Csattanóiként Piatini gondoskodott arról, hogy a 120 percen belül döntés szülessen" – olvasható a Népsport akkori tudósításában.

„Borzalmas volt átélni az 1-2-től 3-2-ig terjedő időszakot. Eleinte hihetetlennek tűnt, hogy a portugálok 0-1-ről képesek lesznek a vezetésre is.

Más kérdés, hogy mindehhez védelmi hibákra is szükség volt, például arra, hogy Jordaót mindkét esetben szabadon hagyják a védőink. Amikor kiegyenlítettünk, már azon törtem a fejem, miként bírom majd elviselni a 11-es párbajt, no meg azon, hogy részünkről kik rúgják majd a tüntetőket. Egyébként már a döntetlennek is örültem. A mieink megint példáját adták nagyszerű tulajdonságaiknak, annak, hogy vert helyzeten is képesek úrrá lenni. Olyan fantasztikus iramot diktáltunk, hogy az szédületes, de a legnagyobb tett az volt, hogy nemcsak rohangáltunk, hanem gondolkoztunk is a pályán. Tigana például csodálatos dolgot vitt véghez a győztes gól előtt. Ez a 120 perc óriási idegi és fizikai megterhelést jelentett. Adjanak nekem negyvennyolc órát, hadd rendezzem a gondolataimat, s nyugodtan készülhessünk fel a döntőre Az újabb nagy erőpróbára, amelynek sikeres vétele aranyérmet jelent" – mondta Hidalgo kapitány, aki a jövőbe látott.

Michel Hidalgo Párizsban az Eb-trófeával Forrás: AFP/-

A döntőben a franciák a spanyolok ellen nyertek 2-0-ra, ezzel első nagy trófeájukat nyerték. Platini a döntőben is eredményes volt, majd a 90. percben Bellone döntött el mindent. 1984-ben később Platini az Aranylabdát is megkapta, ahogy 1983-ban és 1985-ben is.

A cikket az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével írtuk meg.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!