Vágólapra másolva!
Szerdán este a Bajnokok Ligája 2020-21-es szenzonjának első fordulójában a címvédő Bayern München az Atlético Madrid ellen lép pályára. Ez a két csapat játszotta a világ egyetlen kétmeccses BEK-döntőjét az 1973-74-es sorozatban. Most erre a két brüsszeli összecsapásra emlékezünk vissza.

Megnyerheti egy kapus úgy a legrangosabb európai klubtrófeát, hogy az egész sorozatban egyetlen gólt sem kap? Biztos, hogy feltette magának ezt a kérdést Miguel Reina 1974. május 15-én reggel, amikor felébredt Brüsszelben a szállodai szobájában. Tudta, ha aznap este is megőrzi a kapuját a góltól, akkor valószínűleg felemelheti a BEK-serleget, és bevonul a labdarúgás történelmébe, mint az első (és valószínűleg örökre egyetlen) kapus, aki az egész sorozatban nem kapott gólt.

A döntőig vezető úton két-két találkozón nem került a kapujába a labda a Galatasaray, a Crvena Zvezda és a Celtic ellen, egy találkozón pedig a Dinamo Bucuresti ellen.

Hét mérkőzés 630 perce alatt nem kapott gólt.

Az egész sorozatban is csak kétszer kapitulált csapata, az Atletico Madrid, de a Dinamo Bucuresti elleni hazai nyolcaddöntőben (a romániai 2-0-s győzelem után) nem ő védett, hanem helyettese, Pacheco Gómes. Az említett májusi napon azonban, akárcsak a sorozat többi találkozóján Miguel Reina nevével kezdődött az Atletico összeállítása.

Azt persze ő is tudta, hogy olyan szintű focistákkal, akik ezen az estén majd támadják a kapuját még a sorozatban nem találkozott.

Az ellenfél, a Bayern München szinte minden játékosa világklasszis volt.

Közülük hatan Európa-bajnoki címet szereztek két évvel korábban, akik meg nem, azok közül Conny Torstensson svéd, Johnny Hansen dán volt, Bule Roth, Zobel és Kapelmann pedig azt a stabilitást adta a csapatnak, amely nélkül a legnagyobb sztárok sem tudnak varázsolni. Az egész világ biztos volt benne, hogy ezen a mérkőzésen csak a Bayern München nyerhet. Ezt a papírformát kellett felülírnia Reinanak és az Atletico Madridnak.

A nagy mérkőzést megelőző apróságok a spanyol csapatnak kedveztek. Amikor a Bayern játékosai beszálltak a Brüsszelbe induló repülőbe, valaki telefonált a müncheni rendőrségre, hogy bombát rejtettek el abban. Gyors kiszállás, a gép teljes átvizsgálása, majd a biztonság kedvéért másik repülőt kapott a csapat.

A több órás huzavona után a nem túl hosszú úton olyan időjárási viszonyok közé keveredett a gép, amelytől komoly halálfélelme volt néhány játékosnak.

Ilyen előzmények után érkezett a csapat története addigi legfontosabb mérkőzésére. Ráadásul nagyon fárasztó idény végén. Akkor még nem voltak olyan bő keretek, hogy játékosokat lehessen pihentetni. Gyakorlatilag 12 futballistával játszotta végig a szezont a csapat, rajtuk kívül csak négy további focista jutott jelentéktelen epizódszerephez. Összehasonlításként: a Bayern mezében tavaly 26 játékos lépett pályára tétmérkőzésen, és még ez sem túl nagy szám európai viszonylatban.

Günter Netzer (jobbra) és Udo Lattek, a Bayern kirúgott edzője. Lattek megnyerte a Bayernnel az 1974-es BEK-döntőt Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP/usage worldwide/Dpa

Mivel a bajorok tudták, hogy a rossz előjelek miatt gyorsan el kellene dönteni a kupa sorsát lendületesen kezdtek. Ám Reinával nem bírtak. Fokozatosan fáradtak el, és került fölénybe a spanyol gárda. Ám a világklasszisokból álló bajor védelem, Sepp Maierrel a kapuban, rutinból visszaverte a támadásokat. 90 perc alatt nem esett gól. Vagyis Reina már 720 percesre növelte gólnélküli sorozatát. A hosszabbítás már fáradt csapatok küszködését hozta. Elvileg a németek már akkor is megcsodált erőnlétének érvényesülni kellett volna, de adott helyzetben ez sem segített rajtuk. Úgy tűnt, hogy gól nélkül ér véget a hosszabbítás is.

Ám a 114. percben Luis Aragonés szabadrúgásból vezetéshez juttatta az Atleticót.

Ezzel eldőlni látszott a csata. A Bayern játékosai hitehagyottan lézengtek a pályán, és egy spanyol csapat már akkor is tudta, hogyan kell 6 percet kapott gól nélkül kihúzni. Főleg Reinával a kapuban. Ám csak ötöt sikerült. Amikor a sztárok csődöt mondtak, amikor sem az erőnlét, sem a németes küzdőszellem nem segített, akkor az egész pályafutását Franz Beckenbauer árnyékában töltő középhátvéd, Hans-Georg Schwarzenbeck előretört és 30 méternél is távolabbról bombagólt lőtt Reinának.

Egy fotómontás, amelyen Gerd Müller és Hans-Georg Schwarzenbeck szerepel Forrás: Picture-Alliance via AFP/Verwendung weltweit/Oryk Haist/Sven Simon

A spanyol kapus 749 góltalan perc után kapitulált abban a BEK-sorozatban. Néhány másodperc választotta el attól, hogy történelmet írjon!

Schwarzenbeck pedig 39 BEK-mérkőzése egyetlen gólját szerezte.

Bombája után már csak középkezdésre maradt idő. A BEK történetében először nem dőlt el a kupa sorsa 120 perc alatt sem. Az akkori szabályok szerint ez azt jelentette, hogy a két csapat ugyanezen a helyen két nappal később újra összecsap. Bölcs, okos szabály volt ez, sokkal igazságosabb, mint a pénzfeldobás, vagy a 11-es párbaj. Persze, a mai feszített menetrendű nemzetközi futballvilágban elképzelhetetlen.

1974. május 15, BEK döntő
Atletico Madrid-Bayern München 1-1 (0-0, 0-0, 0-0)
Heysel-stadion, 48.722. néző. Vezette: Loraux (Scott, Rión), mindhárom belga
ATLETICO MADRID: Reina - Meló, Hereida, Eusebio, Capon - Luis, Adelardo, Irureta, Salcedo - Ufarte, Garaté.
BAYERN MÜNCHEN: Maier - Hansen, Beckenbauer, Schwarzenbeck, Breitner - Roth, Zobel, Kapelmann - Hoeness, Müller, Torstensson
Csere: Ufarte helyett Pesera a 69. percben, Torstensson helyett Dürnberger a 76. percben, Salcedo helyett Alberto a 89. percben.
Gólszerő. Aragonés a 114. pecben, Schwarzenbeck a 119. percben.

A 120 perces dráma után két hullafáradt csapat zuhant az öltőzőbe. Érdekes, hogy az utolsó pillanatban az esélyét visszaszerző Bayernnél sem volt nagy ünneplés. A játékosok csendben üldögéltek a padon, még a sorsdöntő gólt szerző Schwarzenbecket sem ünnepelte senki. Beckenbauer akkor azt mondta:

Amikor az első néhány gólszerzési lehetőséget kihagytuk talán megijedtünk. Mi nem tudunk görcsösen, erőlködve játszani."

A másik öltözőben a spanyol edző, Juan Carlos Lorenzo szomorúan, de kincstári optimizmussal beszélt:

Az UEFA akkori főtitkára, Hans Bangerter természetesen érzelmek nélkül, kivülállóként nyilatkozott: „A látottak alapján egyik csapat sem érdemelte meg, hogy vesztes legyen, mert küzdeni tudásból minden játékos kitűnőre vizsgázott. Az Atletico Madrid meglepetésre ugyan, de közelebb állt a győzelemhez."

A döntő (első meccse) után az Atletico Madrid a sorozatban 4 győzelmet és 5 döntetlent könyvelhetett el, vereség nélkül. A Bayernnek 4 győzelem mellett volt 3 döntetlenje és 2 veresége. Az első fordulóban csak 11-es párbaj után jutott túl a svéd Atvidabergsen. De a finálé 120 perc után nem dőlhetett el büntetőkkel.

A győztes Bayern-játékosok az 1974-es BEK-döntő után Brüsszelben Forrás: Origo

Ki tudja, mi történik, ha a mai szabályok szerint még szerda este győztest kellett volna hirdetni? Egy balszerencsés mozdulat itt, egy pici mázli ott, és nem biztos, hogy a jobb csapat ünnepel.

Remek ötlet volt ez a megismételt mérkőzés, még ha a szurkolók nem is feltétlenül így gondolták.

Mai fejjel nem csak a megismételt mérkőzés ténye furcsa, de az is, hogy a drukkerek jó része hazautazott. Nyilván a spanyolok repülővel érkeztek, így az ő távozásuk érthető, mert akkoriban borzalmasan drága volt egy jegy.

A Bayern játékosai örülnek, mert 4-0-ra nyertek az Atletico Madrid elleni BEK-döntőben 1974-ben Forrás: Origo

Ám a viszonylag kis távolságról (így valószínűleg többségében kocsival) érkező münchenieké már meglepőbb. Ma már szinte érthetetlen ez, de valószínűleg sokuknak csütörtökön be kellett menniük a munkahelyükre.

Így fordulhatott elő, hogy szerdán hivatalosan 48.722 néző volt a lelátókon, míg pénteken csak 23.325.

Ez utóbbi szám döbbenetes, hiszen manapság (ha nincs világjárvány miatti korlátozás) majdnem ennyi helyet kap a döntő egyik csapatának tábora, és ezért sok helyen több százezren futnak versenyt. És vajon az ott lakó belgák miért nem éltek az ölükbe hullott lehetőséggel, hogy egy ilyen mérkőzésen jelen lehessenek?

1974.május 17. BEK döntő, megismételt mérkőzés
Bayern München-Atletico Madrid 4-0 (1-0)
Heysel-stadion, 23.325 néző. Vezette:Delcourt (Geluck, Minnoy) mindhárman belgák
Bayern München: Maier - Hansen, Beckenbauer. Schwarzenbeck, Breitner - Roth, Zobel, Kappelmann - Hoeness, Müller, Torstensson
Atletico Madrid: Reina - Meló, Hereida, Eusebio, Capon - Luis, Adelardo, Alberto, Salcedo - Garaté, Pesera.
Csere: Adelardo helyett Benegias a 61. percben, Alberto helyett Ufarte a 65. percben.
Góllövő: Hoeness a 28. percben, Müller az 56. percben, Müller a 68. percben, Hoeness a 83. percben.

A magyarországi rajongók sem nézhették élőben a péntek este negyed nyolckor kezdődő megismételt meccset. Az akkoriban egyetlen televízió fél nyolcas híradója elmozdíthatatlan volt, és az utána következő műsorokat sem lehetett más időpontra tenni. Így valamikor késő este, felvételről került adásba a mérkőzés, ami azért is okozott problémát sok rajongónak, mert akkor még a szombat munkanap volt, és az iskolákban is tanítottak.

Vajon hány magyar focirajongó aludt el másnap az esztergapad mellett, az iskolapadban, a szervizekben, hányan ásítoztak tanítás, vagy értekezlet közben?

Két meccset kellett az 1974-es BEK-döntőben rendezni, hogy eldőljön a kupa sorsa Forrás: Origo

Ez persze nem befolyásolta a brüsszeli eseményeket. A Bayern ugyanazzal a csapattal kezdett, mint két nappal korábban, míg az Atleticonál két változás történt. Irureta szerdán megkapta a sorozatban a második sárga lapját, míg edzői döntés miatt a csatársorban Ufarte helyett Pesera kezdett. A bírókat is cserélni kellett, a leglogikusabb megoldásként három belga irányított.

A legnagyobb különbség azonban a játék alakulását és az eredményt illetően lett.

A Bayern München lefocizta az Atletico Madridot.

Úgy tűnik két nap alatt elmúlt a fáradság, játékosai felfogták, hogy milyen történelmi lehetőség előtt állnak. Végig nyomasztó fölényben játszottak, úgy, ahogy azt mindenki a szerdai, első meccsen várta tőlük. Szegény Reina négyszer kapitulált.

Az a kapus, akit néhány másodperc választott el attól, hogy nyolc találkozót gól nélkül végigvédve BEK-győztes legyen, 90 perc alatt négy gólt kapott.

Kicsit sem vigasztalhatja, hogy szebbnél szebbeket. Gerd Müller és Uli Hoenes 2-2-szer vette be a kapuját, így a pénteki mérkőzés után már senki nem beszélt Reina-mágiáról és Atletico-csodáról. Csak arról, hogy az akkoriban a világ legjobb gárdájának tartott Bayern hivatalosan is megszerezte ezt a titulust.

Edzője, Udo Lattek nagyon sikeres pályafutása első igazán nagy sikerét könyvelhette el, és az akkoriban még szokatlan sajtótájékoztató során ezt mondta:

Kollegája, Lorenzo sem cáfolta a szavait:

A történelem egyetlen két mérkőzéses BEK/BL-döntője után a Bayern a következő évben megvédte a címét, majd 1976-ban zsinórban harmadszor is diadalmaskodott a szériában. Néhány hónappal ezelőtt pedig már hatodszor győzött.

Az Atletico Madrid a mai napig nem tudott BEK/BL-t nyerni, pedig további két alkalommal is szerepelt a döntőjében.

Balszerencsés csodakapusának, Miguel Reinának a fia, Pepe szintén kapus lett. Világ- és Európa-bajnok és sok-sok címe mellett egyszeres német bajnok is. A Bayern Münchennel. Ugyanis ő volt Manuel Neuer tartalékja a 2014-15-ös szezonban. Két bajnokit védett végig, míg az Augsburg ellen 13 percet. Akkor állították ki.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!