Sorozatunk korábbi részeiben az amerikai major sportokban vizsgáltuk meg a legnagyobb sztároknak kikiáltott NBA-, NHL- és NFL-játékosok debütálását. A helyzet azokban az esetekben valamivel egyszerűbb, hiszen
a tehetséges tengerentúli sportolókat már az egyetemi éveik alatt is óriási reflektorfény övezi, amely egy-egy magasan jegyzett draftpozícióval még nagyobb lesz
- így mire a fiatalok első hivatalos meccsükre készülnek a hoki, a kosár, vagy az amerikai foci ligában, kis túlzással egész Amerika tűkön ülve várja a közvetítéseket.
Persze, az edzők esetében is vannak kapaszkodók - a játékosmúlt, vagy a tanulási folyamat, amelyet segédedzőként végeztek, mielőtt kinevezték volna őket egy csapat élére. Az európai futball teljesen más terep, mint a tengerentúli népszerű sportágak bajnokságai, érdemes felidézni a világ jelenlegi legjobb edzőinek pályakezdését.
Természetesen a szurkoló általában kedvenc klubjának edzőjét tartja a világ egyik, ha nem a legjobb szakemberének. Még ha részrehajló is ez az érvelés, egy Liverpool-drukkerrel ezen a téren most nem érdemes vitatkozni,
Klopp ugyanis négy év alatt tudatos építkezéssel vitathatatlanul a jelenkor legjobb csapatát építette fel az Anfielden.
És ez még akkor is igaz, ha a Bajnokok Ligájából (címvédőként) búcsúztak a vörösök, az FA-kupából és a Ligakupából pedig szintén viszonylag korán kiestek. 30 év után azonban Premier League-győzelemre vezette az egyesületet, amely olyan elődöknek nem sikerült, mint Kenny Dalglish, Rafael Benítez, Gérard Houllier, vagy Graeme Souness. Ehhez jön hozzá a tavaly, Madridban elhódított BL-trófea, nagy tételben mernénk rá fogadni, hogy a német edző szobrot kap majd a liverpooli stadion környékén.
Christian Heidel, a Mainz egykori sportigazgatója mindezen aligha csodálkozik,
ő ugyanis Kloppban már egészen korán meglátta a vezért.
Mással legalábbis nem magyarázható, hogy 2001. február 27-én a Bundesliga 2-ben a kiesés ellen menekülő alakulat élére a menesztett Eckhard Krautzun helyére az akkor 33 éves Kloppot nevezte ki, aki későbbi elmondása szerint öt másodperc alatt mondott igent az ajánlatra - mindezt úgy, hogy előző héten még játszott a csapatban! Onnantól kezdve viszont csak az edzősködésre koncentrált, befejezte játékos-pályafutását és Heidellel közösen irányított mindent a csapat körül.
Ezt az időszakot a Sky Sportsnak úgy idézte fel, hogy amit akkor ők ketten csináltak, arra manapság 25 segítője van.
Ami a debütálást illeti, a kinevezését követő napon, 2001. február 28-án a Duisburg látogatott a Mainz otthonába, és Christof Babatz góljával a hazaiak otthon tartották a három pontot, amely óriási lökést adott nekik a folytatásra. A következő hat meccsükből még ötöt nyertek meg, és végül kiharcolták a bennmaradást, amelyet egyértelműen Klopp sikerének tulajdonítottak, főként mert könnyedén megtalálta a hangot korábbi csapattársaival. A többi azóta történelem, a Mainz a német szakember vezetésével két év múlva az élvonalba jutott, Klopp 2004-ben megszerezte a Pro licenszet, amellyel már az első osztályban is dolgozhatott, azóta pedig a Borussia Dortmunddal német bajnokságot, német kupát és német szuperkupát nyert, a Liverpoolal pedig a BL-en és a PL-en kívül az európai szuperkupát és a klubvilágbajnoki trófeát is elhódította.
Nem mellesleg, a mainzi évek alatt
a német szakember kezei alatt két magyar játékos, Bódog Tamás és Szabics Imre is megfordult.
A katalán menedzser megosztó személyiség, azzal azonban talán mindenki egyetért, hogy jelenleg is helye van az ötös listánkon. A Barcelona mestereként első évében minden sorozatot megnyert, amelyben a csapat elindult,
hazai porondon behúzta a kupát, a bajnokságot és a szuperkupát, a Manchester United ellen a BL-t, a Sahtar ellen az európai szuperkupát, év végén pedig a klub-vb-t is.
Vele kapcsoaltban sokan biztosra vették, hogy azt a kimagasló inteligenciát, ami a pályán is jellemezte, át tudja majd ültetni az edzői karrierjébe, és ezt még azelőtt bizonyította, hogy Joan Laporta 2008 májusában bejelentette, hogy a következő szezonban Pep váltja majd Frank Rijkaardot a Barca kispadján. Az azt megelőző évben ugyanis a Barcelona B-vel szerepelt a negyedosztályban, ráadásul remekül: a fiatalokkal megnyerte a 20 csapatos csoportját , és sikerrel vette az osztályozót is, így a harmadik vonalba jutott a csapattal. Ez megfelelő ajánlólevél volt a Barca akkori vezetőségének és utólag aligha bánták meg Guardiola "előléptetését".
Pedig az első mérkőzés a Premiá csapata ellen felejthetőre sikerült, egy idegenbeli gólnélküli döntetlennel debütált Guardiola a kispadon. Ettől függetlenül bizakodó volt a jövőt illetően, legalábbis a goal.comnak erről beszélt egy interjúban.
Meccsről meccsre egyre többet és többet tanultam, hiszen hetente csak egyszer játszottunk, így volt időm kielemezni a találkozókat. Ráadásul akkor nem voltam reflektorfényben, nem követte a média minden lépésemet, csak a szakmára kellett koncentrálnom."
Bár a Premiá akkori edzője, Quim Ayats a megszerzett egy pont miatt boldog volt, ám később egy nyilatkozatában őszintén beszélt a találkozón szerzett tapasztalatairól. "Az első pillanattól kezdve az volt az érzésem,
Guardiola tökéletesen tudja és látja, mit szeretnénk játszani a csapatommal.
Sokszor kiabáltam a játékosaimnak, hogy muszáj stratégiát váltanunk, de Pepnek mindenre volt válasza. Nekünk még szerencsénk volt, megúsztuk a vereséget ellenük, ezt végül kevesen mondhatták el a pontvadászatban."
Valóban, a bajnokságot végül 83 ponttal nyerte a Barca B, Guardiola keze alatt pedig már akkor olyan játékosok fordultak meg, mint
Sergio Busquets, Thiago Alcantara, Pedro, Victor Sanchez, Jeffren, vagy éppen a csapat kapitánya, Marc Valiente,
aki így méltatta egykori mesterét. "Amikor Pep lett a csapat edzője, én már két éve voltam az együttesnél, és az volt a tervem, hogy eligazolok. Volt egy személyes beszélgetésünk és végül meggyőzött, hogy maradjak. Sajnos az előző évben kiestünk a harmadosztályból, neki viszont egyértelmű célja volt, hogy azonnal visszajusson a csapat a harmadik vonalba, nekünk pedig kötelességünk volt a kudarc után ebben szerepet vállalni.
Mit mondjak, nehéz lett volna nemet mondani neki. Aztán már az első edzéstől éreztem, hogy megváltoztak a dolgok, a saját képére formálta az együttest.
A videós elemzésekbnen sem az ellenfélre koncentráltunk, a saját erősségeinkre, vagy gyengeségeinkre hívta fel a figyelmet, hogy hogyan javíthatnánk ki a hibákat. Egyértelmű volt, hogy ezzel a mentalitással nagy dolgokra hivatott."
Nos, a spanyol hátvéd megérzései beváltak, Guardiola évek, évtizedek óta meghatározó edzője a modern futballvilágnak.
Ha a Barcelona korábbi középpályásánál szóba került a játékinteligencia, akkor az egykori francia játékmesternél hatványozottan igaz volt a felvetés:
ha csak fele olyan jó meglátásai lesznek, mint a pályán voltak, az oldalvonal mellett sem kell nélkülöznie a sikereket.
2006-os visszavonulása után azonban nem volt egyértelmű a számára, hogy idővel a kispadon képzeli-e el a jövőjét. Utazott, jótékonykodott, néha feltűnt televíziós szakértőként, aztán egyre inkább érezte a futball igazi légkörének hiányát, így 2009-ben visszatért a Real Madridhoz és elkezdte képezni magát. 2010 novemberében José Mourinho mellett a csapat speciális tanácsadója lett, itt kóstolt bele először testközelből a szakmai világba. 2011 júliusában sportigazgatóvá nevezték ki, 2013-ban pedig Carlo Ancelotti felkérte másodedzőnek, amit örömmel fogadott el.
Végül 2014 júniusában vette át a madridiak tartalékegyüttesének, a Castilla irányítását.
Zidane azonban nagyon nehéz helyzetben volt, méghozzá éppen Pep Guardiola miatt. Egyértelmű volt, hogy Florentino Pérez a Bérnabeuba ugyanazt a modellt szerette volna követni, mint ami az ősi ellenfélnek, a Barcelonának Guardiolával sikerült:
egy korábbi legendás játékossal trófeákat nyerni, akiben megvan a klub iránti imádat és elhivatottság és akit a szurkolók is egy emberként fogadnak el.
Csakhogy elmondása szerint hiába inspirálta magát Zidane-t is Pep, az eredmények és az egész szezon elmaradt a kollégája első évétől és sikereitől a Castilla edzőjeként. Harmadosztályú debütálásán a rivális Atlético 2-1-re nyert a Real ellen, amely első hat meccséből mindössze egyet tudott megnyerni. Ettől függetlenül Guy Lacombe, Zidane korábbi edzője, és tanára a Pro Licensz tanfolyam alatt biztos volt abban, hogy egykori tanítványából sikeres edző válik majd. "Amit Zidane játékosként tett, azt tették a társai is.
Annyira jó volt a pályán, hogy lehetővé tette, hogy a kevésbé tehetséges csapattársai is jobbak legyenek. Edzőként az ösztöneinél többre lesz szüksége, de egyértelműen megvan benne az a képesség, hogy megértse a többi játékost és érezze, hogy gondolkozik a csapat".
Nos, megértette, új felállásban játszott a gyenge rajt után és a Castilla januárban már vezette a bajnokságot. Végül a bajnoki hajrá nem sikerült, csak hatodik lett a csapat és nem jutott a rájátszásba. Ezt a sajtó két okkal magyarázta: Zidane-t hiányzó edzői papírja miatt többen támadták, vizsgálat is indult ellene, és három hónapra eltiltották, amelyet végül a Real fellebbezése után töröltek, ám a hercehurca alighanem megviselte a franciát. A másik dolog a pályán történt, a Real Madrid leigazolta a csodagyereknek tartott, akkor 16 éves Martin Odegaardot, aki állítólag Pérez nyomására ragaszkodott ahhoz, hogy az első csapattal edzen, hétvégén viszont a tartalélkok között játszott.
A norvég miatt ellenséges lett a légkör az öltözőben, amelyen végül Zidane valamelyest úrrá lett, de az eredmények megsínylették.
Bár 2015 nyarán Zizou készen állt, hogy átvegye a nagycsapat irányítását, Pérez még korainak látta, így Rafa Benítezt nevezte ki, Zidane maradt a Castillánál. De csak januárig, a spanyol menedzser csalódást keltő eredményeit követően ugyanis megnyílt az út Zidane előtt, aki májusban BL-győzelemmel hálálta meg a bizalmat.
Majd az azt követő két esztendőben még kettővel,
idén pedig vélhetően a hőn áhított spanyol bajnoki címet is megszerzi a csapattal.
Guardiolánál szó volt a megosztó személyiségről is, de akkor mit mondjuk Diego Simeonéról? Amíg a katalán mestert legtöbben azért támadják, mert általában kész csapatokat vett át az elődöktől tele sztárokkal (Barca, Bayern), vagy a világ összes pénzét is elköltheti igazolásokra (City), addig az argentint meglehetősen szókimondó stílusa és csapata defenzív játéka miatt bírálják.
Azt azonban nem lehet elvitatni Cholótól, hogy amit csinál, azt tökéletesen csinálja - edzőként is ugyanolyan vehemensen éli meg a 90 perceket, mint játékosként, az első pillanattól az utolsóig tüzeli a futballistáit és képes bármelyik együttes játékát tönkretenni,
erről többek között a Barcelona, vagy a Liverpool is tudna mesélni.
Edzői pályafutásának kezdete rendkívül hasonló Jürgen Kloppéhoz: egyik napról a másikra avanzsált játékosból edzővé. 2006. február 17-én ugyanis még játszott a kiesés elöl menekülő argentin Racing alakulatában, egy héttel később, február 25-én viszont már edzőként ült a kispadon.
A debütálást egy bizonyos Sergio Agüero rontotta el, az Independiente ugyanis a City jelenlegi támadójának két góljával győzött a Racing otthonában.
A bizalom azonban a szezon végéig kitartott Simeone mellett, amely végül jó döntésnek bizonyult, hiszen az Avellaneda kiharcolta az első osztályban maradást - az argentin sajtó szerint elsősorban a fiatal szakember győzni akarásra, motivációra és őszinteségre épülő vezetési stílusának köszönhetően.
Nyáron azonban tulajdonosváltás történt a klubnál, Simeone pedig távozott és kissé nehézkesen indult be a karrierje: az Estudiantes, a River Plate, és a San Lorenzo együttesénél is csak egy szezont töltött.
2011-ben aztán először a Cataniát, majd újra a Racingot irányította, decemberben viszont egykori csapata,
az Atlético Madrid ajánlotta fel neki a kispadot, miután menesztette Gregorio Manzanót. A többi pedig, ahogyan mondani szokták, mára már történelem.
Végezetül jöjjön napjaink egyik legtehetségesebb szakembere, aki a Gulácsi Pétert és Willi Orbánt is foglalkoztató RB Leipzig menedzsere, Julian Nagelsmann. A 32 éves edző minden létező rekordot megdöntött idén a Bajnokok Ligájában,
a legfiatalabb edző lett, aki csoportgyőzelemre vezette csapatát, a Tottenham kiverésével pedig a nyolcaddöntőből való továbjutással is rekorder lett.
A német szakember tudatosan készült az edzői pályára, miután sorozatos sérülései miatt 20 évesen fel kellett hagynia az aktív labdarúgással. Kezdetekben a jelenleg a PSG-t irányító Thomas Tuchel segítője volt az Augsburgnál, majd az 1860 München U17-es csapatának edzője lett. Onnan került Hoffenheimbe, ahol folyamatosan bíztak benne, az U17-es, majd az U19-es gárdát irányította -
utóbbival ráadásul bajnokságot nyert a 2013/2014-es szezonban, mindössze 26 évesen, amely német rekord.
A Hoffenheim a gyakorlati tudás megszerzése mellett az elméleti részt is támogatta, segítette az edzői tanfolyamok elvéágézésében. Miután ez megtörtént, 2015 októberében a klub bejelentette, hogy a következő, 2016/2017-es évadban Nagelsmann veszi át a felnőtt csapat iránytását. Az élet azonban közbeszólt: 2016. február 10-én Huub Stevens egészségi okokra hivatkozva lemondott, a Hoffenheim pedig előrehozta a fiatal edzőtehetség kinevezését, így már másnap átvette a csapat irányítását.
A debütálás február 13-án,a Werder Bremen otthonában történt,
Nagelsmann pedig a Bundesligában is rekorderré vált: 28 évesen, 6 hónaposan és 21 naposan a német élvonal legfiatalabb edzője lett.
A történelmi találkozó 1-1-es döntetlennel zárult, Kramaric 10. percben lőtt gólját a hazaiak Papy Djilobodji révén egalizálták a 13. percben. A fiatal tréner helyzete finoman fogalmazva nem volt irigylésre méltó: 17. helyen vette át a csapatot, 7 ponttal lemaradva az osztályozót jelentő 15. helytől.
Nagelsmann azonban szinte csodát tett az együttessel, a hátralévő 14 bajnokiból hetet is megnyert és végül a 14., biztos bennmaradást jelentő helyen végzett.
Tim Wiese, az alakulat korábbi kapusa nevezte el őt Baby Mourinhónak, ezzel kapcsolatban a szakember így nyilatkozott az Independentnek: "Nem tudom, miért hívott így, talán ő látott közöttünk hasonlóságokat, de szerintem más a játékhoz való hozzáállásunk.
Ettől függetlenül nem akkora probléma, ha a futballban az ember egy olyan edző után kapja a becenevét, aki az egyik legnagyobb név a labdarúgás világában és 25 trófeát nyert a csapataival."
A következő szezonban aztán tovább íródott a tündérmese, 4. helyen végzett a Hoffenheim és
története során először indulhatott a Bajnokok Ligájában.
Csak idő kérdése volt, mikor csap le rá egy topcsapat és bár 2017 nyarán 2021-ig meghosszabbította szerződését a TSG-vel, egy évvel később az RB Leipzig kivásárolta a szerződéséből, így azóta a lipcseieket irányítja. Nem is akárhogyan, eddigi két szezonjában két bronzérmet nyert a csapattal a Bundesligában, a Bajnokok Ligája augusztusi visszatérését pedig biztos negyeddöntősként várhatja.