Minden tekintet a FIFA elnökére szegeződött, amikor Sepp Blatter 2010. december 2-án Zürichben kihirdette, hogy hol rendezik a 2018-as és a 2022-es futball-világbajnokságot. Miután a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség akkori elnöke bejelentette, hogy Oroszország nyerte el a 2018-as vb rendezési jogát, már csak az volt hátra, hogy felfedje a 2022-es torna házigazdájának kilétét. A vb-re az Egyesült Államok mellett Ausztrália, Japán, a Koreai Köztársaság és Katar adta be pályázatát. A rendező ország neve a borítékban volt.
Sepp Blatter lassan előhúzott egy lapot a borítékból, majd kimondta annak az országnak a nevét, amely azóta is kísérti a FIFA-t és az egész futballvilágot.
Ugyanis Katar kapta meg a 2022-es futball vébé rendezési jogát. Minden szempontból a lehető legrosszabb jelölt nyert.
Bár egyértelmű volt, hogy a katari pályázatot komolyan kell venni, sokan mégis az Egyesült Államokat tartották favoritnak.
A legtöbb szurkoló számára ez hatalmas meglepetés volt, mármint az, hogy az USA helyett Katar nyert"
– magyarázta korábban Troels Bager Thogersen, a Tipsbladet újságírója.
Ha ez így volt, mégis hogyan lehetséges, hogy a semmilyen futballmúlttal nem rendelkező arab miniállam megrendezhet egy akkora eseményt, mint a labdarúgó-világbajnokság? Nos, Katar elképesztő látványtervekkel és nem mellesleg rengeteg pénzzel pályázott.
Katar a világ egyik legkisebb országa, a területe körülbelül akkora, mint Közép-Dunántúl. Ugyanakkor a világ leggazdagabb országa is. Az ország népessége mintegy 3 millió ember, azonban ebből kb 2,5 millió a vendégmunkás.
A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség a saját jelentésében Katart minősítette a legrosszabbnak az összes jelölt közül, és az ország pályázata "magas kockázatú" besorolást kapott.
Ez elsősorban a létesítmények hiányával magyarázták, valamint azzal, hogy nyáron elviselhetetlenül meleg van a sivatagi államban, akár 40–50 fokos hőség is lehet. Márpedig azt mindenki tudta, hogy ilyen körülmények között nem lehet focizni. Ugyanakkor ezt a problémát is meg lehetett oldani némi pénzzel, meg egy kis átszervezéssel, amelynek részleteiről továbbra sem lehet tudni semmit. Ez azért meglepő, mert a 2021-22-es szezon eseményeinek egy részét már az őszi rendezésű világbajnoksághoz kell igazítanu.
Katarban lesz az első olyan labdarúgó-világbajnokság, amelyet nem a nyári, hanem az őszi-téli időszakban rendeznek meg a házigazda ország éghajlata miatt.
"Ez az egyik legszembetűnőbb példa arra, hogy a sport szempontjából mindent figyelmen kívül hagytak" - mondta Troels Bager Thogersen. "Senkit sem érdekelnek az ellenérvek, senkit sem érdekel, mi lesz a top-bajnokságokkal, a nemzetközi kupameccsek megrendezésével. Katarban ősszel lesz a világbajnokság és kész."
Katar számára nagyon fontos az olyan nemzetközi sportesemények megrendezése, mint a labdarúgó-világbajnokság. Ami a világeseményeket illeti, Katar az elmúlt és az elkövetkező években több nagy versenyt is rendezett vagy rendez majd. Az arab állam otthont adott többek között a 2006-os Ázsiai Játékoknak, a 2014-es rövid pályás úszó-világbajnokságnak, a 2015-ös férfi kézilabda-világbajnokságnak, a 2016-os országúti kerékpáros világbajnokságnak, valamint torna- és atlétikai vb-nek is.
Az atlétikai vb az olimpiák és a labdarúgó vb és Eb után a világ legjelentősebb sporteseménye.
A gigantikus és luxus körülményeket biztosító létesítmények lehetővé tették, hogy a nemzetközi sportéletben Katar a világ vezetői közé emelkedjen,
de az emírséget nem maga a sport érdekli,
ugyanis Katarban nincs különbség a sport és a politika között.
Katar megpróbálja kihasználni a sportvilág értékeit, és azon keresztül igyekszik jobb színben feltüntetni magát. Olyan képet próbál kialakítani magáról, amely elfedi a korrupció gyanúját, illetve azt, hogy semmibe veszik az emberi jogokat, és hogy Katar támogatja a terrorizmust" - mondta Stanis Elsborg, a Play the Game nevezetű szervezet vezető elemzője.
Különösen a Perzsa-öböl országaiban létezik az úgynevezett „sportmosás" jelensége, vagyis hogy a sport által pozitívabb képet fessenek magukról. Viszont ennek a stratégiának van egy másik fontos funkciója is.
Ez egyfajta módja annak, hogy egy ilyen kis ország, mint Katar nemzetközileg is érvényesülni tudjon. Befolyásos partnereket keresnek, hogy biztosítani tudják az üzleti helyzetüket"
- nyilatkozta a dán Tipsbladet cikkebén Lars Erslev Andersen, a Dán Nemzetközi Tanulmányok Intézetének vezető kutatója és a Közel-Kelet szakértője.
2017-ben Katar viszonya megromlott a szomszédos országokkal. Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Egyiptom megszakította diplomáciai kapcsolatait Katarral, mert nem nézték jó szemmel, hogy az állam jó kapcsolatot ápol Iránnal és terroristákat támogat. A négy ország lezárta a légterét és a kikötőit a katari járművek előtt, Szaúd-Arábia pedig lezárta a Katarral közös határát.
Lényegében blokád alá vették az országot.
Katar emiatt próbál minél több szövetségest találni a világ különböző pontjain, hogy senki ne merje megtámadni a miniállamot, és ebben a sport fontos szerepet játszik.
Minél több figyelmet kap Katar, annál nehezebb ellene háborút indítani a szomszédos országoknak. A sportesemények rendezése biztonságot nyújt az ország számára.
Olyan, mintha Katar leszállna egy amerikai légi támaszpontra. - mondta Lars Erslev Andersen.
A világbajnokság megrendezésének érdekében Katar minden tőle telhetőt beleadott. A kormány és Tamím bin Hamád Al Táni, az ország nyolcadik emírje óriási szerepet játszott abban, hogy Katar nyerte el a rendezés jogát. Olyan legendás labdarúgókat vásároltak meg, mint Zinedine Zidane és Pep Guardiola, hogy a katari kampány nagyköveteként támogassák a pályázatot. Ők pedig meg is tették ezt.
A reflektorfényen kívül viszont sokkal drasztikusabb módszereket alkalmaztak. A Sunday Times beszámolója szerint Katar több PR-céget és CIA-ügynököt is bevetett a többi pályázó ország elleni lejárató kampányában. A kiszivárgott információk szerint egy ismert közgazdásznak körülbelül 9000 ezer dollárt fizettek, hogy tanulmányt írjon az ellenfelek pályázatainak negatív hatásairól, de a szakemberen kívül több írót és bloggert is hasonló módon használtak fel. A The Guardian beszámolója szerint az Öböl-állam a pályázat során körülbelül 1,1 milliárd dollárt költött el. Összehasonlításképpen Ausztrália megközelítőleg 270 millió dollárt, az Egyesült Államok pedig 30 millió dollárt költött ugyanerre a célra.
Bonita Mersiades, aki az ausztrál pályázatban dolgozott, a Tipsbladetnek elárulta, hogy a katariak kémkedtek a többi pályázat kulcsfigurái után. „Katar megpróbálta befolyásolni az amerikai és az ausztrál vállalatokkal, hogy megossza őket és besározza a pályázatainkat. Nagyon kellemetlen volt." - mondta Mersiades.
Doha természetesen tagadta a szabotázsakciót és a korrupciós vádakat.
Katar meglepő győzelme a korrupció gyanújához vezetett. Ráadásul az a tény is erősítette a gyanút, hogy a miniállam a világ legnagyobb kőolaj- és földgázkészletével rendelkezik, ami miatt már tíz éve is a leggazdagabb országok közé tartozott. Mára pedig már egyértelműen a leggazdagabb.
Katar több szempontból is a szimbólumává vált annak, ami manapság a modern labdarúgást jellemzi. Vagyis, hogy semmi sem szent. Pénzért mindent meg lehet kapni."
- mondta Troels Bager Thogersen.
A kérdés csupán az, hogy valóban történtek-e kifizetések.
Nos, minden jel arra mutat, hogy igen.
Két hónappal a vb-helyszínének kihirdetése előtt az etikai bizottság felfüggesztette a tahiti Reynald Temarii és a nigériai Amos Adamu tagságát, mert a gyanú szerint kenőpénzt kértek a szavazatukért cserébe. Fél évvel később az angol Telegraph nyomozása bebizonyította, hogy az arabok valóban pénzt adtak például a FIFA akkori alelnökének, Jack Warnernek. A vádak szerint rajta kívül a paraguayi Nicolas Léozt, az elefántcsontparti Jacques Anoumát és a kameruni Issa Hayatou-t is megvesztegették. Természetesen a főszereplők tagadták a vádakat.
A FIFA elnöke, Joseph Blatter 2014-ben kényetelen-kelletlen elismerte, hogy hiba volt a világbajnokságot Katarnak adni.
Természetesen hiba volt, de hát sok hibát elkövet az ember"
- mondta a svájci sportdiplomata az RTS svájci tévécsatornának.
Azt azonban bizonyítani kellett, hogy a FIFA korrupciós botrányában a szálak egészen a csúcsig érnek.
Vizsgálatokat indítottak Sepp Blatter ellen, aki aztán a ránehezedő nyomás miatt 2015. június 2-án lemondott elnöki tisztségéről. Blattert 2015-ben hat évre eltiltották a labdarúgással kapcsolatos mindennemű tevékenységtől. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség azonban idén márciusban további büntetést szabott ki a korábbi elnökre, ami szerint a sportágtól való eltiltás csaknem hét évvel meghosszabbodik idén októbertől. Sepp Blatter tehát 2028 októberéig semmilyen labdarúgással kapcsolatos tevékenységet nem folytathat.
Sepp Blatter bukása után Michel Platini, az UEFA korábbi elnöke került a svájci ügyészek célkeresztjébe. A vizsgálódások középpontjában az állt, hogy Blatter 2 millió svájci frankot utalt át Platininek. Néhány nappal a rendező ország kihirdetése előtt Platini az Élysée-palotában vacsorázott a francia elnökkel, Nicolas Sarkozyvel, valamint Tamim bin Hamad Al Thani sejkkel, aki ma már Katar emírje. Platini tagadta, hogy Sarkozy utasítására, francia üzleti érdekből bízták volna Katarra a rendezési jogot. Blatter viszont később arról számolt be, hogy Platini keze jócskán benne volt abban, hogy Katar lett a vb házigazdája. A FIFA korábbi elnökét dühítette, hogy Platini keresztbe tett neki, és az Egyesült Államok helyett Katar mellé állt.
Nem tudom, és nem akarom tudni, hogy van-e összefüggés a katari vb és a szavazás után történt dolgok között"
- írta a könyvében Sepp Blatter.
Márpedig hat hónappal azután, hogy az arab állam elnyerte a 2022-es vb rendezésének jogát, Katar a Qatar Sports Investments szervezeten keresztül megvásárolta a francia Paris Saint-Germain labdarúgóklubot.
Ezenkívül pedig a Ligue1, vagyis a francia első osztályú labdarúgó-bajnokság közvetítési jogai a katari BeIn Sports műsorszolgáltató tulajdonába kerültek. Véletlen lenne? Aligha.
Emellett Katar 50 db Airbus típusú repülőgépet, valamint több tucat vadászgépet vásárolt Franciaországtól, és több milliárdos beruházásokat hajtott végre az európai országban. Platini ellen 2015-ben etikai vizsgálatot indítottak a futballszövetségen belül, majd még abban az évben 8 évre eltiltották minden futballal kapcsolatos tevékenységtől. 2019-ben előzetes letartóztatásba került.
Többéves vizsgálat után 2020-ban az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma konkrét bizonyítékot nyújtott be arról, hogy a közel-keleti pályázat képviselői lefizették a FIFA végrehajtó bizottságának tagjait. A dokumentum szerint három dél-amerikai FIFA-tag, a brazil Ricardo Teixeira, a paraguayi Nicolás Leoz és az argentin Julio Grondona kenőpénzt kapott azért cserébe, hogy a katari pályázatra szavazzon.
Grondona 2014-ben, Leoz pedig tavaly halt meg.
A Brazil Labdarúgó Szövetség (CBF) korábbi elnöke pedig hatósági kiadatásra vár, hogy felelősségre vonhassák, azonban nincs kiadatási egyezmény Brazília és az Egyesült Államok között.
Huszonkét ember döntött a vb-ről, ebből csupán hatnak nem volt köze a megvesztegetéshez, vagy legalábbis eddig még nem találtak bizonyítékot ellenük.
Ez a sporttörténelem egyik legnagyobb botránya"
– állapította meg a Tipsbladet főszerkesztője, Troels Bager Thogersen.
Miután biztossá vált, hogy Katar megkapta a rendezés jogát, elkezdődhetett a következő fázis, vagyis a stadionok építése. A szavazáshoz hasonlóan az építkezés sem teljesen a szabályok szerint zajlott. A The Guardian 2013-ban a modern rabszolgasághoz hasonlította a külföldi munkavállalók munkakörülményeit. A közel-keleti országban tapasztalt emberi jogi helyzet óriási felháborodást és tiltakozást váltott ki.
A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség mindenki számára élvezhető világbajnokságot szeretne, azonban ez nincs összhangban Katar szigorú jogszabályaival.
Katar ugyanis a legtöbb arab országhoz hasonlóan nem tűri el az alkoholfogyasztást. Nem kell magyarázni, hogy egy foci vb kapcsán ez mit jelent. Mindezt pénzbüntetéssel és börtönnel büntetik az Öböl-menti miniállamban. Külső nyomásra ugyan, de Katar javított a munkások munkakörülményein. Négy évvel a The Guardian leleplező cikke után számos reform következett. Maximalizálták a munkaidőkeret felső határát, létrehoztak egy pénzügyi alapot azon dolgozók számára, akiket a munkáltatók nem fizettek ki. És eltörölték azokat a törvényeket, amelyek alapján a külföldi munkavállalók csak a munkáltató engedélyével válthatnak munkahelyet vagy hagyhatják el az országot.
Ezek szerint akkor mindennek rendben kell lennie. A valóságban viszont ez koránt sincs így.
Egy 2018-as jelentés szerint mintegy száz külföldi építőmunkás hét hónapon keresztül fizetés nélkül dolgozott, pedig a hatóságok már közel egy éve tisztában voltak a problémával. Majd 2019-ben a FIFA elismerte, hogy a vb-építkezés kapcsán megszegték a szabályokat. Mindez azután történt, hogy a német filmrendező, Benjamin Best Katarba utazott és rejtett kamerával dokumentálta, hogy milyen embertelen körülmények közt épülnek a létesítmények.
Ezzel kapcsolatban a nepáli kormány bejelentette, hogy 2009 és 2019 között 1426 nepáli munkavállaló halt meg a stadionépítéseken.
Idén februárban a The Guardian felfedte, hogy
több mint 6750 pakisztáni, indiai, nepáli, bangladesi és Srí Lanka-i vendégmunkás halt meg az elmúlt tíz évben Katarban.
A világbajnokságra való felkészülés kapcsán Katarnak többek között hét stadiont, új repülőteret és egy egész várost kellett felépítenie a vb-döntőhöz. Az építkezések során a munkát gyakran embertelen körülmények között kellett elvégezniük a vendégmunkásoknak.
Katarban számtalan módon megsértik a munkások jogait.
A beszámoló alapján a munkáltatók visszatartják a bérüket, nem fizetik utánuk a biztosítást, feketén dolgoztatják őket, többletmunkára kötelezik a külföldi munkásokat, vagyis lehetetlen munkakörülmények közé taszítják őket.
Ráadásul sok munkáltató egyszerűen magánál tartja a munkások útleveleit és zsarolásra használja fel őket.
Katar egy sor pozitív reformot hajtott végre az elmúlt években – részben azért, mert a világbajnokság rendezési jogának odaítélése után ráirányult a figyelem.
Gyakran azonban nem alkalmazzák rendesen ezeket a jogszabályokat. Így továbbra is folytatódik több ezer vándormunkás kizsákmányolása, és folytatódnak az ellenük elkövetett jogsértések is" – írták le egy jelentésben.
Az elmúlt hetekben ismét egyre több nemzetközi kritika éri a 2022-es labdarúgó világbajnokság katari szervezőit. A tiltakozás viszont most új formát öltött.
A márciusi vb-selejtezős mérkőzéseken több válogatott is az emberi jogok tiszteletben tartására hívta fel a közvélemény figyelmét. A nemzeti együttesek eddig kerülték a témát, éppen ezért rossz hír lehet Katar számára, hogy felerősödtek a kritikus hangok.
Ha a kritikus hangok nem csillapodnak, akkor a milliárdos befektetésük éppen az ellenkező hatást válthatja ki, és a nemzetközi befolyás könnyen elveszhet"
– mondta Stanis Elsborg a Play the Game-től.
A norvég labdarúgó klubok bojkottra ösztönöznék a szövetségüket. Ezt az akciót most felfüggesztették ugyan, de nem kizárt, hogy folytatni fogják. A dán TV2 közvélemény-kutatásából kiderült, hogy a válaszadók 44 százaléka tartja úgy, hogy Dániának bojkottálnia kellene a katari tornát, míg a szavazók 39 százaléka szerint a válogatottnak részt kell vennie a vb-n, ha kvalifikálja magát.
Ha Dánia részt vesz a katari világbajnokságon, akkor részesévé válik ennek az óriási propagandának."
– jegyezte meg Stanis Elsborg.
Nos, bármi is legyen a vége az szinte biztosra vehető, hogy a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség legmocskosabb korrupciós ügye lett a katari focivébé megrendezése. Ráadásul nem kizárt, hogy jövő nyárig még újabb botrányok tarkíthatják a katari világbajnokságot, amely a tervek szerint 2022. november 21. és december 18. között kerül megrendezésre.