Szoboszlai Dominik az édesapjára ütött. Alig volt három éves, de már játszott a labdával. Édesapja, Szoboszlai Zsolt NB I-es labdarúgó volt, olyan játékos, aki csak a munkában bízott.
„Dominik szinte minden edzésemen és meccsemen ott volt, figyelt és kérdezett.
Már akkor feltűnt, milyen fanatikus, mindent meg szeretett volna tanulni, egyedül is gyakorolt, amikor mások már azt is elfelejtették, hogy volt edzés.
Igényelte, hogy foglalkozzam vele, én pedig kit tanítsak, ha nem a fiamat?" – mondta a Borsnak a büszke édesapa.
Szoboszlai Dominik édesapja úgy gondolja, ha egy gyerek nem kap egyéni képzést, akkor az lehet akármilyen tehetséges, egy lesz a sok közül.
„Többször megkaptam, hogy hagyjam már a gyereket, miért dolgoztatom napi négy-öt órát. Aztán, ahogy fejlődött, és megelőzte korosztályát, a kétkedők is megértették: munka és megszállottság nélkül nincs eredmény.
Ha Hosszú Katinka fel tud kelni hajnalban, hogy leússzon sok ezer métert, mert csak így lehet a világ legjobbja, akkor egy futballista is tehet valamit az eredményekért.
Dominik gyerekként is egyéniség volt, aki – a rengeteg munkának köszönhetően – a profi futballban is megállja helyét. És közben megmaradt ugyanolyan csibésznek, mint volt. De, szerencsére, tudja, hol a helye. Ma is kikéri a véleményem, és én el is mondom neki, még akkor is, ha nem tetszik neki. Büszke vagyok, hogy elfogadja, és tanul a kritikából" – tette hozzá Szoboszlai Zsolt, aki soha nem titkolta el a képzési módszereit, azonban túl sok helyről nem keresték meg az utánpótlásban már több mint húsz éve kiváló munkát végző trénert.