06 December 2020, North Rhine-Westphalia, Gelsenkirchen: Football: Bundesliga, FC Schalke 04 - Bayer Leverkusen, 10th matchday at the Veltins Arena. Schalke's Malick Thiaw lies in the penalty area after scoring the 0:1 goal and spreads his arms. Photo: Guido Kirchner/dpa - IMPORTANT NOTE: In accordance with the regulations of the DFL Deutsche Fußball Liga and the DFB Deutscher Fußball-Bund, it is prohibited to exploit or have exploited in the stadium and/or from the game taken photographs in the form of sequence images and/or video-like photo series.
Vágólapra másolva!
Egészen elképesztő, ami a Bundesligában a Schalke 04 együttesével történik. A gelsenkircheni csapat legutóbb idén januárban nyert mérkőzést. 26 meccs telt el úgy, hogy egyszer sem győzött. A csapat szurkolói egyre idegesebbek. A játékosoknak az a szerencséjük, hogy a drukkerek nem mehetnek ki a stadionba.
A játékosok mentalitása természetesen meg fog változni az új tréner érkezésekor, de nem tanulnak meg focizni egy hét alatt."
Ez jelent meg az Origón október elején, amikor a Bundesligában siralmasan rajtoló Schalke kirúgta addigi edzőjét, David Wagnert. Ekkor érkezett a helyére a korábbi augsburgi tréner, Manuel Baum. Az elképzelés jó volt, hiszen Baum 2017-ben a bajor kis csapatot is szezon közben vette át, majd bent tartotta. És a következő évben is ugyanezt produkálta az örök kiesőjelölt, ám a Bundesliga1-nek még soha búcsút nem intő gárdával.
Augsburgban szinte soha nincs használható játékosállomány, és ha velük jutott valamire, akkor az idén nagyon gyenge Schalkéval is megteheti ugyanezt.
Ám ennyi rossz futballista talán még soha nem jött össze egyszerre annak a csapatnak a mezében, amely többször is csak egy hajszálra volt a Bundesliga bajnoki címtől.
Pontosan tudták ezt a szurkolói is, akik a szeptemberi nyitány előtt éles kritikát fogalmaztak meg a vezetők teljesítményével szemben. Az „Ultras Gelsenkirchen" nevű csoport ezt írta akkor:
Bármennyire is hihetetlennek tűnik, klubunk legfontosabb problémáit nem a pályán kell keresni. A vezetők kiárusítják a Schalke értékeit, semmibe veszik tradícióit. Hétről-hétre nevetségessé teszik a klubot, teljesen elveszítették a kapcsolatot a valósággal."
A „Schalker Block 5" pedig ezt írta: „Gyászoljuk a Schalke szellemiségét."
Akkor az elkeseredett drukkerek a játékosmozgások mellett csak azt tudták, hogy csapatuk legutóbb 2020. január 17-én nyert bajnoki mérkőzést. Nem láttak a jövőbe, és nem sejtették, hogy ez a tény december közepéig sem változik. Viszont azt is tudták, hogy a nagyon tehetséges kapust Alexander Nübelt, továbbá Daniel Caligiurit, Guido Burgstallert és
a Puskás Arénában is játszó, kedden Barcelonában BL-gólt szerző Weston McKenniet is elengedte a vezérkar.
Sebastian Rudy-t pedig ismét kölcsönadta. Helyettük olyanok érkeztek, mint Jonas Carls, Markus Schubert, Kilian Ludewig és a pályafutása csúcsán 8-10 évvel ezelőtt lévő Vedad Ibisevic. Talán Goncalo Paciencia vagy Mark Uth jelentett némi erősítést, de azt Magyarországról is meg lehet ítélni, hogy jogos volt az ottani szurkolók felháborodása. És ott nagyon heves vérmérsékletű drukkerek élnek. Ezért is örülhetnek a Schalke játékosai, és főleg vezetői, hogy mostanában üres nézőterek előtt szenvedhet a csapat. Ám előbb-utóbb véget ér ez a járvány, és visszatér a közönség a stadionba. Mert vissza fog térni, az nem kétséges, és az sem, hogy markáns véleményt fog mondani a lassan elmúló évről.
Mert 2020-ban a Schalke az említett Gladbach elleni diadal után zsinórban 26 bajnokin maradt győzelem nélkül. 17 vereséget és 9 döntetlent könyvelhetett el ezen időszakban.
Ennél rosszabb szériát egy naptári éven belül senki nem produkált a Bundesliga történetében.
Ebben a bajnokságban hat rúgott gólra kapott 31-et. Igaz, óriási balszerencséje volt a sorsolással, ugyanis a nyitófordulóban Münchenbe kellett utaznia. Mert ott mindenki számára elképzelhető egy nagy verés. Ám vereség és vereség között óriási lehet a különbség. Egy gyenge csapat kikaphat úgy is az Allianzban, ahogyan azt a Paderborn tette tavaly. Vagy úgy is szerepelhet, ahogy a Düsseldorf két éve tette – pontot szerzett ott. Ám a Schalke nyolcat kapott bemutatkozásként. Aztán otthon szenvedett vereséget a tavasszal csak óriási szerencsével bentmaradó Brementől. Ekkor jött David Wagner helyére Baum, de annál nagyobb ostobaság aligha van, mint edzőt cserélni a második játéknap után. Már az új edzővel kapott a csapat négyet Lipcsében és hármat Dortmundban.
Az első három idegenbeli találkozóján így összehozott egy 0-15-ös mutatót.
Szégyen, de ne feledjük, hogy a három legjobb német csapatnál járt. Azoknál, akik akárcsak idén, jövőre is a Bajnokok Ligájában játszanak tavasszal. Aztán, hogy teljes legyen a kudarcsorozat, még a negyedik német BL-továbbjutó gárdához, a Mönchengladbachoz is utaznia kellett a Schalkénak. Ott is kapott négy gólt, de az igazi gond nem ezekkel a találkozókkal volt, hanem a hazaiakkal. Az ott produkált kilátástalan játékkal. Meg a hozzáállással.
Az „öreg" Ibisevictől máris megváltak, míg a marokkói Amine Haritot fegyelmi okok miatt két hétre eltiltották az edzésektől.
Ő szerdán tért vissza, de már az első gyakorláson látszott, hogy továbbra sem érti meg magát társaival, még idő kell neki, hogy hasznos lehessen. A rossz teljesítmény mellet morálisan is mélyponton van a gárda.
Rebesgetik, hogy lassan Baum ideje is lejár. De az újabb edzőcserének csak akkor van értelme, ha sikerül egy félévre visszacsábítani Huub Stevens-t. Ő olyan a Schalkénak, mint Jupp Heynckes a Bayernnek.
Azzal a különbséggel, hogy a Stevenst a XX. század legjobb Schalke edzőjének választották a szurkolók.
Csakhogy a 67 éves holland mester már nem vágyik a tréneri szakmával járó izgalmakra. Bár lehet, hogy kedvenc csapata kedvéért még néhány hónapra munkába áll. Ő biztosan nem fogadna el rossz hozzáállást játékosaitól.
A Schalke 04-nek létkérdés a bentmaradás. Kevés gárda függ annyira a szurkolók szeretetétől és pénzétől, mint ez a csapat. A hazai találkozókon elveszített 62 ezer jegy ára nagyon hiányzik a költségvetéséből.
Jelenleg 240 millió eurós hiányról beszélnek Gelsenkirchenben.
A pénzügyi helyzet rendbe hozására csak akkor van esély, ha hosszútávon elsőosztályú marad. Kiesés esetén lehet, hogy örökre eltűnik az alsóbb régiókban, mint az 1860 München, a Kaiserslautern, a Duisburg vagy az Uerdingen.
2020-ban még három bajnoki meccse van a Schalkénak. Kis túlzással ettől a 270 perctől függ nemcsak a közeli, hanem a nagyon távoli jövő is.
Vasárnap Augsburgba utazik, majd a jövő héten szerdán a Freiburgot, szombaton a Bielefeldet fogadja.
Ezek mind nyerhető meccsek még egy gyenge csapatnak is. Ha 7 nap alatt szerez legalább 7 pontot, akkor akár bentmaradó helyen is telelhet. Ha nyeretlen marad, akkor meg sem érdemli, hogy jövőre is elsőosztályú legyen.
Egyébként a Bundesliga alapító Schalke a nyolcvanas években háromszor kiesett a legmagasabb osztályból, '81-ben, '83-ban és '88-ban. Összesen öt évet töltött attól távol.
1991-ben jutott vissza, azóta egyfolytában első osztályú.
És az elmúlt 29 évben négyszer volt ezüst- és négyszer bronzérmes. Most nagyon más a cél. Rövid távon menekülés az utolsó helyről, hosszú távon a klub életben maradása.
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!