Egy focista, akit négyszer igazolt le ugyanaz a csapat

Nem olyan régen jelentette be visszatérését Arjen Robben. A holland klasszis egyszer már visszavonult, de nyáron visszatért korábbi klubjához, az FC Groningenhez. Az, hogy egy játékost többször is leigazolja ugyanaz a csapat, nem annyira gyakori, de nem is elképzelhetetlen. Létezik olyan futballista, akit két klub is többször leigazolt, de olyan is, akit egy klub háromszor vagy négyszer is alkalmazásba vett. Összeszedtük a közelmúlt klasszisait, akik többször is szerepeltek ugyanabban a csapatban.

A fiatal tehetségek

Gyakori probléma, hogy egy-egy fiatal játékos nem kapja meg időben az általa már rég elvárt lehetőséget és máshol próbál szerencsét. A nevelőklub gyakran visszavásárlási opcióval engedi el ilyenkor a tehetségét, de az is előfordul, hogy a klubvezetők későn kapnak észbe, hogy mekkora tehetséget tékozoltak el, és később aranyáron sikerül csak visszaszerezni a saját nevelésű játékost.

Gerard Piqué (Barcelona)
Ma már nehéz elképzelni, hogy Gerard Piqué nem mindig a Barcelona focistája volt. A védőre Sir Alex Ferguson és a Manchester United vetett szemet, még mielőtt a Barcelona profi szerződést kötött volna vele. Piqué az Old Traffordon csak 12-szer kapott lehetőséget, akkoriban Rio Ferdinand és Nemanja Vidic helye megkérdőjelezhetetlen volt. A védő 2008-ban tért vissza Barcelonába, Sir Alex 5 millió fontért engedte el, Piqué pedig azóta már mindent megnyert a katalán csapattal.

Gerard Piqué 2008-ban másodszor lett a Barcelona játékosa Forrás: AFP/Josep Lago

Cesc Fábregas (Barcelona)
Piquéhez hasonló utat járt be Fábregas is, csak őt az Arsenal hozta el a katalánoktól. 2003-ban a klub legfiatalabb játékosaként került be a csapatba, nem sokkal később már a londoniak kapitánya lett. Az Arsenal bukdácsolása csak elmélyítette azt a gondolatot a játékos fejében, hogy visszatérjen a napsütötte Barcelonába. Ez végül 2011-ben, 27 millió font ellenében történt meg, de három év után újra a Premier League felé vette az irányt, miután nem kapott elég lehetőséget a Barcelonában, és a Chelsea játékosa lett. Azóta pedig már Franciaországban játszik, miután 2019-ben a Monaco futballistája lett.

Paul Pogba (Manchester United)
A francia világbajnok esete az iskolapéldája annak, hogy egy klub hogy tud a „saját" játékosáért csillagászati összegeket fizetni. A türelmetlen francia megelégelte, hogy nem kap lehetőséget Manchesterben, és 2012-ben aláírt a Juventus csapatához. A Juve ingyen szerezte meg a játékost, aki hamarosan a világ egyik legjobb fiatal focistája lett.

2016 augusztusában a "Pogback" (Pogba back, vagyis Pogbát vissza) akció keretében, már világrekordot jelentő összegért tért haza Manchesterbe

a francia, akinek az ügynöke, Mino Raiola dörzsölhette igazán a tenyerét, a torinói kitérővel 40 millió font hasznot húzott a játékosán. Az elmúlt egy-két évben pedig szinte minden kisebb kudarc után felmerült, hogy visszatérhet Torinóba. Az lenne csak az igazi bravúr!

Paul Pogba 2016-ban tért vissza a Manchester Unitedhez Forrás: DPPI/Philip Oldman

Marco Reus (Borussia Dortmund)
Marco Reus a klubhűség mintaképévé vált, miközben a Dortmund többi szupertehetsége szépen sorban aláírt a Bayern Münchenhez, ő kitart a Ruhr-vidéki klub mellett. Ennek ellenére Reus sem volt mindig sárga-fekete. A dortmundi születésű játékos a BVB csapatainál nevelkedett, majd 17 évesen lecsapott rá a Rot Weiss Ahlen, ahonnan a Borussia Mönchengladbach csapatához került. A Dortmund végül 2012-ben vitte haza Marcót, 15 millió eurót fizetett érte, a sérülésekkel nem túl szerencsés játékos pedig azóta is a klubhűség mintaképe.

Nemanja Matic (Chelsea)
A szerb játékos 21 éves volt, amikor Szlovákiából megvette Roman Abramovics és a Chelsea 2009-ben. Pár kölcsönszerződés és alig néhány meccs után 2011-ben a középpályás a Benficához került a Davi Luiz-transzfer keretein belül. Matic három év alatt kinőtte a portugál ligát,

a Chelsea pedig 23 millió font ellenében orvosolta a hibáját, és visszavásárolta Maticot,

aki a következő négy szezonban a klub alapembere lett. Ma már a Manchester United focistája.

Nicolas Anelka (PSG)
Anelka 1996-ban mutatkozott be a Paris Saint-Germain csapatában, de a párizsi klub akkor még messze nem volt az az óriás, mint manapság. Egy évvel később, 18 évesen félmillió fontért megszerezte őt az Arsenal, majd két évvel később már 22 millióért vitte el a Real Madrid. Madridban még nem nőtt be a csatár feje lágya, hamarosan onnan is mennie kellett, de a Real nem bukott rajta, mert ugyanennyit, azaz 22 milliót kifizetett érte a PSG is, ahol összesen 39 újabb meccs jutott neki. Majd kezdődött a vándorlása a Liverpoolon, a Manchester Cityn, a Chelsea-n, a Fenerbahcén, a Sanghaj Senhuán és a Boltonon át egészen a Juventusig, a West Bromig és a Mumbai Cityig.

Anelka stílusos visszatérése Forrás: AFP/Pierre Verdy

A nagy visszatérők

Wayne Rooney (Everton)
A Manchester United legendájaként marad meg mindenki emlékezetében az angol csatár, pedig kétszer is volt az Everton focistája. 17 évesen robbant be a liverpooli csapatba, ahonnan a United 19 évesen szerződtette. 13 évig volt a manchesteriek játékosa, a klub és az angol válogatott gólrekordere lett. José Mourinho kevesebb lehetőséget adott neki, így 2017-ben visszatért gyerekkori csapatához, az Evertonhoz.

Végül csak egy szezont maradt, de így is házi gólkirály lett,

majd Amerikába igazolt, az MLS-ben szereplő DC United játékosa lett, ma pedig már a Derby County focistája az angol másodosztályban.

Rooney újra az Everton mezében Forrás: sky.com

Thierry Henry (Arsenal)
Henry igazi fogalom az Arsenal-szurkolók körében. 1999-ben a Juventustól „mentette meg" őt Arsene Wenger, Henry pedig alaposan meghálálta a bizalmat. Bajnoki címekkel, gólokkal, gólpasszokkal kedveskedett a szurkolóknak, éveken át a hátán vitte a csapatot. A 2006-os elvesztett BL-döntő pecsételhette meg a sorsát, egy évvel később, élete legnehezebb döntését meghozva a Barcelona focistája lett. 2012-ben már az MLS-ben szereplő New York Red Bulls játékosaként, a holtszezonban tért vissza Londonba öt hónapra. A Leeds elleni FA-kupa meccs volt az első új meccse az Arsenal mezében, természetesen rögtön gólt szerzett, nem véletlenül van szobra az Emirates Stadionnál.

Diego Costa (Atlético Madrid)
Diego Costa 2014 nyarán lett a Chelsea játékosa, 38 millió eurót fizetett érte a londoni csapat, majd három és fél évvel később 66 millióért tért vissza Madridba. A brazil születésű, de spanyol válogatott játékos két bajnoki címet nyert Londonban, de nem igazán tudott alkalmazkodni az angol viszonyokhoz. A lobbanékony természetű játékos visszatérése sem volt zökkenőmentes, többek között egy nyolcmeccses eltiltást is kapott már, mióta újra az Atlético játékosa.

Fernando Torres (Atlético Madrid)
Egy újabb Atlético Madrid-csatár a listán. A Kölyök a szurkolók hatalmas kedvence volt, boldogan fogadták vissza, miután hazatért. Torres 19 évesen már az Atlético kapitánya volt, majd Rafa Benítez vitte a Liverpoolba, ahol szintén a szurkolók kedvence lett. A negyedik évében, télen elvitte a Chelsea, 50 millió fontért, ami akkor brit rekordot jelentett. Londonban nehezen lendült játékba, de többek között megnyerte a Bajnokok Ligáját is a Chelsea-vel. Londonból az AC Milanhoz került, majd 2016-tól két évre visszatért kedvenc csapatába, ahol természetesen nagy örömmel fogadták a korábbi kedvencet.

Fernando Torres a második madridi időszakában Forrás: AFP/Gabriel Bouys

Robbie Fowler (Liverpool)
A Liverpool-szurkolók által csak istenként emlegetett csatár Liverpoolban született, ott is kezdett focizni. Első ízben 1993 és 2001 között rúgta a gólokat az Anfield Roadon, majd a Leeds és a Manchester City játékosa lett. Sokáig nem bírta a Liverpool nélkül, 2006-ban, öt év után visszatért, és nem csak azért, hogy Kenny Dalglish-t megelőzze a klub örök góllövőlistáján.

Didier Drogba (Chelsea)
Az elefántcsontparti támadó a Premier League és a Chelsea történetének egyik legjobb csatára volt. 2012-ben úgy tűnt, utolsó meccsén „csak" egy BL-t nyert a csapatának.

A Bayern ellen ő mentette hosszabbításra a döntőt, majd a tizenegyespárbajban is övé volt az utolsó labdaérintés.

Egy kínai és török kitérő után Drogba José Mourinho hívására újra Londonba igazolt, ahol még megnyerte negyedik angol bajnoki címét is, majd Amerikába ment levezetni.

Didier Drogba igazi klublegenda lett Forrás: AFP/John Macdougall

Zlatan Ibrahimovic (AC Milan)
Nemrég derült ki, hogy a svéd óriásnak is van szíve, különben miért tért volna vissza Milánóba? A már 38 éves támadó a Juventus és az Inter játékosa is volt Olaszországban, majd egy barcelonai kitérő után jött a Milan, ahol bajnoki és gólkirályi címet is szerzett. Innen ment a PSG-be, a Manchester Unitedba, majd a Los Angeles Galaxyhoz. Télen tért vissza a szebb napokat megélt Milanhoz, ahol újra belekezdett a gólgyártásba, és úgy tűnik, még egy szezont marad a labdarúgás Benjamin Buttonja.

Kaká (AC Milan)
Kaká a világ legjobb játékosa lett az AC Milanban, ahol 21 évesen kezdett focizni. Carlo Ancelotti vezetésével

nyert bajnoki címet, Bajnokok Ligáját, és nem mellékesen 2007-ben övé lett az Aranylabda

(utolsóként a következő tíz év Messi-Ronaldo versenyfutása előtt). Ezek után a galaktikus Real Madridnak sem kellett több, Florentino Pérez megszerezte magának és a csapatának, 2009 nyarán 67 millió eurót adott érte a Real. Kaká négy szezont töltött Madridban, összesen 120 meccsen lépett pályára, egy bajnoki címet és egy kupát nyert. 2013-ban ingyen tért vissza Milánóba, kétéves szerződést kötött, de végül közös megegyezéssel, már 2014 nyarán távozott, később az Orlando játékosa lett az MLS-ben, onnan is vonult vissza 2017-ben.

Kaka 100. gólját ünnepli Forrás: AFP/Giuseppe Cacace

Mark Hughes (Manchester United)
A walesi támadó Manchesterben kezdett focizni, 1980-ban mutatkozott be a felnőttek között, 1986-ban a Barcelona szerezte meg, majd a Bayern Münchenben szerepelt kölcsönben. Egyik állomáshely sem volt megszokott egy brit játékos esetében. Hughes 1988-ban tért vissza az akkor már Sir Alex Ferguson által vezetett csapatba, méghozzá a klubrekordot jelentő 1,8 millió fontért. Rövid időn belül meghatározó játékosa lett a csapatnak, amellyel két bajnoki címet szerzett. 1995-ben a Chelsea igazolta le, majd a Southampton, az Everton és a Blackburn Rovers játékosa lett.

Robbie Keane (Tottenham)
Az ír válogatott gólrekordere nagy vándormadár volt. A Wolvesban kezdett focizni, majd a Coventry csapatától szerezte meg az olasz Inter, ahol nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

2002-ben a Leeds csapatától szerezte meg a Tottenham Hotspur, ahol az angol bajnokság egyik legjobb csatára lett.

Le is csapott rá a Liverpool 2008-ban, 19 millió fontért kelt el, de a londoni csapat egy évvel később már vissza is „vehette", 12 milliót kellett érte fizetni. Ezúttal azonban a Spurs már egy szezon után már kölcsönadta, a Celtic és a West Ham csapatainak, majd Amerikába, az LA Galaxyhoz igazolt, karrierje végén, 2017-18-ban még az Indiai Szuper Ligában is lehúzott egy szezont az ATK csapatában.

A dortmundi különítmény
Korábban már írtunk Marco Reusról, de nem ő volt az egyetlen visszatérő. A tehetségek kiárusítását nem minden esetben tudta megakadályozni a Dortmund, elég, ha csak Robert Lewandowskira, Shinji Kagawára, Mario Götzére vagy Mats Hummelsre gondolunk. A lengyel gólvágó bevált Münchenben, de a többi három egy manchesteri, illetve müncheni kitérő után vissza is tért a BVB csapatához. Anyagilag az összes transzferrel jól járt a Dortmund, de Hummelsen kívül már egyikük sem volt a régi sárga-fekete mezben második nekifutásra.

Akiket nem csak kétszer, vagy nem csak egy klub igazolt le kétszer

Jermain Defoe (Tottenham)
A korábbi angol válogatott támadót összesen háromszor igazolta le a Tottenham, kétszer pedig a Bournemouth. Utóbbiban 2000-ben egy évet szerepelt kölcsönben, majd 2017-től újabb két évig volt a klub játékosa. A Spurs először 2004-ben szerezte meg, majd meglepetésre 6 millió fontért eladta a Portsmouth-nak. 2009 januárjában Harry Redknapp kérésére Defoe már újra a Spurs játékosa volt, több mint 15 millió fontot fizettek érte, és játékosok is mentek a Pompey-hoz. Nem mondhatni, hogy ez volt a Tottenham legjobb üzlete.

Peter Crouch (Tottenham és Portsmouth)
A ropicsatár a Tottenhamben lett profi játékos, de a londoniak végül aprópénzért eladták. Pár kölcsönjáték után a Queens Park Rangers, a Portsmouth, az Aston Villa, a Norwich City és a Southampton játékosa lett, de mindenhol csak egy idényig húzta. 2005-ben meglepetésre a Liverpool szerezte meg, ahol három évet töltött, és a szurkolók egyik kedvence lett. A Liverpooltól újra a Portsmouth játékosa lett, 11 millió fontért szerezték meg a korábban ötmillióért eladott játékost. Egy évvel később újra egy korábbi csapatában volt Crouch, 10 millió fontért megszerezte a Tottenham.

Carlos Tévez (Boca Juniors)

Az Apacs nem egy hűséges típus,

de ha argentin klubról van szó, akkor nem ismer mást, csak a Boca Juniorst,

ahol pályafutását kezdte. 2005-ben a brazil Corinthians játékosa lett, majd Európába érkezett, ahol a West Ham United szerezte meg, majd a Manchester United játékosa lett. 2009-ben bosszúból a városi rivális Cityhez igazolt, hogy onnan 2013-ban a Juventushoz írjon alá. Az olaszoktól 2015-ben visszatért a Boca Juniorshoz, de 2017-ben nem tudott nemet mondani a sanghaji dollármilliókra. Tevez nem hazudtolta meg magát, nem érezte jól magát Kínában, nem volt motivált a gyengébb játékosok között, ezért harmadszor is a Boca Juniors játékosa lett, ahol a mai napig focizik.

Carlos Tevez ma már egyenlő a Boca Juniorsszal Forrás: AFP/Alejandro Pagni

Claudio Pizarro (Werder Bremen, Bayern München)
A szubjektív listánk legnagyobb spílere a perui Claudio Pizarro. A csatár először 1999-ben érkezett Európába, ahol a Werder Bremen játékosa lett, innen vitte el 2001-ben a Bayern München. A bajoroknál hat évet töltött el, majd a Chelsea bevásárlásának „áldozata lett" 2007-ben. Két évet porosodott Londonban, majd visszatért a Werderhez 2008-ban csak kölcsönben, majd egy évvel később végleg.

2012-ben újra leigazolta a Bayern, majd 2015-ben újra visszatért Brémába.

Egy 2017-es kölni kitérő után 2018-ban negyedszer is leigazolta a Werder, ahonnan idén vonult vissza.

Claudio Pizarro a brémai szurkolók kedvence Forrás: AFP/Patrik Stollarz

A nagy hazatérők

Az sem ritka, hogy a sztárjátékosok egy sikeres légiós karrier után visszatérnek nevelőklubjaikhoz. Akkor is, ha az adott csapat nem is az élvonalban szerepel, így is segítve a klubot. Így tett többek között Diego Milito, aki az argentin Racing Clubban fejezte be a pályafutását. A holland Dirk Kuyt az amatőr Quick Boys csapatából vonult vissza, de Robin van Persie is visszatért első csapatához, a Feyenoordba.

A perui Roque Santa Cruz az Olimpia Asuncionban, a mexikói Rafael Márquez az Atlas csapatában vezetett le, de Andrij Sevcsenko is visszatért a Dinamo Kijev csapatához, Henrik Larsson pedig a svéd Högaborgsszal foglalta keretbe a pályafutását.