A La Liga szigorú pénzügyi szabályokkal írja elő, hogy egy-egy klub egy idényben összesen mennyi pénzt költhet el új játékosok igazolására, fizetésekre, az edzői stábra és az akadémiák működtetésére. Ez az összeg az adott klub bevételeitől, illetve nyereségétőll, vagy éppen veszteségeitől függ.
A Barcelona ebből a szempontból is szörnyű helyzetben van: a klub az előző időnyt 481 millió eurós veszteséggel zárta, így míg az előző idényben 347, addig most már kevesebb, mint 100 millió euróból gazdálkodhat. Ez nagyban indokolhatta, hogy a csillagászati fizetésű Lionel Messit elengedték a Paris Saint-Germainhez, valamint, hogy a második legjobban fizetett sztárt, Antoine Griezmannt is visszaküldték az Atlético Madridhoz. Ugyanez az oka, hogy az első csapat játékosai jelentős fizetéscsökkentésbe egyeztek bele a szezon előtt.
És miközben a Barcánál az évről évre növekvő hiány lassan szinte ellehetetleníti a klubot, addig a legnagyobb rivális, a Real Madrid szinte dúskálhat a pénzben. A fővárosiak mintegy 740 millió eurót fordíthatnak ugyanazokra a költségekre, melyekre a Barcánál mindösse 98 millió jut, így azt is megengedhetik maguknak, hogy messze az övék legyen a legmagasabb fizetésű keret a ligában. A Guardian szerint ez a klub elmúlt években mutatott felelős és szigorú gazdálkodásának köszönhető.
A Real az eredendően is meglévő 428 millió eurós keretét a saját tartalékaiból (miközben a Barcánál 1,3 milliárd eurós adósságról szólnak a hírek) további 292 millió euróval tudta megtoldani, így nem volt akadálya, hogy 200 millió euróért leigazolják a PSG sztárját, Kylian Mbappét, és még mindig a Liga szabta limiten belül maradjanak.
A cikk arra is kitér, hogy az Athletic Bilbao mellett éppen a két sztárcsapat volt az amelyik nem kért a La Liga által felkínált, a koronavírus-járvány hatásait enyhíteni igyekvő tőkeinjekcióból, miután azért a jövőbeni televíziós közvetítési jogaik egy részét kellett volna átadniuk.
A Barcelona így viszont a fizetéseket illetően középcsapattá vált a La Ligában: a katalánoké ugyanis csupán a hetedik legmagasabb bérkeret
a Real Madrid, a Sevilla, az Atlético Madrid, a Villarreal, a Real Sociedad és az Athletic Bilbao mögött. A legalacsonyabb bérkeretből, évi 30 milli euróból pedig a Valencia kénytelen gazdálkodni.