Szinte felfoghatatlanul kiváló évet produkált a Bayern München 2020-ban. 48 tétmérkőzéséből 42-t megnyert, mindössze egyet veszített el.
A Bundesligában 25 győzelem, 4 döntetlen és egy sinsheimi vereség, a Német Kupában 5 diadal, a Bajnokok Ligájában 10 győztes csata és egy madridi döntetlen, továbbá győzelem az Európai Szuperkupában a Sevilla és a német Szuperkupában a Dortmund ellen.
Az ipari mennyiségben szállított győzelmekkel öt trófeát nyert meg, ezek közül hármat hosszú sorozat végén. A hatodikat, a klubvilágbajnokságot csak azért nem tudta, mert azt idénre halasztották.
A BEK/Bajnokok Ligája történetében a bajor lett az első csapat, mely 100%-os teljesítménnyel ért a csúcsra. Nagyon hosszan lehetne sorolni az év során felállított különböző rekordjait, és lehetne elemezni azok megszületésének fő okait. Az biztos, hogy valamennyi történelmi tett kapcsán meg kell említeni a csapatot 2019 őszén átvevő vezetőedzőt, Hansi Flicket.
Aki a FIFA szerint így sem érdemelte meg az év edzője címet. Azt ugyanis a Liverpool trénerének ítélték oda a döntéshozók.
Egy ilyen szavazásnál mindig vannak szubjektív, érzelmi alapon hozott döntések. Ám furcsa, hogy ezek ezúttal a voksolók többségénél jelentkeztek, és egy edző mellett gyűltek össze egy adott évben sokkal sikeresebb tréner rovására.
Mert aligha gondolhatja bárki is komolyan, hogy a címet megszerző (szintén német) Jürgen Klopp jobb szakmai munkát végzett 2020-ban a Liverpool élén, mint Flick a Bayern irányítójaként.
Az valóban nagy dolog, hogy Klopp 30 év után angol bajnoki címhez segítette a Liverpoolt, de ezzel elvileg meg sem közelítheti Flick korábban említett 2020-as eredménysorát.
Nyilván a döntéshozók számára (akik között vannak labdarúgók, szövetségi kapitányok, újságírók és szurkolók is) az egyik érv Klopp mellett az volt, hogy egy olyan csapattal nyerte meg a világ egyik legerősebb bajnokságát, amelynek háttere, anyagi lehetősége, népszerűsége alapján nem emelkedett ki annyira vetélytársai közül, mint Flick csapata a világ másik meghatározó pontvadászatából. De ne feledjük, azért
Klopp nem a Leicesterrel ért a csúcsra, hanem a hatszoros BEK/BL-győztessel.
Vagyis a labdarúgás történetének egyik legeredményesebb klubjával. Csakhogy ebben a furcsa 2020-as évben szinte minden nap lehetett olvasni arról, hogy a Liverpool még soha nem nyert a Premier League-ben. (Amikor ezt megelőzően bajnok volt, akkor még nem Premier League-nek hívták az angol legfelsőbb osztályt.) Amikor pedig a koronavírus-járvány miatt leállt a sportvilág, és ezzel együtt a PL is, úton-útfélen megjelentek olyan cikkek, amelyek arról szóltak, hogy ha nem lehet befejezni a szezont, akkor is a Liverpoolnak kell odaadni az aranyat, amely valóban hatalmas különbséggel vezette a tabellát. Azokat a véleményeket, amelyek szerint a PL be nem fejezése esetén bajnokot sem szabadna hirdetni, pillanatok alatt söpörték le.
Mert az mégis hogy nézett volna ki, ha a Liverpoolt – a Liverpoolt! – megfosztják az őt illető bajnoki aranyéremtől.
Egészen biztosak vagyunk abban, hogy az év végi szavazáskor ezek is ott jártak a voksolók fejében. Más, épeszű magyarázatot aligha találunk a történtekre. Mert az is igaz, hogy a PL-arany mellett ott van a 2019 augusztusában megnyert Európai Szuperkupa-cím (ezt a Bayern is megnyerte) és a 2019 decemberében a klubvilágbajnokságon aratott diadal (ezt a Bayern azért nem nyerhette meg, mert elhalasztották), de egy ilyen voksolásnál – normális esetben – önmagában
a veretlenül megvívott BL-szezonnak akkora „szorzót" kellene képviselnie, hogy semmilyen kérdés ne maradjon a voksolókban.
100 százalékos teljesítménnyel ugyanis a futballtörténelemben soha senki nem nyert Bajnokok Ligáját (és BEK-et sem), csak a Hansi Flick vezette Bayern München.
A másik tényező a Klopp-Flick virtuális versenyben valószínűleg nagyobb súllyal esett a latba. Klopp ugyanis egy igazi celeb, míg Flick egy csendes ismeretlen. Klopp, mielőtt a labdarúgásban produkált volna mérföldköveket jelentő dolgokat, előbb a médiában írt történelmet.
Ugyanis ő volt az első olyan foci-szakkommentátor Németországban, akinek nemhogy Európa- vagy világbajnoki címe nem volt, de még komoly karrierje sem.
Előtte olyan szintű emberek mondtak hiteles véleményt a német tévékben, mint Franz Beckenbauer, Günter Netzer, Paul Breitner.
A 2006-os hazai rendezésű vb-n ezzel a hagyománnyal szakítottak a német tv-sek, amikor a szóra sem érdemes játékosmúlttal rendelkező, edzői pályáját még csak éppen elkezdő Kloppot kérték fel erre a szerepre.
A választás tökéletesen sikerült, mert a sármos, értelmes, hétköznapi nyelven beszélő fiatalember napok alatt meghódította a német nézőket.
És egészen biztos, hogy ez befolyással lett az edzői pályafutására is. Mert amikor a vb utáni szezonban kiesett a Mainz csapatával a Bundesliga1-ből, akkor is sokkal ismertebb (és talán népszerűbb is) volt, mint Hansi Flick. Pedig utóbbi játékosként négyszeres Bundesliga-bajnok, BEK-ezüstérmes volt, és a Klopp számára bukást hozó szezonban Joachim Löwvel együtt kezdte lerakni a később világverő német válogatott alapjait. Ám Klopp olyan kedvelt volt akkor, hogy olyan együgyű címet is begyűjtött, mint „az év szemüvegese".
A fordítva működő karrierje során előbb lett celeb, mint sikeres edző.
És soha nem tudjuk meg, hogyan alakul edzői pályafutása, ha nem válik tv-sztárrá 2006-ban. Mert a Dortmund edzői posztját szinte biztos, hogy csak ezért kapta meg. 2008 nyarán került az 1997-ben Bajnokok Ligáját nyerő csapat kispadjára. Amikor Hansi Flick Eb-ezüstérmet szerzett Löw segítőjeként úgy, hogy a Portugália elleni negyeddöntőben főnöke eltiltása miatt ő irányított a kispadról. Mégsem foglalkozott senki Flickkel, a sztáredző akkor már Klopp lett Németországban.
Ő mindent meg is tett a népszerűségért, mind a pálya mellett, mind a sajtótájékoztatókon, mind további nyilvános szereplései során. Ám ez természetesen csak az alapokat teremtette meg a „FIFA-év edzője" cím felé vezető úton, a felépítményhez más is kellett. Kloppban minden megvolt a sikeres építkezéshez, és a világ tudomására is hozta ezt. Előbb dortmundi trénerként alkotott maradandót, majd liverpooliként. Német és angol bajnoki cím, két BL-döntő (a második győztes), továbbá EL-finálé. Nem kérdés, hogy a '10-es évek talán legsikeresebb edzője. Hiszen nem a Reallal, a Barcelonával vagy a Bayernnel érte el ezeket az eredményeket, hanem a Dortmunddal és a Liverpoollal. Ettől óriási edzői teljesítmény az övé.
Ám nem az „évtized fociedzője" címet nyerte el, hanem 2020-ét.
A celeb-tréner legyőzte a háttérbe húzódó zsenit. Mert a nála két évvel idősebb Flickre, úgy tűnik, hogy tényleg ez az utóbbi jelző illik. Még akkor is, ha 54 éves koráig alig valaki ismerte őt. Annak a Bayernnek a kerete, mellyel a 2020-as csodát véghezvitte, nem volt annyival jobb a Dortmundénál, amennyivel megelőzte azt a hazai bajnokságban.
Nem elsősorban a megszerzett pontok tekintetében volt nagy különbség, hanem a mutatott játék, a szervezettség, és a győzni tudás tekintetében. Ugyanez volt a helyzet nemzetközi szinten is.
A Bayern tavalyi játékosállománya alapján nem emelkedett ki annyira a többi csapat közül, amennyire a '70-es évek közepén kiemelkedett.
És a nevek alapján nem lebeghetett volna annyira a világ klubfutballja felett, mint anno Kovács István Ajaxa, a hollandokkal színesített Milan, a galaktikus Real vagy a tiki-takás Barcelona. Nem kétséges, hogy Alphonso Davies, Leon Goretzka, Kingsley Coman, Ivan Perisic, Serge Gnabry vagy Thomas Müller azért játszott ilyen varázslatosan 2020-ban, mert Hansi Flick nekik megfelelő rendszerben, tökéletes taktikával küldte őket pályára. És Flicknek köszönhetően ismerhette meg a világ Joshua Zirkzee, Chris Richards, Jamal Musiela nevét.
Ha egy edző munkáját minősíti valami, akkor ezek a dolgok azok.
Furcsa dolog egy ilyen szavazás. Hansi Flick őszinte véleményét erről talán csak a hozzá legközelebb állók tudhatják. Vagy talán ők sem. A Bayern szurkolói viszont az elmúlt években már nem először érzik úgy, hogy meglopták őket egy ehhez hasonló szavazásnál. Amikor 2013-ban legutóbb triplázott a csapat, nem bajor játékos nyerte az Aranylabdát, ahogy a 2014-es vb-győzelem után sem német.
2020-ban pedig nem adták át ezt a díjat, holott aligha kaphatta volna más, mint Robert Lewandowski.
Nem adták át, mert a francia France Football vezetősége így döntött. Mit nekik egy BL-szezon, vagy az, hogy minden bajnokságban a pályán elért eredmény alapján hirdettek győztest?
Talán a csapat legnagyobb szurkolói is csak játéknak tekintik ezt, és azt mondják: mindegy, milyen döntést hoznak a nagyokosok a számítógépek előtt, lényeg, hogy a Bayern München a pályán 2021-ben is ugyanúgy végigverje a világot mindhárom (mind az öt, esetleg hat!) sorozatban, ahogy tette azt 2020-ban.