A lengyelek elleni 5-3 volt a 80 éve született Verebes József legnagyobb kapitányi sikere

Kedden lenne 80 éves a magyar labdarúgás egyik legismertebb alakja, Verebes József. A Mágusnak nevezett edző a Rába ETO csapatával kétszer, az MTK együttesével egyszer nyert bajnokságot, két alkalommal pedig a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya is volt. 80. születésnapján most arra a meccsre emlékezünk, amelynek a héten amúgy is aktualitása van: az 1987-es Magyarország-Lengyelország (5-3) Eb-selejtezőre és Détári Lajos fantasztikus góljára. 

Még egy év sem telt el a számunkra borzalmas emlékű, 1986-os mexikói világbajnokság óta. 1987 tavaszán a lengyeleket úgy fogadta a magyar válogatott a Népstadionban, hogy a továbbjutásra már nem volt esélye az Eb-selejtezőn.

Az 1988-as labdarúgó Európa-bajnokságon mindössze 8 csapat vehetett részt, a mi csoportunkból a hollandok mentek az NSZK-ban rendezett Eb-re, amit később meg is nyertek.

A vb utáni első hazai Eb-selejtezőn Hollandia 1-0-ra nyert Budapesten, a másodikon 2-1-re kaptunk ki Athénban a görögöktől. Ezen a két kvalifikációs meccsen még Komora Imre volt a szövetségi kapitány, akit a mexikói vb után neveztek ki, de aki a görögök elleni vereségbe belebukott.

Az MLSZ ekkor vette elő Verebest, akit nagyon sokan és nagyon régen követeltek már a válogatottba.

Verebes első tétmeccsén Boda Imre góljával 1-0-ra nyertünk Cipruson, majd a hollandiai idegenbeli meccsen 2-0-ra a németalföldi csapat győzött. Három Eb-selejtező után a magyar válogatott 2 ponttal állt a csoportban, ekkor jöttek a lengyelek, akik 1987. május 17-én léptek pályára a Népstadionban.

Ma már tudjuk, hogy Verebes József kapitányságainak legemlékezetesebb és legjobb meccse volt ez a magyar-lengyel. Nem csak a 8 gól és az eredmény alakulása miatt (1-0-ra és 2-1-re a lengyelek vezettek, onnan lett 4-2 ide, majd 4-3 után rúgtunk még egyet), hanem Détári Lajos mára ikonikussá vált szabadrúgásgólja miatt.

Amit szinte az alapvonalról rúgott a felső pipába, valami eszméletlen technikai megoldással és ravaszsággal.

Fiatalabb pályatársaim közül páran vannak olyanok, akik szerint ez a gól kapushiba volt - maradjunk annyiban, hogy nem volt az. Ez minden idők egyik legnagyobb magyar gólja, amely válogatott meccsen született.

Verebes József ezen a mérkőzésen már úgy ült le a kispadra, hogy a lelke mélyén tudta: nem sok ideje van hátra szövetségi kapitányként. A hangzatos nyilatkozatokat sem mellőző Mágus és a magyar sportsajtó egy része akkoriban nem evett egymás tenyeréből. Verebes helyzetét az sem javította, hogy egyszerre volt az MTK-VM, az olimpiai válogatott és az A-válogatott edzője. Ez a hármas szereposztás akkor is szokatlan volt, ha a Mágus folyton azt bizonygatta: meg tudja oldani a feladatot. Csakhogy a dolog nem volt ennyire egyszerű. Az MTK-VM, amellyel az 1986-87-es szezonban bajnokságot nyert, érthető módon ragaszkodott a személyéhez. Az olimpiai válogatott első meccsén az írek ellen idegenben 2-1-re nyert (ekkor Novák Dezső ült az O-válogatott kispadján), majd a következő három meccsen már Verebessel diadalmaskodott, így 4 meccs után 8 ponttal vezette a csoportot a franciák és a spanyolok előtt. Ezt a feladatot sem akarta Verebes senkinek sem átadni és akkor még ott volt az A-válogatott.

A sportsajtó egy része folyamatosan számon kérte a kapitányon az A-csapat eredménytelenségét, amely azért volt érthető, mert egy évvel korábban még a mexikói vb-re készült a válogatott, most meg azt láttuk, hogy a lengyelek elleni vasárnap délutáni Eb-selejtezőn 15 ezer ember lézengett a Népstadionban.

Verebes a lelke mélyén jól tudta, hogy az A-válogatottal nem tud olyan sikereket elérni, mint korábban a Rába ETO csapatával, vagy az MTK-val. Mondhatta, hogy Híres Gábor Európa legjobb középhátvédje (tényleg mondott ilyet, ezzel akarta motiválni a játékost), de ezek a kijelentések a pályán hamar megdőltek. A szómágia itt már nem hatott. Márpedig Verebes nem szerette a vesztes helyzeteket. A magyar-lengyel meccs után már csak egy mérkőzésen vezette a válogatottat (első kapitánysága alatt), az 1987. július 29-én Lipcsében 75 ezer néző előtt megrendezett NDK-Magyarország barátságoson. A 0-0-ra végződött meccs volt a szövetségi kapitány hattyúdala, mert nem sokkal később lemondott.

Ez volt az a lipcsei összecsapás, amely előtt és után fellángolt a "gatya-ügy": a szövetségi kapitány a 30 fokos lipcsei kánikulában hasközépig kigombolt ingben és rövidgatyában szállt ki a repülőből, s vonult el az öltönyben-nyakkendőben izzadó keletnémet sporttársak előtt.

A gatya-ügyet a sportsajtó felkapta, s gyakorlatilag addig tartotta napirenden, amíg Verebes le nem mondott a kapitányi tisztségről.

Ez a történet tehát csúnyán végződött, maradt is tüske Verebesben, aki később 1993-94-ben ismét szövetségi kapitány lehetett. Ám arra az időszakra tényleg nem szívesen emlékezhetünk. 1994. március 9. és június 8. között az MLSZ nyolc barátságos meccset kötött le. Ebből egyet sem sikerült megnyerni, ellenben az eindhoveni, hollandok elleni 7-1-es vereséget akkor a magyar futball sokadik Waterloojaként értékelték.

Így vagy úgy, de ez az 1987-es magyar-lengyel meccs tényleg örökké emlékezetes marad. Csütörtökön éppen a lengyelek ellen kezdjük a 2022-es katari vb-re zajló selejtezőket, s mi már egy szerény 1-0-s győzelemmel is beérnénk.

Verebes József 2016. március 13-án, 75 évesen halt meg.