Magyar futballcsodák az 1964-es Eb-bronztól az Izland elleni katarzisig

Az Izland elleni 2-1-es csodagyőzelemmel a magyar válogatott történetében negyedszer szerepelhet a labdarúgó Európa-bajnokságon. 1964-ben bronzérmes, 1972-ben negyedik lett válogatottunk az Eb-n. Az 1972-es fellépés után 44 évet kellett várni a harmadik szereplésre, szerencsére a negyedikre csak négyet, így megtörtént az, ami korábban soha: egymás után két Eb-re jutott ki csapatunk. Most felidézzük a magyar labdarúgó-válogatott eddigi Eb-szerepléseit.

Az első Európa-bajnokságot az első világbajnokság után 30 évvel, 1960-ban rendezték. Szerény keretek között, hiszen mindössze négycsapatosra tervezték a végjátékát. Összesen 17 ország indult. Az NSZK és Olaszország nem. De kellett ez a kontinensviadal, ugyanis a dél-amerikai Copa América ekkor már 44 éve létezett.

Az első Eb-re nevezett a magyar válogatott is, de csak kétmérkőzéses volt a szereplése: kétszer kikapott a későbbi győztes Szovjetuniótól.

Egy egészen fura párharcban. Ugyanis a két mérkőzés között 364 nap, vagyis majdnem pontosan egy év telt el.

Négy évvel később már komolyan vette mindenki a tornát, és 30 válogatott jelentkezett. Magyarország remekül szerepelt. A selejtezők már 1962-ben elkezdődtek. A magyar válogatott a legjobb 16 közé jutásért vívandó páros mérkőzésének első felvonását az akkor létező legnagyobb ünnepen rendezhette: november 7-én. Ez volt az a nap, amikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom néven elhíresült pétervári vérengzést ünnepeltette velünk a Szovjetunió. Valószínűleg nem emiatt, hanem a nagyobb tudás miatt győzött a válogatott 3-1-re Wales ellen. Tichyn kívül a fiatal Albert Flórián és a „nagy öreg" Sándor Károly volt eredményes.

Sándor Károly egészen elképesztő gólt lőtt Wales ellen Forrás: --

Utóbbi fantasztikus alakítás után talált be, és ezzel alaposan meglepte a mindig jól értesült és naprakész brit újság, a Daily Mail tudósítóját, aki ezt írta:

Mi úgy tudtuk, hogy Sándor már visszavonult. Ilyen gólt azonban csak ereje teljében lévő játékos tud szerezni."

Kétgólos előnnyel utazhatott a cardiffi visszavágóra a csapat, és volt ideje végiggondolni az ott követendő taktikát, ugyanis a visszavágóra 1963. március 20-án került sor. Vagyis több mint négy hónappal később. Akkor még nem ilyen kapkodó világban éltünk. A meccs egyébként nagyszerű volt, és két vitatható 11-es góllal 1-1-es eredményt hozott. Így Magyarország jutott a nyolcaddöntőbe, és a Daily Mirror szerint a hajrában

„a stadion olyan csendes volt, mint egy halottasház."

Az 1964-es magyar labdarúgó-válogatott Forrás: egyetemisport.pte.hu/

A negyeddöntőért az NDK-val vívott párharcot válogatottunk. Az első összecsapásra Berlinben (ahogy akkor mondták: Kelet-Berlinben) került sor, október 19-én. 60 ezer néző előtt, igazi szocialista felhajtás keretében.

Ugyanis a találkozó díszvendége a világ első űrhajósa, Jurij Gagarin volt, aki két évvel korábban járt az űrben, míg a kezdőrúgást Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova,

az első női űrhajós végezte el. Arról nem szóltak a korabeli híradások, hogy a két szovjet asztronautának mennyire tetszett a meccs, arról viszont igen, hogy a remekül játszó hazaiakat válogatottunk 2-1-re legyőzte.

Jurij Gagarin, aki az 1963-as NDK-Magyarország labdarúgó Eb-selejtező díszvendége volt Forrás: Sputnik/Ria Novosti

Az első félidőben a fiatal Bene Ferenc, a hajrában pedig Rákosi Gyula volt eredményes. Az idegenbeli győzelem ellenére nehéz lett a visszavágó a Népstadionban. Hiába vezetett háromszor is Baróti Lajos csapata (Bene Ferenc, Sándor Károly és Solymosi Ernő góljaival) a Soós Károly által irányított németek háromszor is egyenlítettek.

A hajrában pedig majdnem kiharcolták a győzelmet, és ezzel egy harmadik mérkőzés lehetőségét (akkor még nem döntött az idegenben lőtt több gól), ám végül a 3-3 azt jelentette, hogy Magyarország, története 400. válogatott mérkőzésén bejutott a legjobb nyolc közé.

Itt Franciaországgal kellett megvívni a négyes döntőért, már 1964-ben. Az első találkozón Párizsban remekelt a csapat, és 3-0-s előnyre tett szert Tichy Lajos kettő, Albert Flórián egy góljával. A harmadik gól után Tichy széttárta karjait és sírva fakadt.

1963. október 4: csapatkép a magyar labdarúgó "A" válogatott 16-os keretéről. Elöl: Albert Flórián, Machos Ferenc, Mészöly Kálmán, Sándor Károly, Göröcs János, Tichy Lajos és dr. Fenyvesi Máté. Álló sor: Ilku István, Palotai Károly, Sárosi László, Sóvári Kálmán, Marosi László, Nagy István, Rákosi Gyula, Nógrádi Ferenc és Szentmihályi Antal Forrás: MTI/Petrovits László

Erről a jelenetről ma azt mondanánk, hogy „főcímgyanús", de abban a korban is bejárta a világot a felvétel. A franciák csak szépíteni tudtak, így kétgólos előnnyel kezdhette a visszavágót csapatunk.

Május 23-án a Népstadionban, 80 ezer néző ünneplése közepette ki is vívta az Eb-szereplést!

Sipos és Bene góljaival lett 2-1, így utazhatott a csapat a kontinenstorna végjátékára. A négy elődöntős csapat egyikének, Spanyolországnak az otthonában rendezték a négy mérkőzésből álló Európa-bajnokságot. Sajnos Magyarország a házigazdával találkozott a döntőbe jutásért vívott találkozón.

Óriási meccs volt, az Eb-k történetében az egyik legjobb! Az első félidő után a hazaiak vezettek, Bene a hajrában egyenlített. Az Újpesti Dózsa fiatal klasszisának a hosszabbításban három lehetősége is volt döntőbe juttatni csapatát, de több gólt nem lőtt azon a napon. Lőtt viszont Amancio a 112. percben, így a spanyolok jutottak a fináléba.

Albert elől ment Iribar az 1964-es labdarúgó Európa-bajnokság elődöntőjében

Forrás: MTI

Kicsit sem vigasztalta a magyarokat az ellenfél világklasszis kapusának, Iribarnak a véleménye, aki azt mondta, hogy ilyen jó csapat ellen még életében nem játszott. A csalódott magyar válogatottnak ezzel nem ért véget az Eb, ugyanis akkor még rendeztek bronzmérkőzést. Három nappal később. És ez a 120 perces dráma, és a Madridból Barcelonába való utazás miatt nem volt könnyen megoldható feladat Dánia ellen.

Bene vezető találata után Berthelsen egyenlített, és hiába volt akkora fölényben a csapat a második félidőben, mint a mostani gárda Izland ellen csütörtökön, nem sikerült újabb gólt szerezni.

Így ismét hosszabbításra került sor, és ebben egy hátvéd, Novák Dezső döntött. Előbb tizenegyesből, majd szabadrúgásból volt eredményes, így bronzérmet szerzett a magyar csapat a második Eb-n.

Novák Dezső főszerepet játszott az 1964-es labdarúgó Eb-bronzmérkőzésének megnyerésében Forrás: MTI

Aztán a harmadikra nem jutott ki. 1968-ra már itt is bevezették a vb-kről ismert csoportmérkőzéseket a selejtezőben. Magyarország Hollandia, Dánia és az NDK előtt megnyerte a csoportját, de a negyeddöntőben, akárcsak nyolc évvel korábban, megint a Szovjetunió ütötte ki. Nem mindennapi körülmények között.

A negyeddöntő első mérkőzésén, Budapesten 2-0-ra nyertünk a szovjetek ellen. De ezt az előnyt sem sikerült Moszkvában megtartani, ahol a vendéglátó 3-0-ra nyert.

A magyar kispadon akkor már a teljesen fogalmatlan Sós Károly ült kapitányként, akivel aztán az 1969-es marseille-i tragédiáig is eljutottunk.

Balra Sós Károly edző, jobbra Kotász Antal válogatott futballista. Egyikük sem lehetett ott az 1968-as labdarúgó Eb-n Forrás: Fortepan/Kotász Antal

1972-ben viszont megint ott volt a négyes döntőben a magyar válogatott. Bulgária, Franciaország és Norvégia előtt megnyerte a csoportját. Nagyon nehezen. Ugyanis a franciák elleni hazai döntetlen után súlyos vereséget szenvedett Bulgáriában. És amikor már veszni látszott minden, akkor győzött Bulgária ellen, majd sziporkázott Franciaországban. Mindkét mérkőzés 2-0 lett, de a csoportgyőzelemhez kellett némi segítség a vetélytársaktól is. A sorsdöntő párizsi diadal után a France Soir nevű lap tudósítója ezt írta ironikusan és csalódottan:

Meglepődve hallottam a mérkőzés előtt a rádióban a nyilatkozatokat, miszerint a magyar csapat nem leküzdhetetlen hegy. Nos, bizonyos, hogy nem Himalája, de legalábbis Mont Blanc, míg a francia együttes legfeljebb a Montmartre magaslatát éri el."

Szőke István (balra), aki kilőtte a magyar válogatottat az 1972-es labdarúgó-Eb-re Forrás: MTI/Pálfai Gábor

A négyes döntőért Romániával harcoltak Illovszky Rudolf tanítványai. Budapesten 1-1, Bukarestben 2-2 lett, az akkori szabályok szerint ez azt jelentette, hogy a visszavágó után három nappal harmadszor is megmérkőzött a két csapat. Ezúttal Belgrádban, ahol 55 ezer semleges néző gyűlt össze a stadionban. És sokáig úgy tűnt, hogy ez a meccs is döntetlen lesz, ám

a párharc 269. percében Szőke István gyönyörű góllal a négy közé juttatta a csapatot.

Itt megint a Szovjetunió várt ránk. És ezúttal is a Szbornaja jutott tovább. Egy nagyon igazságtalan mérkőzésen, amelyen sokkal jobb volt a magyar csapat. A kapura lövés különmeccsét pl. 14-2-re nyerte, de Zámbó még 11-esből sem tudott betalálni. 1-0-s vereség lett a vége, és megint jött a régi nóta: „le kellett feküdni a szovjeteknek". Ez nyilván nem így volt, de azért az dühítő, hogy az első négy Eb-ből háromnál a Szovjetunió jelentette a végállomást. És az is dühítő, hogy még akkor is kellett játszani a bronzéremért, és a lelkileg teljesen összetört csapat azon a találkozón 2-1-re kikapott Belgiumtól. A gólunkat 0-2-nél Kű Lajos szerezte 11-esből, 2016-ig ez volt az utolsó magyar találat Eb-végjátékban.

Illovszky Rudolf szövetségi kapitány eligazítást tart a játékosoknak az edzőtáborban. Az ő vezetésével jutottunk ki az 1972-es labdarúgó-Eb-re Forrás: MTI/Petrovits László

Ugyan érem nélkül jött haza a csapat, de elmondhatta, hogy az első négy Eb-ből kettőn ott volt a végjátékban.

Aztán 2012-re ez a mondat úgy módosult: az addig rendezett 14 Eb-ből csak kettőn volt ott válogatottunk a végjátékban. Pedig annak lebonyolítása számunkra (is) kedvezően változott, vagyis nőtt a létszám. Az első öt kiírásban még négyes döntő immáron 24-essé vált. Kellett a sok mérkőzés, a jegy- és szponzori bevétel. De a létszám megnövelése nem jelentette azt, hogy az Eb-színvonala csökkent volna. Sőt! 2016-ban olyan csodák estek meg, mint a magyar válogatott csoportelsősége, vagy éppen Wales négy közé jutása.

Kleinheisler László és Bernd Storck szövetségi kapitány öröme a 2015-ös Norvégia-Magyarország Eb-pótselejtezőn Forrás: AFP/Vegard Wivestad Groett

2016-ban sikerült újra a kijutás a három kapitány által is felkészített csapatnak. Igaz ekkor is csak harmadik lett a selejtező csoportjában (Észak-Írország és Románia mögött), de ez a létszámnövelés miatt pótselejtezőt ért. Sőt, majdnem közvetlen részvételt, de az utolsó pillanatban azt a helyet Törökország elvitte előlünk. Utólag mondhatjuk, hogy jobb volt így, mert jött két emlékezetes találkozó Norvégia ellen.

Oslóban a Bernd Storck-Andy Möller duó felfedezettjének, Kleinheisler Lászlónak a góljával nyert a csapat 1-0-ra, majd itthon Priskinnek és az öngólt vétő Henriksennek köszönhetően 2-1-re.

És csináltak a szurkolói 2016-ban olyan futball fiesztát, melyre még soha nem volt példa korábban. „Az éjjel soha nem érhet véget" – énekelték a Franciaországba utazó ezrek, és az itthoni milliók. Csodálatos élménnyel ajándékozták meg a játékosok a fiatalabb drukkereket, és akik látták a korábban Eb-végjátékban szereplő magyar válogatottakat, azok is egy rövid időre elfelejtették a korábbi évtizedek kudarcait. 2-0-s győzelem Ausztria ellen, 1-1-es döntetlen Izlanddal és 3-3 Portugáliával. Ezzel a magyar csapat csoportelsőként jutott be a legjobb 16 közé. Ott Belgium még túl erős volt, de legalább a 15. Eb-n harmadszor volt részvevő a magyar válogatott.

A magyar válogatott ünnepel a 2016-os labdarúgó Eb-n az Izland elleni 1-1-es döntetlen után Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

Most pedig jöhet a negyedik Eb-szereplés, 2021-ben, részben Budapesten. A Puskás Arénában, ahol az aktuális világbajnok (Franciaország) és az aktuális Európa-bajnok (Portugália) fog fellépni Magyarország ellen.